Molnár Géza (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Géza
Született1923. november 6.[1]
Rákospalota
Elhunyt2011. október 11. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[2]
Nemzetiségemagyar
HázastársaSubicz Ilona
(h. 1945–?)
Foglalkozása
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Molnár Géza (álneve: G. H. Miller) (Rákospalota, 1923. november 6.Budapest, 2011. október 11.) József Attila-díjas magyar író, újságíró. A Magyar PEN Club intézőbizottsági tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Molnár Ignác és Molnár Katalin voltak. 1940–1942 között címfestőként dolgozott. 1942–1944 között egy kötőüzemben üzemvezető tisztviselő volt. 1944–1949 között újságíró volt vidéki lapoknál. 1949–1953 között a Magyar Dolgozók Pártja sajtóalosztályának vezető helyettese volt. 1950–1952 között a Politikai Főiskola hallgatója volt. 1953–1956 között a Magyar Írószövetség titkáraként, 1969–1972 között pedig külügyi titkáraként dolgozott. 1956–1957-ben a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1957-től öt évig az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese és a Népszava kulturális rovatvezetője volt. 1962-1965 között Párizsban, a Magyar Intézet kulturális attaséja volt. 1965–1969 között a Magyar Hírlap főmunkatársa volt. 1976–1978 között a Művészeti Alap igazgató-helyettese volt. 1987-től a Nagy Lajos Irodalmi, Művészeti Társaság elnöke volt. 1999-től a párizsi Európai Akadémia levelező tagja volt. 1999–2000-ben a Tisztás című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztőjeként tevékenykedett.

Magánélete[szerkesztés]

1945-ben házasságot kötött Subicz Ilonával. Egy fiuk született; Géza (1945).

Művei[szerkesztés]

  • Új utakon (ifjúsági regény, 1951)
  • A szerelmes kisinas (novelláskötet, 1956)
  • Hullámverés (regény, 1958)
  • Márta (regény, 1959)
  • Város a felhők alatt (regény, 1962)
  • Holtak fogságában (regény, 1964)
  • Harangos óra (elbeszélések, 1966)
  • Sárkányok fiai (útirajz, 1967)
  • Vasárnap mindig esik az eső (regény, 1969)
  • Elfogynak az éjszakák (regény, 1970)
  • A vadászpilóta szerelme és halála (regény, 1971)
  • Külvárosi barangolás (szociográfia, 1974)
  • Mint egy francia király (regény, 1975)
  • Az ég kékje könnyebb (addigi novellák gyűjteménye, 1976)
  • Villa Tahiban (regény, 1976)
  • Doktor Klauss különös élete (regény, 1979)
  • Három halál szerelmei (regények, 1981)
  • Arcok fényben és eltűnőben (1982)
  • A magány átkozott szombatja (elbeszélések, 1984)
  • Az elpazarolt birodalom (regény, 1986)
  • Fent a Nagy-Rabszolga-tónál (elbeszélések, 1988)
  • A tizennyolcadik születésnap (regény, 1988)
  • A Báró és a gyilkos (1990)
  • Világvége márciusban (regény, 1990)
  • Sarkamban a halál. Egy katonaszökevény emlékei, 1944-45; szerzői, Bp., 1992 (Z-füzetek)
  • Bernard atya testamentuma (elbeszélések, 1995)
  • Az orvos (1998)
  • Hózápor Budán (válogatott elbeszélések, 1998)
  • A katedrális fényei (regény, 1998)
  • Trombi, a kiselefánt; Hét Krajcár, Bp., 2001
  • Lángoktól ölelve (regény, 2003)
  • Csúcsok - szakadékok (2005)
  • Szerencsés feltámadás (regény, 2006)
  • A Land. Regény; Szeváciusz I., 2009.
  • Zarándokok; magánkiadás, Bp., 2011

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 4.[3]

  • Parázs (1960)
  • Anna-ünnep (1969)
  • Vasárnap mindig esik az eső (1970)
  • Nincsen múzsa tövis nélkül (1977)

Filmjei[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Szocialista Hazáért
  • Szocialista Kultúráért
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)
  • Gábor Andor-díj (1978)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1983)
  • A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1997)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. 2011. október 14-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]