Morris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maurice de Bevere (Morris)

Maurice de Bevere (Kortrijk/Courtrai, 1923. december 1.Brüsszel, 2001. július 16.) művésznevén Morris belga képregényrajzoló, Lucky Luke megalkotója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maurice de Bévère fiatalon animátornak készült. 20 éves korában a belga CBA stúdiónál kezdte pályáját, ahol találkozott André Franquinnel, Eddy Paapével és Pierre Culliforddal, álnevén Peyóval. A második világháború után a Dupuis kiadóhoz szegődött, ahol Joseph Gillain, álnevén Jijé keze alatt illusztrátorként dolgozott. A Le Moustique, a Het Laatste Nieuws és a Spirou magazinokba rajzolt Franquin, Will és Jijé munkatársaként, akikkel a Négyek bandája-ként emlegetett csoportot alkotta.

Az amerikai történelem iránti rajongása miatt egy vadnyugati hőst akart létrehozni. 1946 végén, ekkor már Morris néven jelentette meg Lucky Luke első kalandját a Spirou magazin 1947-es évkönyvében, Arizóna 1880 címmel. Ez még csak húsz oldalas volt. A sikeren felbuzdulva újabb történeteket ír, majd 1949-ben megjelenik az első teljes album Ásó Dick aranybányája (La Mine d'or de Dig Digger) címmel.

1948-ban Morris Franquinnel és Jijével az Egyesült Államokba utazott anyagot gyűjteni. Az Amerikában töltött hat év alatt bejárta az egykori vadnyugatot, történeteket jegyzett fel, amelyek közül sok később Lucky Luke kalandjaihoz szolgált alapul. New Yorkban megismerte Jack Davist és Harvey Kurtzmant, és bábáskodott a Mad magazin születésénél 1950-ben. Jijé pedig 1949-ben bemutatta egy francia képregényírónak, René Goscinnynek, akivel hamar barátságot kötött.

Miután Morris hazatért az Államokból, felvette a kapcsolatot Goscinnyvel, aki javasolta, hogy írjanak közösen egy történetet Lucky Luke-ról. 1955 augusztusában jelent meg a Spirou-ban első közös munkájuk, a Vasút a prérin (Des Rails sur la Prairie), amit még negyven album követett Goscinny 1977-ben bekövetkezett haláláig. (Goscinny találta ki a történeteket, a tulajdonképpeni szöveget azonban Morris írta.) Az utolsó, Goscinny nevével fémjelzett Lucky Luke-történet A távírópózna (Le fil qui chante) volt.

1968-ban Morris elhagyta a Dupuis-t és a Dargaud kiadóhoz ment. Lucky Luke ettől kezdve a Pilote magazinban jelent meg. Mivel eredetileg animátornak készült, foglalkoztatni kezdte Lucky Luke történeteinek megfilmesítése. Az első rajzfilm, a Daisy Town 1971-ben készült el Goscinny forgatókönyve alapján, amit kettő másik, majd egy 26 részes sorozat követett.

Goscinny halála után Morrisnak más szerzőtársat kellett keresnie. A szövegírók sűrűn váltották egymást, köztük van Xavier Fauché, Bob de Groot, Jean Léturgie, Hartog van Banda, Vicq, Guy Vidal, Claude Guylouis és mások. 1990 végén elhagyta a Dargaud-t és megalapította saját kiadóját, a Lucky Productions-t (ma Lucky Comics).

1983-ban Lucky Luke leszokott a dohányzásról, cigarettáját egy szalmaszálra cserélte. Ezért az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1988. április 7-én Genovában, a Cigarettamentes Világnap alkalmából kitüntette Morrist jó példa mutatásáért. 1992. június 27-én elnyerte az Angoulême-i képregényfesztivál életműdíját, a Grand Prix Spécialt.

Morris élete végéig dolgozott, összesen 71 Lucky Luke-történetet rajzolt. 78 évesen halt meg, brüsszeli otthonában baleset érte. Tiszteletére a belgák a 2009-ben Kortrijk és Zwevegem között épített szélmalmokat [1] a Lucky Luke gonosztevőiről, a négy Dalton testvérről nevezték el. A négy erőmű ugyan egyforma magas, de a domborzati viszonyok miatt különböző méretűnek tűnik, ezért nevük a testvérek magassági sorrendjében követi egymást.