Moly Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moly Tamás
Moly Tamás, 1919.jpg
Született Leitner Mór
1875. január 27.
Budapest
Elhunyt 1957. március 16. (82 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető (609-78)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Moly Tamás témájú médiaállományokat.

Moly Tamás, született Leitner Mór (Budapest, 1875. január 27.[2]Budapest, 1957. március 16.) író, újságíró, rendező, színházigazgató.

Élete[szerkesztés]

Leitner Albert bankhivatalnok és Koch Emma fia. Pályafutását mint újságíró kezdte, évekig Párizsban és Berlinben élt, majd hazaköltözött, és színházi szakemberként tevékenykedett. 1904-ben választmányi tagja lett a Thália Társaságnak, 1905 ősztől a kecskeméti színház igazgatója, majd három hónapig dolgozott Mohácson, mire fizetésképtelenné vált. 1907-ben rendezőként működött az Intim Színháznál. 1930 márciusában megpályázta a szegedi színház igazgatói posztját, ám nem járt sikerrel.

Szépíróként viszonylag későn lépett színre, az 1910-es években a Nyugat közölte novelláit, később több kötete megjelent, ám 1919-1920-tól átváltott a ponyvaregények írására. A legnagyobb sikert Vörösbegy-sorozata aratta, melynek hőse egy különleges átváltozó-képességgel rendelkező magyar származású, ám nemzetközi karriert befutó szélhámos.

Korai műveinek egyikét, A jöttment című elbeszélését Füst Milán és Hamvas Béla egyaránt remekműként értékelte. Számos művéhez az artista- és színészvilágból merített ötletet.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Till Rozália (1863–1953) színésznő volt, akit 1911. február 7-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[3]

Művei[szerkesztés]

  • Három novella - Egy mese, néhány levél és a kert, Az idegen hölgy, A szomszéd (Kner Izidor, 1917)
  • Az igaz élet (Kner, 1918)
  • Velencei kaland (Légrády Testvérek, 1918)
  • A jöttment (Kner, 1918)
  • Box - Tizenhét novella (Franklin Társulat, 1919)
  • Kalandok és kalandorok (Franklin Társulat, 1919)
  • Szegedi Emma, színésznő (Franklin Társulat, 1920)
  • A mester - Vörösbegy kalandjai (regény, Hajnal kiadás, 1921)
  • Álarcos játék - Vörösbegy kalandjai (detektívtörténet, Hajnal Kiadás, 1921)
  • A szenzáció - Vörösbegy kalandjai (Hajnal Kiadás, 1921)
  • Bluff! (regény, Singer és Wolfner, 1924)
  • Karnevál Velencében (Franklin Társulat, 1925)
  • A félszemű (Tolnai Világlapja, é.n.)
  • Az idegen úr (Tolnai Világlapja, é.n.)
  • A láthatatlan kéz (Tolnai Világlapja, é.n.)
  • Az utolsó pillanatban - Vörösbegy újabb kalandjai (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., 1928)
  • A fa odvában - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
  • Álruhában - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
  • Az égő erdőben - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
  • Menekülés a kelepcéből - és egyéb kis mesék (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
  • Egy hölgy, aki bajban van (Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T.)
  • Az öt Ravo (Világvárosi regények, 1932)
  • A Victoria Hotel rejtélye (színdarab, 1932)
  • Játék a szerencsével (színdarab, 1933)
  • Két plakát Birminghamben (színdarab, 1934)
  • A zöld irattáska (regény, Általános Nyomda, 1935)
  • Segíts magadon! (Általános Nyomda, 1936)
  • A titokzatos repülő (Általános Nyomda, 1938)
  • A kém megérkezik (Literária Kiadóvállalat, 1939)
  • A könyörtelen árnyék (Szikra, é.n.)

Fordításai[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]