Mozart: 17. szimfónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mozart: 17. szimfónia
'''''

'Szerző Wolfgang Amadeus Mozart
Opusszám K. 129 (Köchel-jegyzék)
Hangnem G-dúr

Wolfgang Amadeus Mozart No. 17-es G-dúr szimfónia című alkotása a Köchel-jegyzékben 129-es szám alatt van.

Három tételből áll:

  1. Allegro
  2. Andante
  3. Allegro

A mű 1772 májusában, Salzburgban íródott. Zenekara vonósegyüttesből, valamint két oboából és két kürtből áll. Mozart itáliai útjáról visszatérve gyors egymásutánban három szimfóniát írt, ezeket megelőzően pedig megkomponálta a Scipio álma című „dramatikus szerenádot” Metastasio szövegére, abból az alkalomból, hogy Salzburg új hercegérseke, Hieronymus Colloredo gróf díszes ünnepségek közepette bevonult a városba és megkezdte működését.

A G-dúr szimfónia első tétele azonban már többet árul el az olasz hatásnál: az első tétel gondosan proporcionált témái, ezeknek helyenként ellenpontos kidolgozásmódja éppoly meglepő a tizenhat éves mestertől, mint például a zenekari crescendo szuverén alkalmazása, amelyről tudott, hogy a mannheimi iskola nagyszerű vívmánya: Mozart azonban csak öt esztendővel e szimfónia komponálása után jutott el Mannheimba! Gondos és terjedelmes a tétel kidolgozási szakasza is, és nem várt hatást ér el a visszatérésben a kromatikus modulációk sorozata.

A lassú tételben már a két Haydn hatása is megcsillan. A finálé Giovanni Battista Sammartini stílusát idézi vadászatritmusával, számos apró ötletével, amelyeket többnyire két hegedű imitációjában hallunk.

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap