Mona Lisa (festmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
  • Mona Lisa
  • La Gioconda
(
  • Portrait de Mona Lisa
  • La Joconde
  • La Gioconda
  • Porträt der Mona Lisa
  • Джоконда
)
Mona Lisa, by Leonardo da Vinci, from C2RMF retouched.jpg
MűvészLeonardo da Vinci (1503-1519)
Típus olajfestmény
Műfaj arckép
Mozgalom érett reneszánsz
Magasság77 cm
Szélesség53 cm
Múzeum Louvre
Gyűjtemény a Louvre festmény részlege
Település Párizs, Franciaország
Katalógusszám
  • 22 (A Treasury of Art Masterpieces: from the Renaissance to the Present Day)
  • 7 (The Most Famous Paintings of the World)
Anyag
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mona Lisa témájú médiaállományokat.

A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1519 között készült leghíresebb festménye, remekműve, ami jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva.

A kép[szerkesztés]

A kép 77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portré. Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. Ez köszönhető annak, hogy a kép „női” arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították. A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült.

A cím[szerkesztés]

Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.

A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. A kép rejtélyes mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik.

Egyéb[szerkesztés]

Vincenzo Peruggia lopta el 1911. augusztus 21-én a képet Louvre-ból. Az esetet a 20. század legnagyobb műkincslopásaként tartják számon. A kép 1913. december 12-én Firenzében került elő, miután Peruggia tárgyalásokat kezdett az eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, Alfredo Gerivel, aki azonban feljelentette. A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak.

A Ki van a képen? rejtélye[szerkesztés]

  • A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Lisának volt egy házasságon kívüli gyermeke - nagyapja azért adta hozzá Giocondo-hoz, hogy a szégyent elkerülje (azt is tudjuk, hogy Giocondonak Lisa előtt volt egy felesége aki Lisa anyjának testvére volt) - aki mindössze egy délutánt ért meg, s apja nem is tudott róla soha.
  • Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában. Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.
  • Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.
  • Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Catherina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt. Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobboldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Catherina és Leonardo sorsát: Catherinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei Palazzo Vecchióban 1505-ben Michelangelo a Cascinai Csata groteszkjével alázta meg. (Lásd "Reneszánsz probléma...")

A rejtélynek persze más megoldásai is lehetségesek. Pl. 2008 januárjában állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára. A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük az egyik Lisa del Giocondo portréja, ami nem kizárt, hogy a Mona Lisa egy másik kép, amit Leonardo magának festett, és amíg élt, senkinek sem adta át.

Silvano Vietri régész és munkatársai három, nagyjából egykorú nő földi maradványaira bukkantak abban a kolostorban, ahová Lisa a férje halála után beköltözött. 2013-ban DNS-mintát vettek Lisa fiától. Ha a minta a három nő közül valamelyik rokona a fiúnak, tudni fogjuk, hogy ki volt az igazi Mona Lisa.[1]

A Mona Lisa megjelenése a tömegkultúrában[szerkesztés]

Turisták Mona Lisa előtt
  • Mona Lisa mosolya (Mona Lisa's Smile); színes amerikai film
Rendezte: Mike Newell
Szereplők: Julia Roberts, Kirsten Dunst, Julia Stiles, Maggie Gyllenhaal, Juliet Stevenson, Dominic West, Ginnifer Goodwin
  • Mona Lisa együttes – A világ első crossover szoprán triója, három operaénekes hölgy ad elő könnyű, ill. komolyzenei slágereket. Mona Lisa együttes
  • Pierre La Mure: Mona Lisa magánélete (történelmi regény), Budapest, Corvina Kiadó, 1983.
  • Egy 2004-es Britney Spears szám címe, melyben az énekesnő alteregójaként szerepel Mona Lisa. Britney Spears videoklip-rendezői álneve is Mona Lisa (Do Somethin' videoklip).
  • A kép szerepel Dan Brown A da Vinci-kód című regényében is, amely több más történelmi és művészeti érték mellett ezen képnek is hatalmas „regény-turizmust” teremtett. A képet évente hatmillióan nézik meg, és a látogatók száma a Da Vinci-kód megjelenése óta is folyamatosan nő. A képet a könyv sikere miatt egyre növekvő érdeklődésre való tekintettel, nemrégiben helyezték át egy nagyobb terembe.
  • Ray Bradbury: The Smile (A mosoly) [1]
  • Copy Con: Mona Lisa című zeneszám

Hatása a festészetre[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagy nők, elsők között elsők; National Geographic Magyarország, különszám, 13. oldal.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mona Lisa (festmény) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]