Vizesrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mokrá Lúka szócikkből átirányítva)
Vizesrét (Mokrá Lúka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagyrőcei
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1427
Polgármester Július Laššan
Irányítószám 050 01
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RA
Népesség
Teljes népesség 533 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 292 m
Terület 15,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vizesrét (Szlovákia)
Vizesrét
Vizesrét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 20° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 20° 09′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizesrét témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vizesrét (szlovákul: Mokrá Lúka, németül: Nassewiese) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. 2011-ben 533 lakosából 490 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 3 km-re délkeletre a Murány partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1427-ből származik "Kerekreth" alakban. 1430-ban "Mokra Lehota", 1468-ban "Mokra Lucca", 1502-ben "Nase Wiese, Wizes Reth", 1557-ben "Mocra Lwka", 1582-ben "Mukra Luka alias Vizesret" alakban említik. Első említésekor a jolsvai uradalomhoz tartozott és 25 portával adózott az Ilsvai családnak. A 15. század közepétől a murányi váruradalom része. A század végén már két vaskohó működött a határában, melyek első írásos említése 1557-ből származik. A lakosság száma a 16. században fokozatosan csökkent. Az 1551-es adóösszeírás szerint 19 család élt a településen, közülük 16 jobbágy és 3 zsellércsalád volt. 1556-ban megrohanta a török, házait felégette, lakóit pedig rabságba hurcolta. Lakói közül csak heten menekültek meg. 1557-ben újabb török támadás érte, ekkor csak két háza maradt épen. Lakói ezután évi 40 arannyal adóztak a töröknek. A 17. század elejétől 1685-ig a falu már évi 15 arannyal többet fizetett. A középkortól lakói szénégetéssel és kohászattal, kovácsmesterséggel, tímármesterséggel is foglalkoztak. A 17. század végén vándorolt be a faluba a Sturman család, akik nagy szerepet játszottak az üzleti életben, a vasiparban és 1699-ben I. Lipóttól nemességet kaptak. Csakhamar a falu legfőbb birtokosává léptek elő. A község legrégibb pecsétje 1701-ből származik. A 18. századtól vasat gyártottak, a 19. század elején pedig két vashámor működött a területén. 1828-ban 85 házában 827 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1829. július 24-én nagy tűzvész tört ki a faluban, melyben az egész település leégett. Nem menekült meg a templom, a plébánia és az iskola sem.

Vályi András szerint " VIZESRÉT. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, fekszik N. Rőczéhez nem meszsze, és annak filiája; földgye rozsot, és zabot terem, legelője épen nem elég, fája van, piatza Jolsván; a’ vas műhelyek is közel vagynak hozzá." [2]

Fényes Elek szerint " Vizesrét, Mokra-Lauka, Gömör v. tót f. Nagy-Rőcze és Lubenyik között: 126 katholik., 701 evang. lak. evang. anya sz. egyház. Vashámorok. F. u. hg. Koburg. Ut. p. Rosnyó." [3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Vizesrét, murányvölgyi tót kisközség, 90 házzal és 805 ág. h. ev. és róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Jolsva tartozéka volt és 1427-ben Kerekrét néven említik. A jolsvai uradalom, illetőleg a murányi vár birtokaival együtt, a Szász Coburg Gothai herczegi család tulajdonába ment át. A XVIII. században Nasse-Wiesen német és Mokro-Luka tót nevei is vannak és ekkor már vashámorral is dicsekszik. A községben két templom van; a róm. katholikus 1722-ben, az evangélikus 1802-ben épült. A község postája és távírója Nagyrőcze, vasúti állomása Vizesrét megállóhely." [4]

1910-ben 770, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

2001-ben 508 lakosából 479 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1785-ben épült.
  • Római katolikus templomát 1902-ben építették a korábbi, a 18. század első negyedében épített barokk templom alapjain.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Gömör-Kishont vármegye.