Mistelbach (Alsó-Ausztria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mistelbach
A főtér és a városháza
A főtér és a városháza
Mistelbach címere
Mistelbach címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Mistelbachi járás
Irányítószám 2130
Körzethívószám 02572
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 11 315 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 190 m
Terület 131,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mistelbach (Ausztria)
Mistelbach
Mistelbach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 34′, k. h. 16° 34′Koordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 16° 34′
Mistelbach weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mistelbach témájú médiaállományokat.

Mistelbach (nem hivatalosan Mistelbach an der Zaya) osztrák város Alsó-Ausztriában, a Mistelbachi járás központja. Lakossága 2016 januárjában 11 314 fő volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Mistelbach a Mistelbach járásban

Mistelbach Alsó-Ausztria Weinvirtel ("Bornegyed") régiójának északkeleti részén fekszik, a Bécset Brnóval összekötő B7-es főút mentén, kb. 25 km-re mind a cseh, mind a szlovák határtól. Átfolyik rajta (részben a föld alatt) a Mistelbach nevű patak, amely itt torkollik a Zayába, a Morva mellékfolyójába.

A városi önkormányzathoz a következő települések tartoznak: Ebendorf (570 lakos), Eibesthal (720), Frättingsdorf (267), Hörersdorf (448), Hüttendorf (523), Kettlasbrunn (509), Lanzendorf (779), Mistelbach (6073), Paasdorf (761) és Siebenhirten (490).

A környező települések: északra Staatz és Poysdorf, keletre Wilfersdorf és Zistersdorf, délre Gaweinstal, délnyugatra Ladendorf, nyugatra Asparn an der Zaya, északnyugatra pedig Fallbach.

Története[szerkesztés]

A város legrégibb épülete, a csontkamra

Mistelbach területe az Avar Kaganátus határvidékéhez tartozott, a mai kórház építésekor 60 sírból álló avar temetőt tártak fel. Miután Nagy Károly megdöntötte az avar államot, a régió a Frank, majd a Keleti Frank Birodalomhoz került. A Babenbergek uralma idején települt be egy bizonyos bajor "Herr von Mistel", aki megalapította a von Mistelbach családot. 1050 körül a mai várhegyen gerendaerődöt emeltek, amit a 13. században kővárrá fejlesztettek. Mistelbach egyik ura, "Kutya" Henrik (melléknevét hűségéért kapta) az osztrák herceg egyik minisztere volt. Lánya, Ofemia hozományként vitte Mistelbachot, amikor feleségül ment II. Hadmar von Kuenringhez. A különálló egyházközség III. Henrik császár idején jött létre, templomát tours-i Szt. Mártonnak szentelték.

Mistelbach 1372-ben vásárjogot kapott és mezővárosi rangra emelkedett. Lakói így városi polgárokká váltak, akik a települést négykapus fallal vették körbe. A 14. század hátralévő részében sáskajárás, árvíz és földrengés sújtotta Mistelbachot és végül egy pestisjárványban lakosainak 40%-át elvesztette.

1383-ban I. Johann von Liechtenstein (†1397) megvásárolta a várost és a környező birtokokat. A huszita háborúk során kifosztották a települést, a várat pedig 1443-ban romba döntötte egy földrengés. Valamivel később Podjebrád György cseh király pusztította el Mistelbachot.

A reformáció idején a lakosság nagy része protestánssá vált, míg 1570 körül a meginduló ellenreformáció során Melchior Khlesl püspök vissza nem térítette őket. II. Frigyes császár idején a maradék protestánsokat száműzték. A harmincéves háborúban a Lennart Torstensson vezette svéd hadsereg kifosztotta és felgyújtotta a várost. 1678-ban egy tűzvészben odaveszett a paplak és 70 másik épület. A következő évben 300 áldozatot követelő pestisjárvány tört ki, amelynek 1680-ban emelt emlékműve ma is látható.

A vasút 1869-ben érte el a települést, ami a gazdaság fellendülését hozta. 1874-ben I. Ferenc József városi rangra emelte Mistelbachot.

Az Anschluss után a város zsidó lakosságát néhány hónap alatt elűzték, és Mistelbach azzal dicsekedett, hogy ő lett "Alsó-Ausztria első zsidómentes városa". A második világháború végén komoly harcok folytak a hátráló Wehrmacht és az előretörő szovjet hadsereg között; Ebendorfban húsz házat döntött romba a tüzérség. A háború után Dél-Morvaországból elűzött német menekülteket szállásoltak el Mistelbachban. A város a szovjet megszállási zónába került, egészen 1955-ig.

A mai önkormányzat 1972-ben jött létre, amikor a környező falvakat Mistelbach városához csatolták.

Látnivalók[szerkesztés]

Szt. Márton plébániatemplom
A mistelbachi múzeumcentrum
  • az 1500 körül épült gótikus katolikus templom
  • az evangélikus Erzsébet-templom
  • az 1200 körüli román stílusú, utólag timpanonnal ellátott csontkamra
  • a városháza
  • Szentháromság-oszlop
  • a 16. századi pestisemlékmű
  • Michael Jackson-szobor a Landesbahnparkban
  • Mistelbachi múzeumcentrum (Hermann Nitsch- és helytörténeti kiállítás)

Híres mistelbachiak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Stefan Bader, Mathias Hirsch u. a. (Hg.): Die Garnison Mistelbach. Die Geschichte einer Kaserne und ihrer Umgebung, Wien 2012, ISBN 9783902551337.
  • Engelbert M. Exl: Mistelbach. In: Oesterreichisches Musiklexikon. Online-Ausgabe, Wien 2002 ff., ISBN 3700130775; Druckausgabe: Band 3, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2004, ISBN 3700130457.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mistelbach (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.