Minszki Autógyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Minszki Autógyár
Minsky automoblie plant.png
МАЗ слева.jpg
Hivatalos név Адкрытaе Акцыянэрнaе Таварыства «Мінскі аўтамабільны завод»
Típus
  • haszongépjármű-gyártó
  • vállalkozás
Alapítva 1944. augusztus
Székhely Minszk
Vezetők Aliaksandr Barouski
Iparág Autógyártás
Forma Nyilvános részvénytársaság
Termékek
Árbevétel 167 000 000 USD (2011)
Alkalmazottak száma 16 046 (2017)

Minszki Autógyár (Fehéroroszország)
Minszki Autógyár
Minszki Autógyár
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 51′ 44″, k. h. 27° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 53° 51′ 44″, k. h. 27° 39′ 15″
A Minszki Autógyár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Minszki Autógyár témájú médiaállományokat.

A Minszki Autógyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, rövidített formában MAZ (fehéroroszul: Адкрытaе Акцыянэрнaе Таварыства «Мінскі аўтамабільны завод», oroszul: Минский автомобильный завод Minszkij Avtomobilnij Zavod) Fehéroroszország legnagyobb autógyártó vállalata. Székhelye az ország fővárosa, Minszk.

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

A szovjet Állami Védelmi Bizottság 1944 augusztusában meghozott döntését követően a második világháború befejezése után nem sokkal már megindították az üzemben a termelést.[1] Nem csak maga a gyár, hanem a teljes infrastruktúra is rövid idő alatt épült fel. Lakóépületeket, üzleteket, orvosi rendelőket, mozikat stb. építettek a MAZ üzem közvetlen közelében, biztosítva a dolgozóknak a helyi (bár korlátozott) szükségleteket. Számos építkezésen a német hadifoglyok együtt dolgoztak a belorusz építőmunkásokkal. Ezen épületek többsége még ma is használatban van.

A gyár aranykora[szerkesztés]

Az első MAZ-modell, a MAZ-200 1949-ben került forgalomba. Ebben a teherautóban még a General Motors által tervezett kétütemű motorokat használták, és a Jaroszlavli Motorgyár (JaMZ) által kifejlesztett teherautó folytatása volt, amely szintén gyártotta a motorokat. Később a JaMZ saját motorokat fejlesztett ki, amit felhasználtak a MAZ-500 sorozatba, amelyet először 1955-ben mutattak be, de a teljes sorozatgyártást csak 1965-ben kezdték el. 1954-ben hozták létre a gyárhoz tartozó SZKB-1 tervezőirodát, amely a tüzérségi vontatók és azok motorjainak fejlesztésével foglalkozott.[2] Nehéz tehergépjárművek, buszok, trolibuszok, közúti traktorok és teherautók, valamint daruk gyártását is végezték a gyárban. A MAZ volt a világ legnagyobb mobil ballisztikus rakétaindító-platform gyártója, kezdve a széles körben elterjedt MAZ-543-tól, amelyet a hírhedt Scud B rakéták szállítására és elindítására használtak, a legutóbbi Topol M-ekig bezárólag. A szovjet idők végén a MAZ volt a legnagyobb nehéz teherautók gyártója a Szovjetunióban, és egyes kamionkategóriákban is az egyetlen, aki képes volt leszállítani ekkora járműveket.

A Szovjetunió felbomlása után[szerkesztés]

1991-ben szétesett a Szovjetunió, ami után a MAZ termelése jelentősen csökkent, amint ez történt a rendkívül iparosodott Fehéroroszországban működő többi nagyvállalattal is, amelyek korábban az óriási ország tekintélyes igényeihez igazodtak. A nehéz katonai vontatók gyártását leválasztották, és MZKT néven gyártották tovább, a polgári felhasználású járművek pedig 1992-től VOLAT néven kerülnek forgalomba.[3] A tömegközlekedési járművek gyártásának 1995-ös bevezetése a vállalat diverzifikációjának következménye, ezzel próbáltak további piacot találni a fennmaradáshoz.

