Molnár Benő

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Benő
Született1929. május 31.
Vágfarkasd
Elhunyt2009. február 24. (79 évesen)
Balatonföldvár
Foglalkozása
  • néprajzkutató
  • orientalista
  • filológus
Sablon • Wikidata • Segítség

Molnár Benő (Vágfarkasd, 1929. május 31. – Balatonföldvár, 2009. február 24.) néprajzkutató, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa.

Élete[szerkesztés]

1947-ben az ún. lakosságcsere folyamán szülőfalujából Békés megyébe telepítették. Szegedre ment dolgozni és befejezni iskoláit. Ezek után Pécsre és Budapestre az ELTE bölcsész karára felvételizett magyar irodalom és néprajz szakra, de már 1954-ben Pekingbe ment nyelvet tanulni. 7 évig tanult a pekingi egyetemen, majd onnan két éves ösztöndíjjal Hanoiba települt, és Vietnámot járta gyűjtőútján. Innen 1963-ban tért vissza.

1953–1970 között a Néprajzi Múzeum munkatársaként felügyelte az Ázsia-gyűjteményt. 1958-ban Kínában már színes filmre fényképezett.[1] 1971-ben egy olaszországi útról disszidált, s Ausztráliába költözött, de 1987-ben is adományozott a Néprajzi Múzeumnak.[2]

Ausztráliából utazva 1989 után is rendszeresen gyűjtött tárgyakat, és fényképezett Délkelet-Ázsia csaknem teljes területén (Thaiföld, Vietnám, Burma, Kambodzsa, Laosz, Indonézia). Gyűjteményeit a Néprajzi Múzeumnak ajándékozta. 1992-ben kiállítása volt a délkelet-ázsiai gyűjtéseiből.[3] A tárgyi anyag több mint 700 tétel, a fotóanyag pedig több ezer darabos.[4]

Mint külsős szakember vett részt A kisalföldi hagyományos gazdálkodás című kutatóprogram farkasdi gyűjtésében.[5] Családi iratanyagából a Néprajzi Múzeum kézirattárába is kerültek iratok (Molnár Benő-hagyaték).[6] Cikkei jelentek meg a Forcas újságban.

Művei[szerkesztés]

  • 1953 Építkezés Nagybánhegyes tanyavilágában. Agrármozgalmak. Nagybánhegyes. A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattára (ltsz.: 347-1966)
  • 1963-1964 Dereglyézés a Vágon. Babonás szokások Dél-Mátyusföldön (kézirat). Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 7304/56.[7]
  • 2002 A megtermelt javak cseréje. In: Danter Izabella (szerk.): Muzeológiai Füzetek – Muzeologické zošity 1. Dunaszerdahely, 55-57.
  • 2002 Farkasdi dereglyék a Vágon. In: Novák Veronika (összeáll.): Farkasd. Pozsony, 220-231.
  • 2020 Negyedi és farkasdi dereglyések a Vágon. In: Forcas Almanach.
  • 2020 A batakok, a népdal meg én. In: Forcas Almanach.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Fogarasi Klára 2000: Fényképgyűjtemény. In: Fejős, 768.
  2. ↑ Népszabadság 1987. szeptember 25. (fordítva Kindler Lászlóval)
  3. ↑ Magyar Napló 1992. február 7., 44.
  4. ↑ 2012 Néprajzi Értesítő 94, 31 (Gebauer Hanga); Wilhelm Gábor 2000: Ázsia-gyűjtemény és Indonézia-gyűjtemény. In: Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest, 531-532, 534-535, 538, 541.
  5. ↑ Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén
  6. ↑ 1832 Szabó Máté Molnár Pállal földhasználatról kötött szerződése. NM EA 20634; 1877 Szőllösi János házassági szerződése. NM EA 20636; 1833 Mile Péterné nyugtatványa. NM EA 20637; 1812 Ns. Polgár János móringlevelének másolata. NM EA 20638; 1852 Házasságlevél. NM EA 20639; 1895 Nyilatkozat juss kifizetéséről. NM EA 20641; Kosztolányi János halotti búcsúztatója. NM EA 20643; 1808 Gróf Keglewits Ágostonné Waldstein Erzsébeth épületek eladásával kapcsolatos szerződése Saator Susanával. NM EA 20644
  7. ↑ csemadok.sk néprajzi adat; Vö. Fahajózás a Vágon; Vágfarkasdi népszokások. Vágfarkasd. A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi Adattára (ltsz.: 2064-2004). Fénymásolat a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárából: EA 7304
  8. ↑ 2011 Néprajzi Értesítő 93, 197; Farkasdi számadás. Terra; XXI. Farkasdi Őszi Vásár Archiválva 2021. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források[szerkesztés]

Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Benő&oldid=26832202”