Moszkva–Petuski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moszkva–Petuski
SzerzőVenyegyikt Vasziljevics Jerofejev
Nyelvorosz
Műfajkisregény
Kiadás
Kiadószamizdat
Kiadás dátuma1970
Sablon • Wikidata • Segítség

A Moszkva–Petuski (Москва–Петушки) az új orosz irodalom Venyegyikt Vasziljevics Jerofejev (1938–1990) által írt groteszk-realista kisregénye.

Jerofejev a moszkvai Lomonoszov Egyetemre járt, ahonnan – állítólag mert nem látogatta a honvédelmi órákat – kirúgták. Ezután volt kőműves, vakolómunkás, könyvtáros és kábelfektető is.

Munkásként írta meg a Moszkva–Petuskit, mindössze 5 hét alatt. A Szovjetunióban – kezdetben egyetlen gépelt példányban – szamizdatként terjedt 1969 őszétől. Nyomtatásban először Izraelben látott napvilágot, egy 300 példányszámban megjelenő folyóiratban (AMI, 1973/3),[1] végül Párizsban 1977-ben önálló kötetben is kiadták.[2]

A Szovjetunióban először – cenzúrázott változatban – 1988–1989-ben adták közre a Trezvoszty i kultura (Józanság és kultúra) c. folyóiratban.[3] Teljes szövegű kiadására még a szerző életében, a Veszty almanachban került sor 1989-ben.[4] Önálló kötetben először 1989-ben jelent meg Moszkvában.[5]

A művet sok nyelvre, így magyarra is lefordították.

„ A „Moszkva–Petuski” első kiadása, annak köszönhetően, hogy mindössze egy példányból állt, hamar elfogyott. ”
– Jerofejev

A könyv önéletrajzi ihletésű, gogoli, bulgakovi fantasztikus látomás az orosz alkoholizmusról. (A szerző művét „poémaként” határozta meg.)

Cselekménye[szerkesztés]

Moszkva–Petuski a valóságban egy helyiérdekű vasútvonal. E vonal állomásai tagolják az elbeszélést fejezetekre és elképesztően fokozódó irracionális ivászatra.

Az alkoholista főhős, Venyicska Jerofejev, másnaposan ébred egy moszkvai kapualjban, majd a Kurszki pályaudvarra vetődik, és fölszáll a HÉV-re Petuski felé, ahol a kedvese és gyermeke várja. Különféle alakokkal végigissza az utat, közben kifosztják. A belső monológ részeként számos italkeverékről is értesülhetünk, a szeszt és háztartási vegyszereket (ragasztó, kölni, rovarirtó stb.) tartalmazó kotyvalékok ironikus-parodisztikus néven futnak (vö. „laktanyakoktél”). Az elbeszélő közben elalszik és nem tud kiszállni Petuskiban, hanem az elektricska visszaviszi Moszkvába, ahol négy ismeretlen megöli; ugyanabban a kapualjban, ahonnan elindult. Úgy hal meg, hogy bár vágyott rá, de életében nem látta a Kremlt...

„ Ó, szabadság, egyenlőség! Ó, testvériség és édes semmittevés! Ó, szent felelőtlenség! Ó, népem életének legboldogabb órái: az italboltok nyitásától a zárásig! ”

Kiadások[szerkesztés]

Magyar kiadások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Moszkva–Petuski témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moszkva–Petuski&oldid=27080413”