Mosaburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pribina és Kocel fejedelemsége
Braszlav Szlavóniai Fejedelemsége a 9. század végén magában foglalta Pribina és Kocel Pannóniai Fejedelemségét is
Cirill és Metód emlékműve Mosaburg helyén, Zalavárott

Mosaburg középkori vár és város volt, pontos helye ismeretlen, valószínűleg a mai Zalavár területén feküdt. A népvándorlás idejében több nép is elfoglalta, állt a keleti gótok, longobárdok, hunok, frankok birtokában is. A Frank Birodalom idején fejedelmi székhely, püspökség és apátság székhelye, sőt Arnulf idején valószínűleg az ő egyik hercegi, majd királyi székhelye. [1]

Története[forrásszöveg szerkesztése]

A 4. században, Valcum erőd kiépültével Keszthely környéke sűrűn lakott hellyé vált. Valószínűleg ekkor épült Zalavár területén egy cölöpökre vert, mocsárral körbe zárt castrum.

A 840-es években az elűzött Pribina nyitrai szláv fejedelem kapta örök hűbérbe a Frank Birodalomtól Zala folyó és a Balaton találkozásánál lévő mocsaras vidéket. Ő épített a castrum helyén várat, és fejedelemségének központjává tette Zalavárat.[megj 1] Az új központban, amely a korabeli keleti frank források szerint a Mosaburg nevet vette fel (latinul Urbs Paludarum, ószláv nyelven Blatengrad, mai szlovák nyelven Blatnohrad, jelentésük: "Mocsárvár"). Első temploma 850-ben Mária tiszteletére épült, és Liutprand salzburgi érsek szentelte fel. [2] Pribina fejedelemsége idején erőteljessé vált a bajor bevándorlás. Egyre több templomra volt szükség, köztük Mosaburgban is épült még kettő. Az egyik Keresztelő Szent János, a másik Szent Adrianus tiszteletére. Utóbbit bajor mesterek építették magának Liutpram érseknek a vezetésével. Pribina az egyházhoz apátságot (officium ecclesiasticum) is csatolt, ami a Szent István-kori zalavári Szent Adorján-monostor elődje volt. [3] A plébániák megszaporodása miatt Adalwin salzburgi érsek 859 után a Mosaburgot az érsekség új esperességének (archipresbyterium), központjává tette. Első esperese Richpald lett. [4]

Kocel, Pribina fia idejére, az egykor barbár fejedelemség konszolidálódott és betagozódott a frank grófi szervezetbe. A korabeli források apját még duxnak, őt már comesnek címezték. [5] Kocel fogadta Cirill és Metód szerzeteseket udvarában.

Kocel legkésőbb 873-as halála után Mosaburgban frank kinevezetettek székeltek. Az első közülük Gozwin volt. [6]

Karlmann keleti frank király fia Arnulf 876884-ig Carantania és Pannonia hercege, 887899-ig keleti frank király volt. 896-ban koronázták császárrá, ekkor elhagyta Pannóniát, de ezelőtt valószínűleg egyik, méghozzá legfontosabb hercegi ill. királyi székhelye (Pfalz) lehetett Mosaburg. Egy 890. március 21-én kelt oklevele a várost Mosapurc regia civitas („királyi város”) néven említi. A régészeti ásatások olyan nagyszabású épületeket tártak fel, amelyekhez hasonlóakat sem Ausztria, sem Bajorország területéről nem ismerünk abból az időből. A palotakápolna romjai között olyan festett üvegablak töredékeket találtak, amelyekhez hasonlóak csak a keleti frank királyok szakrális székhelyén és temetkezőhelyén, a lorschi Pfalzban lelhetők fel. [7]

Egy 885-ös összeírás szerint a salzburgi érsek tulajdonában állt a palánkvár, azonban továbbra is a szlávok egyik kulturális központja maradt.

A középkori magyar forrásokban Zalavárat csak a 13. századtól jegyezték fel.

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[forrásszöveg szerkesztése]

  1. A legendás erődöt Fekete István Tüskevár című műve is megemlíti, a pontos helye ma sem ismert.

Hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]

Források[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]