Moholy-Nagy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moholy-Nagy László
SzületettWeisz László
1895. július 20.[1][2][3][4][5]
Bácsborsód[6][7]
Elhunyt1946. november 24. (51 évesen)[8][6][2][3][4]
Chicago[9][6]
Álneve
  • Nagy, Ladislaus Moholy-
  • de Nagy
  • Laszlo
Állampolgársága
Házastársa
  • Sibyl Moholy-Nagy (1932–1946)
  • Lucia Moholy (1921–1929)
GyermekeiHattula Moholy-Nagy
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Halál okaleukémia
SírhelyeGraceland Cemetery[12]
Moholy-Nagy László aláírása
Moholy-Nagy László aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Moholy-Nagy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Moholy-Nagy László (1909-ig Weisz)[13] (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, 1946. november 24.) magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője. Vezetéknevének ejtése: moholi-nagy [ˈmoholiˌnɒɟ][14]

Fiatalkora[szerkesztés]

Miután édesapja, Weisz Lipót az ő születése idején elhagyta a családot, 1910-ben nagybátyja, dr. Nagy Gusztáv pártfogásába vette őket.

Ő és testvérei is Moholra, majd 1905-ben Szegedre költöztek, ahol az Állami Főgimnáziumba íratták (melyben Babits Mihály is tanította).

Vezetéknevüket – 1910-ben, nagybátyjuk tiszteletére – ő és testvérei Nagyra változtatták.

Első művészi próbálkozásai sikeresnek bizonyultak, 1913-ban a Szegedi Napló leközölte néhány költeményét. Érettségi után Budapestre költözött, ahol jogot kezdett tanulni, de a világháború közbeszólt.

1916-ban tüzérségi megfigyelőnek sorozták be a Magyar Királyi Hadseregbe. A keleti frontra vezényelték, ahol több száz rajzot készített a frontélet mindennapjairól; mappalapokra, tábori levelezőlapokra, melyeket kezdetben a frontról, majd miután 1917-ben megsebesült, az odesszai katonai kórházból küldözgetett haza.

1918-ban leszerelt, s hazatért Budapestre folytatni jogi tanulmányait, de záróvizsgáit már nem tette le, a félév végén otthagyta az egyetemet. Még abban az évben mutatkozott be először a nagyközönség előtt, műveit a Hadviselt Művészek című kiállítás keretében állították ki.

Ebben az időben a festészet mellett a Jelenkor című újságba is írogatott.

Emigrációban Európában[szerkesztés]

1919 márciusában ő is aláírta a magyar aktivisták közös forradalmi nyilatkozatát, de a Tanácsköztársaság eseményeiben nem vett részt. Időközben ismét nevet változtatott, vezetékneve elé odabiggyesztette szeretett nagybátyja lakóhelyének, Moholnak a nevét is, így innentől kezdve rajzait, festményeit és egyéb műveit már a „Moholy-Nagy” szignóval látta el. A kommün bukása után, a retorzióktól tartva Bécsbe menekült, ahol hamarosan csatlakozott Kassákhoz és a többi emigráns magyar művészhez, íróhoz, velük együtt utazott tovább Berlinbe, 1920 elején.

1920 áprilisában ott ismerkedett meg Lucia Schultzcal, későbbi feleségével, ő vezette be a fotográfia művészi világába. 1921-ben házasodtak össze.

1922 februárjában a Der Sturm galériában Péri Lászlóval közösen rendezett kiállítása zajos sikert aratott, neve hamar ismertté vált szerte a városban és az országban. Szintén ebben az évben jelent meg Kassákkal közösen szerkesztett írása, az Új művészek könyve. Moholy-Nagy művészeti illusztrációs anyaggal látta el Kassák Lajost és Kállai Ernőt a Ma, Tett, Die Aktion, Der Sturm folyóiratokban.

Sikerének tudható be, hogy Walter Gropius őt kérte fel 1923-ban a távozó Johannes Itten helyére a weimari Bauhaus oktatói közé. Olyan művészek közé került, mint Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Oskar Schlemmer, és bár mellettük ő ismeretlennek számított, mégis a Bauhaus eszmeiségének egyik védjegyévé vált. 1921 és 1928 között két könyvet is írt, Festészet, fényképészet, film (1925) valamint Az anyagtól az építészetig (1927) címmel, illetve a Bauhaus színháza című kötet társszerzője is volt.

