Moszkitókolibri
Moszkitókolibri | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Pihenő példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Chrysolampis mosquitus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Moszkitókolibri témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkitókolibri témájú médiaállományokat és Moszkitókolibri témájú kategóriát. |
A moszkitókolibri vagy rubintorkú topázkolibri (Chrysolampis mosquitus) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó Chrysolampis madárnem egyetlen faja.[1] Az alcsaládi besorolása bizonytalan, egyes szervezetek a valódi kolibriformák (Trochilinae) alcsaládjába sorolják ezt a nemet és a fajt is.[2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A faj Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Trochilus nembe Trochilus mosquitus néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Dél-Amerikában, Brazília, Kolumbia, Venezuela, Északkelet-Bolívia, Guyana, Tobago és Trinidad területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi szezonálisan elárasztott gyepek, szavannák és cserjések, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 10 centiméter,[5] szárnyfesztávolsága körülbelül 12 centiméter és testtömege körülbelül 4 gramm. A csőr hossza pontosan megfelel bizonyos virágok méretének; más kolibri-fajok csőre viszont más virágokhoz illik-a fajok között tehát nincs vetélkedés a táplálék miatt.
![]() |
Életmódja[szerkesztés]
Nektárral és rovarokkal táplálkozik, melyet a virágoknál repülve szerez meg. A költési időszak kivételével magányos és körzetét elszántan védelmezi. A virágok a kolibrinak nemcsak nektárt, hanem virágport is kínálnak. Virágról virágra járva a madarak rendre elvégzik a beporzást is, így elősegítik tápláléknövényeik szaporodását.
Szaporodása[szerkesztés]
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzás a levegőben történik meg. A pókhálóval összefogott fészekben, 1-2 tojás található. A tojó 14-21 napig kotlik a tojásokon. A fiatal topázkolibrik 3 hét után repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 – magyar neve
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe