Molnár Gusztáv (politológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Gusztáv
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1948. november 20. (75 éves)
Szalárd
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilozófus,
politológus,
geopolitikai szakember,
szerkesztő
SablonWikidataSegítség

Molnár Gusztáv (Szalárd, 1948. november 20. –) filozófus, politológus, geopolitikai szakember, szerkesztő. Álnevei: Bíró Péter, Gyömrői István.

Életpályája[szerkesztés]

Nagyváradon érettségizett 1966-ban, a Babeș–Bolyai Egyetemen történelem-filozófia szakos diplomát szerzett 1971-ben. Pályáját a Kriterion Könyvkiadó bukaresti szerkesztőjeként kezdte, 1987. február 7-én azonban lakásán házkutatást tartottak, és kéziratokat koboztak el, majd eltávolították munkahelyéről. Rövid ideig egy filmforgalmazó fővárosi vállalat alkalmazottja. A további üldöztetések elől 1988 tavaszán Magyarországra távozott, ahol a romániai Limes-körben végzett munka folytatásaként elindította a Limes című közép- és kelet-európai figyelőt. A budapesti Magyar Napló Európa-rovatának szerkesztője, a Dunatáj Intézet megbízott vezetője. 1991–2003 között a budapesti Teleki László Alapítvány főmunkatársa. 2006-tól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem docense.

Munkássága[szerkesztés]

Első írásai versek, a nagyváradi Fáklyában jelentek meg (1965). A Korunkban Az Erdélyi Fiatalok falumunkájáról című kritikai elemzésével jelentkezett (1970/7), a régi zárt falukutatás értékes mozzanatait egy új, korszerű társadalmi nyitás reményében idézve. Esszéivel A Hét, szemléivel az Utunk hasábjain találkozunk. Mint Bretter György tanítványa Az elmélet küszöbén című Forrás-kötetében Pascal- és Kafka-tanulmányok mellett óvatos vitába bocsátkozik mesterével (Levél Bretter Györgyhöz), leszögezve: „...reális útnak (és nemcsak a Te számodra) egyedül a teljes demitizálást tartom, amely nem elégszik meg egy meglevő fogalom- és kategóriarendszer újraértelmezésével, hanem azt egy alapjaiban más nyelvezettel helyettesíti”. E fenntartás ellenére az ő válogatásában jelent meg Bretter György gazdag filozófiai hagyatéka, az Itt és mást (1977), majd utószavával A kortudat kritikája című Bretter-kötet (1984).

Egymást követik filozófiai és politikai fejtegetései a Szövegek és körülmények (1974) című kötet keretében, illetve a Korunk hasábjain, ahol A kollíziós társadalommodell (1976/2) cím alatt értekezik. Munkatársa a kolozsvári Fellegvárnak (1978), A Hétben Gaál Gábor vagy Spectator? cím alatt száll vitába (1981/52), szerepel a Bábel tornyán című Echinox-válogatásban (1983).

A szövegek értelme című előadása a nagyváradi Ady Endre Művelődési Körben hangzott el (közölte a Korunk 1977/6). Tanulmányban elevenítette fel a vásárhelyi találkozó emlékét, s hozzákezdett egy, a régi mozgalmak szereplőivel való párbeszédsorozathoz (Kacsó Sándorral, Lakatos Istvánnal, Méliusz Józseffel), de a hatóságok megakadályozták e beszélgetések folytatását. Bevezető tanulmánya a fiatal Szabó Dezsőről még megjelenhetett az ifjúságra a század első felében nagy hatást gyakorolt író Életeim című posztumusz kötetének romániai kiadásában (1982), a Limes-kör első találkozóján elhangzott vitaindító előadása (1985) azonban már csak Budapesten látott napvilágot három év késéssel (Medvetánc, 1988/3).

Európai Napló című kétrészes tanulmányát pedig Párizsban (Bíró Péter álnéven) a Kende Péter szerkesztette Magyar Füzetek közölte (1979).

A Kriterionnál megjelent Ó, Anglia, Anglia... című munkájában (1984) rámutat az I. Károly abszolutizmusát megdöntő angol forradalom erőinek benső meghasonlására, példaként hivatkozva a levellerek ideológiai megnyilatkozásaira, melyek „döntő támpontok lehetnek számunkra e máig is nyitott társadalomelméleti és ideológiai kérdések helyes megközelítésében”.

A Cseke Péter válogatásában megjelent Nem lehet című kötethez, mely a Makkai Sándor távozása körül támadt vitaanyagot közli, Az összetartozás szabadsága című utószót írt (Budapest 1989), elemezve az Erdélyt elhagyó püspök végzetes ellentmondásait.

Kötetei[szerkesztés]

  • Az elmélet küszöbén. Esszék; Kriterion, Bukarest, 1976 (Forrás)
  • Ó, Anglia, Anglia ... Esszé az angol forradalomról; Kriterion, Bukarest, 1984 (Századunk)
  • Transzcendens remény. A Limes-kör dokumentumai, 1985-1989; összeáll., jegyz. Molnár Gusztáv; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 (Bibliotheca Transsylvanica, 32.)
  • Alternatívák könyve 1-3.; Pro Philosophia, Kolozsvár, 2007-2014
  • Beszélgetések Méliusz Józseffel. 1930-1939; riporter: Molnár Gusztáv; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2012

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]