1928 mozgalmas év volt az életében, Walter Gropiusszal együtt otthagyta a Bauhaust, elvált feleségétől, és visszaköltözött Berlinbe, ahol fotográfiai, tipográfiai és reklámgrafikai munkákat vállalt, miközben színházi díszleteket is tervezett (Hoffmann meséi, Berlini kalmár, Pillangókisasszony), szabadidejében pedig fény-alakítási problémákkal foglalkozott.

1929-ben belekóstolt a filmezésbe, leforgatta élete első nagyobb lélegzetű filmjét Marseille, régi kikötő címen. 1931-ben a fény-alakítási problémák mintegy megoldásaként alkotja meg a fény-tér-modulátort (Lichtrequisit), ami egy kinetikus plasztika, fém és műanyag szobor – a rá vetülő fény pedig a környező falakon színes fényjátékot teremt. Ez ihlette Fekete-fehér-szürke (1932) és a Nagyvárosi cigányok (1932) című filmjeit is.

1931 végén ismerte meg Sybille Pietzscht, akivel 1933-ban házasodtak össze, első lányuk, Hattula is ebben az évben született. A nácizmus előretörése miatt 1934-ben Amszterdamba költöztek, ahol Moholy-Nagy egy helyi nyomda tipográfiai tanácsadójaként helyezkedett el. A munkahelyén foglalkozott életében először színes fotográfiával. Második lánya, Claudia már ott született.

Mivel nem érezték túlzottan jól magukat, 1935 májusában Londonba költöztek tovább, ahol már egy sokkal izgalmasabb élet várta. A design szinte minden területén kipróbálta magát, a kirakattervezéstől egészen a filmdíszlet-tervezésig (a szintén magyar származású Korda Sándor Eljövendő dolgok c. filmjéhez) mindenbe belekóstolt, miközben három fotóalbuma is megjelent.

1936-ban az egyik aláírója volt Tamkó Sirató Károly Dimenzionista manifesztumának.

New Bauhaus[szerkesztés]

1937 nyarán Gropius javaslatára felkérték az időközben a tengerentúlra áttelepült Bauhaus-iskola, új nevén a New Bauhaus irányítására. Júliusban költöztek át Amerikába, a főiskola 1937 októberében nyitotta meg kapuit Chicagóban.

Korábbi aggodalmai 1938-ban beigazolódtak, amikor alkotásai „elfajzott művészetnek” minősültek és az összes német galériából és múzeumból eltávolították őket.

1939-ben Moholy-Nagy néhány munkatársával, komoly tőke nélkül alapította meg a School of Design intézetet szintén Chicagóban, amely Institute of Design néven 1944-ben főiskolai rangra emelkedett. Az intézménynek egészen két évvel később bekövetkezett haláláig vezetője volt.

Több rosszullét után 1945-ben került először kórházba, ahol az orvosok leukémiát diagnosztizáltak nála. Mivel a kor még nem ismert semmiféle gyógymódot a betegség leküzdésére, alig több mint egy évvel a szintén leukémiában megbetegedett Bartók Béla halála után, 1946. november 24-én ő is elhunyt. Hamvait Chicagóban temették el, sírja felett Walter Gropius mondott gyászbeszédet.

1947-ben Vision in Motion címmel megjelent posztumusz munkája pedagógiai programjának, művészeti célkitűzéseinek összességét foglalja magában.

Emlékezete[szerkesztés]

Sírja Chicagoban
Emléktáblája Londonban (Walter Gropius és Breuer Marcell neve is szerepel rajta

Kötetei[szerkesztés]

  • Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László; J. Fischer, Wien, 1922
  • Molnár Farkas munkái. 1923-1933; bev. Moholy-Nagy László; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Új építés)
  • Az anyagtól az építészetig; ford. Mándy Stefánia, utószó Otto Stelzer, Hans M. Wingler, Vámossy Ferenc; Corvina, Bp., 1973
  • Új művészek könyve; szerk. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, utószó Körner Éva; hasonmás kiad. 1922; Magyar Helikon–Corvina, Bp, 1977
  • Festészet, fényképészet, film; utószó Otto Stelzer, magyar utószó Bíró Yvette, ford. Mándy Stefánia; Corvina, Bp., 1978
  • Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978
  • A festékektől a fényig; Kriterion, Bukarest, 1979 (Téka)
  • 100 fotó; szerk. Kolta Magdolna, szöveg Hattula Moholy-Nagy, Kincses Károly; Magyar Fotográfiai Múzeum–Pelikán, Kecskemét–Bp., 1995 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Látás mozgásban; szerk. Beke László et al.; Műcsarnok–Intermedia, Bp., 1996
  • Új viszonylatok; szerk. Kürti Emese; Ludwig Múzeum Baráti Köre Egyesület, Bp., 2011

Képek: Veszprém, László-Galéria[szerkesztés]

  • Fotó 01.
    Fotó 01.
  • Fotó 41.
    Fotó 41.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b László Moholy-Nagy (holland nyelven)
  4. ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мохой-Надь Ласло, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1187-moholy-nagy-laszlo, 2023. május 7.
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
  9. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. ↑ https://moholy-nagy.org/chronology/
  11. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  12. ↑ Find a Grave (angol nyelven)
  13. ↑ A Belügyminisztérium 1909. évi 151070. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 42. oldal 40. sor.
  14. ↑ OH. 1074. o., Mohojnagy (Láng Attila D.)

Források és irodalom[szerkesztés]

  • szerk. Kontha Sándor: Magyar művészet 1919–1945. Budapest: Akadémiai. 1985. 327–367. o. ISBN 963-05-2542-9 1-2. kötet  
  • Dercsényi D – Zádor A: Kis magyar művészettörténet. Budapest: Képzőműv. A. 1980. ISBN 963-05-3240-9, ISBN 963-336-128-1  
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Enciklopédia Hungarica (Britannica). 2005. CD verzió  
  • Mezei Ottó: Molnár Farkas. Budapest: Akadémiai. 1987. = Architektúra, ISBN 963-05-4327-3  
  • Forgács Éva: Bauhaus. Pécs: Jelenkor. 2010. ISBN 978 963 676 489 0  
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919–1933. Bauhaus Archiv. Köln: Taschen; Budapest: Vince. 2003. ISBN 3-8228-2584-0  
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919–1933: Reform und Avantgarde. Köln: Taschen. 2006. ISBN 3-8228-2222-1  
  • Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. Budapest: Műszaki. 1961. ETO 72 036  
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät: Der Kunst des 20. Jahrhunderts. München: R. Piper & Co. Verlag. 1957.  
  • M. Wingler: Das Bauhaus. Berlin: (kiadó nélkül). 1962.  
  • Moholy-Nagy László munkássága; életrajz Beke László, Corvina, Bp., 1980 (Fotóművészeti kiskönyvtár)
  • Fotogramok. 1996. április 18–május 19., Ernst Múzeum, Budapest; katalógusszerk., kiállításrend. Timár Katalin; Műcsarnok, Bp., 1996
  • Kincses Károly: Mérték. Brassai, Capa, Kertész, Munkácsi, Moholy; Magyar Fotóművészek Szövetsége–Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp.–Kecskemét, 2006 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Természet és technika. Az újraértelmezett Moholy-Nagy, 1916–1923. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2007. december 20–2008. március 31. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2008. április 24–2008. augusztus 24.; tan., kiállításrend. Botár Olivér; Janus Pannonius Múzeum–Vince, Pécs–Bp., 2007
  • Modernizmus 2, 1917–1960. Moholy-Nagy & André Kertész; szerk. Baranyai Judit, Erdész László, Makláry Kálmán; Erdész & Makláry Fine Arts Gallery, Bp., 2007
  • Eyewitness. Hungarian photography in the twentieth century. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi. Royal Academy of Arts, London, 30 June – 2 October 2011; szerk. Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; Royal Academy of Arts, London, 2011
  • Moholy-Nagy László. The art of light. Ludwig Múzeum, 2011. 06. 09 – 09. 25.; kurátor Oliva María Rubio, szerk. Oltai Kata; Ludwig Múzeum, Bp., 2011
  • Bauhaus lab – Budapest. Film workshop; szerk. Kozma Éva, Peternák Miklós; C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, Bp., 2009

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moholy-Nagy_László&oldid=27070632”