Molnár Ferenc (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Ferenc
Molnár Ferenc portréja(levelezőlap, 1918, fotó: Uher Ödön)
Molnár Ferenc portréja
(levelezőlap, 1918, fotó: Uher Ödön)
Élete
Születési név Neumann Ferenc
Született 1878. január 12.
Budapest
Elhunyt 1952. április 1. (74 évesen)
New York
Nemzetiség magyar
Házastársa Vészi Margit
Fedák Sári
Darvas Lili
Gyermekei Molnár Márta
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, vígjáték
Első műve Az éhes város (1901)
Fontosabb művei A Pál utcai fiúk (1907)
Liliom (1909)
Játék a kastélyban (1926)
Kitüntetései Ferenc József-rend
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Ferenc témájú médiaállományokat.

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12.New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Német-zsidó polgárcsaládban született. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Tanárai voltak többek között Baráth Ferenc (irodalom), Laky Dániel (földrajz), Kacziány Géza (német nyelv és irodalomtörténet), Vámossy Mihály (történelem), Dapsy László és Francia Kiss Károly (számtan), Szádeczky-Kardoss Gyula (természetrajz), Szotyori Nagy Károly (ének), Weiszburg Gyula (vallás).[1] Utolsó gimnáziumi évében megválasztották az önképzőkör titkárának. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón. A Pál utcai fiúk című regénye még most is nagy sikert hozna az elhunyt írónak.

1906. május 19-én Budapesten feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt,[2] főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor.[3] Egy lányuk született, Molnár Márta, aki Horváth Zoltán újságíró, majd később Sárközi György író felesége lett.

Molnár Ferenc haditudósítóként, erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékei című könyvét

Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadway-n bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek.[4] Molnár Ferenc 1906-ban írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét, amely a pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét ábrázolja.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékei című könyvét. 1922. október 11-én Budapesten feleségül vette Fedák Sárit,[5] de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926. június 9-én kötöttek házasságot Budapesten.[6]

Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.

1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n Panoptikum című darabját.

1952. április 1-én New Yorkban halt meg 74 éves korában, gyomorműtét közben.

Munkássága[szerkesztés]

Molnár Ferenc 1941-ben

A magyar polgári dráma virágkorában alkotott, legnagyobb hazai vetélytársa Herczeg Ferenc volt. Külföldön Molnár olyan sikereket aratott, amelyről magyar író álmodni sem mert. Senkit sem utánzott, a kezdetektől birtokában van a színpadi hatáskeltésnek (jellegzetes Molnár Ferenci komédia alakult ki).

Nagyon jószemű író, gyönyörűségét a formai tökély, a cselekmény biztonságos gördülékenysége adja. Képes volt egy semmitmondó anekdotából is mindvégig lebilincselő három felvonásost kreálni. A módos polgár mulattatójaként bírálta az úri világot, a polgári fejlődésben elmaradt Magyarországon. Ugyanakkor érzékenyen ábrázolta a pesti kisemberek életét.

Kifogyhatatlan ötletesség, bámulatos színpadtechnika jellemzi. Az elesettek, a társadalom kegyetlensége miatt bűnbeesettek, a kiszolgáltatottak, szeretetteljesen bukkannak fel játékaiban, érzelmesen költői műveiben. (Liliom) Molnárnál gyakori a színész mint drámai hős. (Játék a kastélyban)

Figyelte az embereket, meleg emberi szívvel érzi át az emberi szenvedést, igaz képet rajzol a szenvedő emberekben rejlő nagyságról.

Szerkesztőségek, kávéházak újságíró törzsasztalaitól érkezett az irodalomba. Az újságírásból fejlesztett írói eszközeivel, csattanóival, jól szervezett történeteivel hatásossá tudja tenni írásait. Színpadra termett író volt, aki dialógusokban gondolkodott. Kiválóan szerkesztett munkáit könnyed, ironikus-szellemes hang, frissen pergő, feszült dialógusok, jól komponált cselekmény jellemzik.

Rengeteget dolgozott. Írói és újságírói tevékenysége mellett minden évben írt legalább egy színjátékot és fordított számos színművet.

Ady Endre szeretettel beszél róla, szerinte varázslatos, nagyszerű ember, akiben nyolc író lakik.

Babits Mihály ,,átlag mulattatónak” tartotta, akinek célja csupán a szórakoztatás. Szerinte Molnár nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását és nem akarta feltárni az emberi lélek mélységeit sem. De mindezt nagyon színvonalasan tette, közel sem átlagosan.

Hegedűs Géza szerint az apró mozzanatokat jobban meglátta, mint a nagyobb összefüggéseket à egy-egy epizódfigura, főképp az elesettek közül, jobban megmarad az emlékezetben, mint a főszereplők, akiknek a sorsa az eszmei mondanivalót hordozza.

