Moszkvai békeszerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moszkvai békeszerződés (1940)
Finnország területi engedményei a Szovjetunió felé
Finnország területi engedményei a Szovjetunió felé
Típusakétoldalú békeszerződés
Aláírás dátuma1940. március 12.
Aláírás helye1940. március 21.
Aláírók Szovjetunió
 Finnország
Nyelvek
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkvai békeszerződés (1940) témájú médiaállományokat.

A moszkvai békeszerződés Finnország és Szovjetunió között jött létre 1940. március 12-én, ratifikálására március 21-én került sor,[1] mely hivatalosan is lezárta a 105 napos téli háborút. A szerződés földterületek átengedésére kötelezte Finnországot a Szovjetunió felé, ez lehetővé tette Finnország tartós függetlenségét, a teljes szovjet katonai megszállás elkerülését. A szerződést a Szovjetunió részéről Vjacseszlav Molotov, Andrej Zsdanov és Alekszandr Vasziljevszkij, Finnország részéről pedig Risto Ryti, Juho Kusti Paasikivi, Rudolf Walden és Väinö Voionmaa írták alá.

Háttér[szerkesztés]

A finn kormányzat 1940. január 31-én Stockholmon keresztül megkapta az első békejavaslatot a Szovjetuniótól. Ezt követően a Vörös Hadsereg megkezdte az ország teljes bevételét. Ezekben a napokban a finn kormányzat megkezdte a javaslat elfogadásának előkészítését. A szovjet igény szerint Finnország átengedi a Karéliai földszorost, beleértve Viipuri várost is, valamint a Ladoga-tó finnországi partszakaszait. A Hanko-félszigetet pedig bérbe veszik harminc évre.

Finnország elutasította ezeket a kéréseket és diplomáciai úton katonai segítséget kért Svédországtól, Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól. Noha az ország mérete nem tette lehetővé a hossza elnyúló folyamatos ellenállást, a téli háború frontszakaszainak erős védelme lehetővé tette egy lehetséges népszövetségi intervenció kieszközölésének kivárását. Érkeztek pozitív jelek Franciaország és az Egyesült Királyság felől (repülőgépek és fegyverek eladása), illetve a Svédországgal fennálló kölcsönös segítségnyújtás is bizakodásra adott okot, emiatt végül nem siettek megkötni a békemegállapodásokat a szovjetekkel.

1940 februárjában a finn haderő vezérkari főnöke, Mannerheim tábornagy növekvő pesszimizmusának adott hangot a katonai helyzetet illetően és kérte a kormányt, hogy február 29-én kezdjék meg a béketárgyalásokat. Még ezen a napon a Vörös Hadsereg megkezdte Viipuri elleni támadását.

A durva béke[szerkesztés]

1940. március 6-án a Risto Ryti finn miniszterelnök vezette delegáció megérkezett Moszkvába. A tárgyalások alatt a szovjet csapatok Talinál áttörték a frontvonalat és Viipuri közel állt az eleséshez.

A békemegállapodást március 12-én éjfélkor írták alá, ami a finn időzóna szerint március 13-a hajnali 1 óra volt. A szerződésben kikötötték, hogy a még aznap, leningrádi idő szerint délben fegyverszünetnek kell beállnia (finn idő szerint 11 órakor),[2] a harcok addig az időig folytatódhatnak.[3]

Egy évvel később, 1941 június végétől a fegyveres szembenállás ismét kiújult a folytatólagos háborúban, majd augusztus végétől Finnország Németország szövetségesévé lépett elő, melyet 1944-ben a moszkvai fegyverszünet zárt le végérvényesen.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Moscow Peace Treaty című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Eino Jutikkala, Kauko Pirinen. Finnország története (magyar nyelven). Kairosz Kiadó, 334–344. o. (2004). ISBN 963 95 6876 7 

További információk[szerkesztés]