Mosonmagyaróvári vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mosonmagyaróvári vár
A 2021-ben felújított vár
A 2021-ben felújított vár
Település Mosonmagyaróvár
Építési adatok
Építés éve 1364, majd 1530
Lebontás éve 1529
Lebontás okaA törökök felégették
Tervező Gian Maria del Napoli
Hasznosítása
Felhasználási terület kastély
Elhelyezkedése
Mosonmagyaróvári vár (Mosonmagyaróvár)
Mosonmagyaróvári vár
Mosonmagyaróvári vár
Pozíció Mosonmagyaróvár térképén
é. sz. 47° 52′ 49″, k. h. 17° 16′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 49″, k. h. 17° 16′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosonmagyaróvári vár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Mosonmagyaróvári vár (németül: Schloss Wieselburg-Ungarisch Altenburg) középkori eredetű épségben megmaradt vár. A Fertő tó és a Mosoni-Duna vidékén a középkor folyamán igen jelentős katonai szerepet viseltek Moson várai, melyekről a régészeti feltárások sok elfeledett tényt hoztak a napvilágra.

Korai várát a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette István király. Az országosan ismert ispánsági várakhoz hasonlóan a mosoni is facölöpökből rekeszes szerkezetűre készített és földdel töltött falakból állt, belső udvarán a vármegyei szervezet lakóházaival. Irányító szerepét a tatárjárás utáni időszakban már kőből emelt magánföldesúri erősség vette át. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség foglalta el, tőlük Anjou Károly király serege vette vissza. A középkorban több birtokos váltotta magát benne, köztük a Lackfi bárók. Fokozatosan bővítették falait és épületeit, mindenkor a tulajdonos elképzeléseinek megfelelően, de a 16. századtól már a – hihetetlen gyorsasággal előrenyomuló – török elleni védekezés került előtérbe. 1529-ben még a Habsburg hadvezetés feladta a környéket, de a sikeres bécsi védekezés után belátták, hogy az osztrák tartományok érdekében létszükséglet ütközőövezetté alakítása. Itáliai hadmérnökök tervei szerint ágyúbástyás övvel kerítették körbe a középkori vármagot, ugyanekkor oltalmazták falövvel a várost is, amelynek árkaiba a közeli Mosoni-Duna vizét vezették.

1605-ben Bocskai István hajdúi nem boldogultak az erődítménnyel, ellenben 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege előtt ágyúlövés nélkül kaput nyitott megrettent helyőrsége. Ugyanígy tettek 1683-ban is, amikor a Bécs városának ostromára vonuló Kara Musztafa – török nagyvezír – óriási hadai előtt kapitulált a többi dunántúli végvárral együtt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején ez a terület szilárdan a császári hadvezetés ellenőrzése alatt maradt.

A 18. században katonai jelentőségét elvesztve, a virágzó település körüli védőműveket lebontották, míg a belsővárban, 1818-ban egy gazdasági akadémiát helyeztek el. Ennek jogutódja a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, így a sok évszázados történelmi viharokat látott falak között jelenleg fiatalok százait tanítják.

A Mosonmagyaróvári vár légi felvételen

A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében[szerkesztés]

Az épület "A Mosonmagyaróvári Vár turisztikai fejlesztése" című projekt keretében 1,3 milliárd forint európai uniós (GINOP 7.1.1-15-2016-0026) forrásból újul meg.

A projekt célja

Az építési beruházás során megtörténik a vár külső környezetének és homlokzatának felújítása, a belső udvar átalakításra kerül fogadó- és rendezvénytérré, valamint a földszinti részen kiállítási funkciók kialakítása valósul meg. Korszerű múzeumshop, vetítőterem és múzeumpedagógiai foglalkoztató létesül.

A vár turisztikai hasznosítása. A fejlesztés révén egyrészt a kulturális örökségvédelem jegyében a történelmi múlttal rendelkező vár részbeni rekonstrukciójára és állagmegóvására kerül sor, másrészt pedig a város és a térség turizmusának fejlesztése és látogatottságának növelése érdekében turisztikai funkciók kerülnek kialakításra az épületben.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mosonmagyaróvár-vár. (Hozzáférés: 2020. január 15.)

További információk[szerkesztés]