Mitterteich

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mitterteich
Mitterteich-1-WJP.jpg
Mitterteich címere
Mitterteich címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Tirschenreuth járás
Irányítószám 95666
Körzethívószám 09633
Rendszám TIR
Népesség
Teljes népesség6619 fő (2017. dec. 31.)[1][2]
Népsűrűség168,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság519 m
Terület
  • 39,35
  • 39,38
km²
Időzóna CET, UTC+1
Mitterteich (Németország)
Mitterteich
Mitterteich
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 56′, k. h. 12° 14′Koordináták: é. sz. 49° 56′, k. h. 12° 14′
Mitterteich (Bajorország)
Mitterteich
Mitterteich
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Tirschenreuth járás térképén
Elhelyezkedése Tirschenreuth járás térképén
Mitterteich weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mitterteich témájú médiaállományokat.

Mitterteich település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6619 fő (2017. december 31.).[1][2]

Fekvése[szerkesztés]

Waldsassen a Wondreb völgyében, a cseh határ közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mitterteich in TIR.svg
A város látképe

A 800 éves város, Mitterteich természeti környezete miatt válik lassan üdülővárossá.

Cisztercei apátságát (Zisterzienserabtei Waldsassen) 1128-ban alapították.

Mitterteich nevét 1185-ben egy pápai bulla említette először. A falu 1277-ben a Waldsassen kolostor birtokába került. Mitterteichben 1565-ben alakult meg az evangélikus egyházközség. A harmincéves háború alatt a mezőváros szinte teljesen elpusztult. A katolikus plébánia 1665-ben alakult.

Ipara[szerkesztés]

1864-1865-ben az itt is kiépült vasútvonallal a városkát is elérte az iparosítás. 1882-ben egy üveggyár települt ide, amellyel elkezdődött a tükör és síküveggyártás. 1886-ban alakította meg Ludwig Lindner az első porcelángyárat (később alakult meg a kínai gyár: Mitterteich AG).

1988-tól átfogó városfejlesztés kezdődött.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Cisztercei apátsága - Az apátság román stílusban épült bazilikáját a 17-18. században építették át. A kolostor dúsan faragott. Nevezetes Atlaszokkal díszített könyvtárterme (Bibliotheksaal) is.


Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]