Szibériai pézsmaszarvas

Szibériai pézsmaszarvas
	Pihenő példány a berlini állatkertben
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Pézsmaszarvasfélék (Moschidae);
Alcsalád:	Moschinae;
Nem:	Moschus; Linnaeus, 1758
Faj:	M. moschiferus;
Tudományos név
	Moschus moschiferus; Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák
	a Moschus moschiferus moschiferus alfaj szinonimái: Moschus moschiferus altaicus Eschscholtz, 1830; Moschus moschiferus fasciatus Gray, 1872; Moschus moschiferus maculatus Gray, 1872; Moschus moschiferus moschus (Boddaert, 1785); Moschus moschiferus sibiricus Pallas, 1779;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai pézsmaszarvas témájú médiaállományokat és Szibériai pézsmaszarvas témájú kategóriát.

A szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A szibériai pézsmaszarvas elterjedési területe Közép-Szibériától Kamcsatka határáig, délen Kínáig terjed. Az egyedszám fenntartását úgy biztosítják, hogy farmokon tenyésztik.

Alfajai[szerkesztés]

Moschus moschiferus arcticus Flerov, 1929
Moschus moschiferus moschiferus Linnaeus, 1758
Moschus moschiferus parvipes Hollister, 1911
Moschus moschiferus sachalinensis Flerov, 1929
Moschus moschiferus turowi Zalkin, 1945

Megjelenése[szerkesztés]

Az állat hossza 80-100 centiméter, marmagassága 50-80 centiméter és testtömege 10-18 kilogramm. Durva szőrzete szürkés- vagy aranybarna, olykor pettyes, a háti részen keresztirányú csíkokkal. A bak hosszú, sarlószerű felső szemfogai kissé túlnyúlnak szája alsó vonalán. A vetélytársaival vívott küzdelem során használja őket. A suta szemfogai kisebbek és alig látszanak. Hátsó lába körülbelül 5 centiméterrel hosszabb mellső lábánál, így képes szökellve előrehaladni. Hátának kerekded hátsó része magasabb. Patái hosszúak és keskenyek. Ha lejtőn fut, állcsülkei leérnek a talajra, így a meredek hegyoldalon is biztosan meg tud kapaszkodni.

Életmódja[szerkesztés]

Éjjel és szürkületkor aktív, a párzási időszakot kivéve többnyire magányos. Tápláléka fűfélék, levelek, hajtások, moha, zuzmó és fakéreg. Az állat 10-12 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 18 hónapos korban éri el. A párzási időszak a tél elején november és január között van. A vemhesség 185-195 napig tart, ennek végén 1-2, néha 3 utód jön a világra. A gida születésekor 600-700 grammos, és élete első négy hetét a sűrű növényzetben tölti.

Rokon fajok[szerkesztés]

A családja többi faja közeli rokona a szibériai pézsmaszarvasnak.

Tudnivalók[szerkesztés]

A pézsmaszarvas arról az erős szagú váladékról kapta a nevét, amely a bak köldöke mögött elhelyezkedő bőrzacskóban termelődik. Japánban évente 5000 kilogrammnyi pézsmát használnak fel. Ez a mennyiség mintegy 176 000 pézsmaszarvas váladékának felel meg. A váladékot parfümök és gyógyszerek előállítására használják.

Források[szerkesztés]

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk[szerkesztés]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap