Mir (település)
| Mir | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Alapítás éve | 1345 | ||
| Irányítószám | 231444 | ||
| Körzethívószám | +375 1596 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2238 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 170 m | ||
| Terület | 3,63 km² | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 27′ 17″, k. h. 26° 28′ 00″53.454722°N 26.466667°EKoordináták: é. sz. 53° 27′ 17″, k. h. 26° 28′ 00″53.454722°N 26.466667°E | |||
| Mir weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mir témájú médiaállományokat. | |||
Mir (Мир) városi jellegű település Fehéroroszország nyugati részén, Minszktől 85 km-re délre; a Hrodnai terület Karelicsi járásában. A járási székhelytől 27 km-re délkeletre található. 1995-ben mintegy 2,6 ezer lakosa volt. Legfőbb nevezetessége a világörökség részét képező várkastély, melynek révén a bel- és külföldi idegenforgalom egyik fő célpontja az országban.
Története
[szerkesztés]Mir első írásos említése 1395-ből származik. A 16. század elején a Litván Nagyfejedelemség fontos erőssége lett, ekkor építették várát. Az erőd fontos szerepet játszott az orosz-lengyel háborúban, amikor 1655-ben megostromolták. Később a svéd katonaság (1705-ben), majd Tadeusz Kościuszko hadai (1794-ben) is harcoltak falainál. 1812 júliusában és novemberében Napóleon és a cári hadsereg csapott össze Mirben. Az erőd és a hozzá tartozó kereskedőváros (amelynek lakosságát főként zsidók alkották, 1921-ben a lakosság 55%-át tették ki) 1828-ig a Radziwiłł-grófok birtoka volt. Az 1815-ben alapított miri jesiva a legfontosabb Talmud-iskola volt Kelet-Európában (1939-ig működött).
1914-ben ismét hadszíntérré vált a város, ekkor pusztult el a vár melletti kastély is. 1941-1944 között a zsidó lakosságot a megszállók csaknem teljesen elpusztították (többségüket 1942 májusában lőtték agyon az erőd udvarában). 1940-től az 1960-as évek elejéig járási székhely volt.
Gazdasága
[szerkesztés]Mir legfontosabb gazdasági ága az idegenforgalom. A településen szeszüzem és jelentős baromfitelep található.
Látnivalók
[szerkesztés]
Mir elsőszámú látványossága a miri várkastély a település keleti szélén, a Nyaszvizsba vezető országút mentén található. Mir két fő tengelye a Krasznoarmejszkaja utca (mely a Nyaszvizs-Navahrudak közti P11-es út része) és a rá merőleges Szeptember 17-utca. Ezek kereszteződésénél található a Szeptember 17.-tér, amely ma is piacként szolgál. A tér déli oldalán áll az 1599-1605 között épült reneszánsz stílusú Szt. Miklós-templom, melynek kapuja a 19. század elejéről származik. A tér északi oldalán a Troickaja- (Szentháromság-) templom, mely eredetileg unitárius templomnak épült 1533-1550 között. 1865-ben oroszos stílusban átalakították. A település egyéb nevezetességei:
- A Szent-György-templom 1910-ben épült, az ortodox temetőben található.
- A Szvjatopolk-Mirszkij-kápolna a vár melletti parkban áll, oroszos stílusban épült 1904-ben.
- Az egykor népes zsidó közösség emlékei a zsinagóga (1896), a temető (1598-ban nyitották meg) és a régi jesiva épülete.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2024 and the average annual population for 2023 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