Depressziója[szerkesztés]

Az anekdoták szerint alkoholista és agresszív ember volt, aki első feleségét, Vészi Margitot többször megverte, emiatt el is váltak. De előtte kifejezetten feleségének írta a Liliom című színdarabot, amelyben a városligeti vagány rendszeresen veri az őt eltartó szelíd, csendes feleségét. Az előadás 1909-ben kudarcba fulladt a pesti Vígszínházban, mire az író idegösszeomlást kapott, és egy évig szanatóriumban kezelték, de ugyanez a darab Berlinben nagy sikert aratott. Beleszeretett a Vígszínházban a női főszerepet játszó Varsányi Irénbe, akinek férjével párbajozott, és emiatt börtönbe került. Vészi Margit ezt követően vált el tőle. A csalódások hatására mély depresszióba esett, és öngyilkosságot kísérelt meg. Amikor a szintén depressziós Bródy Sándor a New York kávéházban próbálta őt kioktatni az öngyilkosság módozataiból, Molnár Ferenc így válaszolt: „Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.”

1940-ben az USA-ba emigrált, és miután titkárnője és szeretője, Bartha Vanda öngyilkosságot követett el, az író újból mély depresszióba esett.[7]

Családja[szerkesztés]

Lánya Sárközi (Molnár) Márta, Vészi Margittól (festő-írónő, Vészi József főszerkesztő leánya, akit 1906-ban vett feleségül), Sárközi György író felesége. Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író és Horváth Eszter ének-zene tanár. Dédunokái Lukin Sándor, tévéoperatőr; Lukin Cecília, a Magyar Rádió Gyermekkórusának titkára; Lukin Ágnes, az MTV rendezője; Lukin Gábor, zeneszerző; Lukin Márta opera-énekesnő; Lukin András; Lukin Zsuzsanna, énekes, karnagy és Lukin Katalin, angoltanár.[8]

Háromszor nősült. Első felesége Vészi Margit (festő-írónő), második felesége Fedák Sári, harmadik felesége Darvas Lili.

Az üvegcipő (1924) c. művében Fedák Sárival való viharos kapcsolatát írja meg.

Művei[szerkesztés]

Úri divat. Nemzeti színház. Paula: Bajor Gizi
A fehér felhő. Nemzeti színház. Angyal: Bajor Gizi, Hadapród: Rajnai Gábor
Molnár Ferenc emlékbélyeg (2007)

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1902–): 340.[9]

  • Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
  • Az ördög (1907)
  • A Pál utcai fiúk (1907)
  • A Testőr (1910)
  • A Farkas (1912)
  • Úri divat (1916)
  • A fehér felhő (1916)
  • Farsang (1916)
  • Egy haditudósító emlékei (1916)
  • A hattyú (1920)
  • Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
  • Égi és földi szerelem (1922)
  • A vörös malom (1923)
  • Az üvegcipő (1924)
  • Játék a kastélyban (1926) (teljes szöveg)
  • Riviera (1926)
  • Olympia (1928)
  • Egy, kettő, három (1929)
  • A jó tündér (1930)
  • Valaki (1931)
  • Harmónia (1932)
  • Nagy szerelem (1935)
  • Delila (1937)
  • Panoptikum (1949)
  • Nászinduló (1996) [Utolsóként - hagyatékában megtalált - darabja]
  • Arkatratész (1964)

Egyéb prózai művek[szerkesztés]

  • Az éhes város (1901)
  • Egy gazdátlan csónak története (1901)
  • A Pál utcai fiúk (1907) (teljes szöveg)
  • Muzsika (1908)
  • Egy haditudósító emlékei (1916)
  • A zöld huszár (1938)
  • Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
  • A Dohány-utca és a Körút-sarok (1952)
  • A zenélő angyal

Művei alapján készült filmek[szerkesztés]

  • Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
  • Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
  • A Testőr (1925, 1931, 1941)
  • Úri divat (1925)
  • A hattyú (1925, 1930, 1956)
  • Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
  • A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
  • Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder)
  • A jó tündér (1935, 1947)
  • Nagy szerelem (1937)
  • A Pál utcai fiúk (I ragazzi della via Pal - Pal Street Boys) (2003 – rendező Maurizio Zaccaro)

Róla készült művek[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Híres-neves iskolák, Híres-neves tanítványok – Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk írója, a Lónyay Utcai Református Gimnázium neves diákja
  2. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 199/1906. folyószáma alatt.
  3. A bpesti. kir. tszék 42990/1910. sz. jogerős ítélete
  4. Korábban Puccini és Gershwin sem kapott engedélyt a Liliom megzenésítésére. Végül is Richard Rogers zenéjével készült el a musical változat.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 442/1922. folyószáma alatt.
  6. A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 193/1926. folyószáma alatt.
  7. Gaál Tamás írása a Cultura.hu honlapon (2013. január 12.)
  8. Lukin Ágnes Nol.hu
  9. 2013 február 10-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Molnár Ferenc témában.