A MAZ-MAN[szerkesztés]

1997-ben a gyár a német MAN-nal együttműködve megalapította a közös belorusz-német MAZ-MAN vegyesvállalatot. A cég 1998-ra az 1986-ban bevezetett és 1994-ben lecserélt F90 MAN fülkék felhasználásával megkezdte új tipusú nehéz járművek teljes körű gyártását. Mivel a kabinok gyártásához hatalmas, drága eszközök kellenek, így megéri a már meglévő formadarab újrahasznosítása.[4] A kitűzött cél a 4x2 és 6x4 alvázelrendezésű vontatók nemzetközi piacra szánt gyártása volt, de az Európai Unió károsanyag-kibocsátási szabályozása tönkretette ezt a tervet. A MAZ-MAN alapjára többek között betonkeverőket, üzemanyag-szállító járműveket, platós teherautókat, billenőplatós teherautókat, homlokrakodókat stb. gyártottak. A belorusz-német cég megmutatta annak az előnyeit, ha a két ország autógyártói képesek ötvözni a képességeiket és tapasztalataikat. Az azonos osztályú és minőségű európai modellekhez képest a MAZ-MAN termékek átlagosan 30%-kal olcsóbbak. A kezdetekben a MAZ-MAN termékek 98%-a felelt meg az Euro-3 követelményeknek, míg az EU-ba történő eladáshoz legalább az Euro 5-re, 2014-ig pedig már az az Euro-6-ra lett volna szükség. 2004-ben a közös vállalkozás 272 járművet gyártott, ami 45%-kal haladta meg a 2003-as termelést, ami viszont 50%-kal volt több a 2002-es évhez képest. 2005. november 28-án a MAZ-MAN eladta az első 1000 MAZ-MAN vontatót az ügyfelek számára. A gyár 2020-ra évi 3000 autót gyárt, és a többsége már Euro-4 és Euro-5 kategóriájú.[5] Az Euro VI-os kibocsátási norma 2014-től kötelező az Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett haszonjárművek számára. A fehéroroszok egy konkurens gyártó, a Mercedes-Benz motorjával és ZF-váltóval szerelt járművekkel terveznek belépni ebbe a kategóriába, 2020-ban már teszt alatt álltak az új járművek prototípusai. A MAZ tájékoztatása szerint első ízben háromféle, 300 lóerő feletti teljesítményszinteken lesznek elérhetők a német blokkokkal készülő Euro VI-os járművek.[6]

A MAZ által gyártott járműtípusok[szerkesztés]

MAZ-200

Teherautók[szerkesztés]

MAZ-500
MAZ-5334
  • MAZ-200 (1950, korábban a JaMZ által gyártva 1947-1950 közt)
  • МАZ-200V (1952, a MAZ-200 vontató változata)
  • МАZ-205 (1950, a MAZ-200 dömper változata)
  • МАZ-500/MAZ-500A (1965)
  • MAZ-501 (1955, a MAZ-200 fakitermelő változata)
  • МАZ-501V (a MAZ-501 vontató változata)
  • МАZ-502 (1957, a MAZ-200 4x4 változata)
  • МАZ-502V (a MAZ-502 vontató változata)
  • МАZ-503/MAZ-503A (1958, a MAZ-500 dömper változata)
  • MAZ-504/MAZ-504A (1965)
  • МАZ-505 (1962, a MAZ-500-on alapuló 4x4-es változat)
  • MAZ-506 (1954, a MAZ-205-ön alapuló dömper változat)
  • МАZ-509 (1969, a MAZ-500 fakitermelő változata)
  • MAZ-510 (1965, a MAZ-503-on alapuló dömper változat)
  • МАZ-511 (a MAZ-500 dömper változata)
  • MAZ-512/MAZ-500C (a MAZ-500 hideg éghajlatra tervezett típusa)
  • MAZ-513/MAZ-500YU (a MAZ-500 forró éghajlatra tervezett típusa)
  • MAZ-514 (1969, 3 tengelyes prototípus)
  • МАZ-515 (1965, 3 tengelyes prototípus)
  • МАZ-516 (1969)
  • MAZ-520 (1972, MAZ-504 alapú prototípus)
  • MAZ-525 (1951, a BelAZ által gyártva)
  • MAZ-528 (1955, kerekes dózer prototípus)
  • МАZ-529 (1955, a MoAZ gyártotta 1958-tól)
  • MAZ-530 (1957, a BelAZ által gyártva)
  • MAZ-532 (1957, fakitermelő prototípus)
  • MAZ-535 (1958)
  • MAZ-537 (1959)
  • MAZ-538 (1964, kerekes dózer)
  • MAZ-541 (1956, a MAZ-525-ön alapuló repülőgép-szállító)
  • МАZ-543/МАZ-7310 (1962)
  • MAZ-547/MAZ-7916 (1972)
  • MAZ-2000 (1988, prototípus)
  • МАZ-4370 (1999)
  • МАZ-4371 (2003)
  • МАZ-4380 (2010)
  • МАZ-4471 (2006)
  • МАZ-4570 (2002)
  • МАZ-5309 (2008)
  • MAZ-5316 (1999, a MAZ-6317 kéttengelyes változata)
  • MAZ-5334
  • MAZ-5335 (1977)
  • МАZ-5336 (1978)
  • МАZ-5337 (1978)
  • МАZ-5340 (2002)
  • MAZ-5428 (1977)
  • MAZ-5429 (1978)
  • MAZ-5430 (1977)
  • МАZ-5432 (1981)
  • МАZ-5433 (1987)
  • МАZ-5434 (1990)
  • МАZ-5440 (1997)
  • МАZ-5442
  • МАZ-5516 (1994?, a MAZ-6303-on alapul)
  • MAZ-5549 (1978)
  • MAZ-5550 (2006)
  • МАZ-5551 (1985)
  • МАZ-6303 (1990-es évek)
  • МАZ-6310 (2007)
  • МАZ-6312 (2007)
  • МАZ-6317 (1991)
  • МАZ-6417
  • MAZ-6418
  • МАZ-6422 (1978)
  • МАZ-6425 (a MAZ-6317 vontató változata)
  • МАZ-6430 (1997)
  • MAZ-6440 (2011, prototípus)
  • МАZ-6501 (2008)
  • МАZ-6516
  • МАZ-6517 (1994)
  • МАZ-7410 (a MAZ-543-on alapul)
  • MAZ-7904 (1982, prototípus)
  • МАZ-7906 (1984, prototípus)
  • MAZ-7907 (1985)
  • МАZ-7910 (a MAZ-543-on alapul)
  • МАZ-7912 (1977)
  • MAZ-7917 (1984)
  • MAZ-7922 (1990, prototípus)
  • MAZ-79221 (1996, később az MZKT gyártotta)

Buszok[szerkesztés]

MAZ-103
MAZ-215
  • MAZ-101 (1993, a Neoplan N4016-on alapul)
  • MAZ-103 (1996, a MAZ-101-en alapul)
  • MAZ-103T Trolibusz (1999)
  • MAZ-104 (1997, a MAZ-103-on alapul)
  • MAZ-105 csuklósbusz (1997, a MAZ-103-on alapul)
  • MAZ-107 három tengelyes (2001, a MAZ-103-on alapul)
  • MAZ-152 városi busz (1999)
  • MAZ-163
  • MAZ-171 reptéri busz (2005)
  • MAZ-203 Omnibus (2005)
  • MAZ-205 (2009)
  • MAZ-206 (2006)
  • MAZ-207
  • MAZ-215
  • MAZ-226 (2007)
  • MAZ-231
  • MAZ-241
  • MAZ-251 (2006)
  • MAZ-256 (2006)
MAZ-537
MAZ-543
MAZ-7907 felújítás alatt

Különleges típusok[szerkesztés]

  • MAZ-535/MAZ-537 - A MAZ-535 és a nehezebb változata, a MAZ-537 a korai 1960-as években lettek kifejlesztve és megépítve. Feladatuk különféle rakéták és tankok szállítása volt.
  • MAZ-543 - A MAZ-543 a MAZ-537-hez hasonlóan különféle közép és nagy hatótávolságú rakéták szállítására tervezték. Leginkább a Scud rakéták mobil indítóállásaként lett ismert. Különféle változatai készültek, mint a MAZ-547 az SS-20 rakétákhoz, vagy a MAZ-7917 a Topol interkontinentális rakéták indítására.
  • MAZ-7904 - A MAZ-7904 a legnagyobb kerekes jármű, amelyet a Szovjetunió hadserege számára építettek. A 12 kerekű járművet saját 140 tonnás tömege mellett további 220 tonna hasznos teher szállítására tervezték, így együttes tömege a 360 tonnát is elérhette. Szélessége 6,8 m, magassága 3,45 m, hossza pedig 32 m. Az abroncsokat a japánoktól rendelték, és a Bridgestone gyártotta a speciális kerekeket. Fő motorja egy M350-es, V12-es dízel 1500 lóerős teljesítménnyel, valamint egy V8-as YaMZ-238 további 330 lóerővel. A prototípust 1982-ben készítették el az RT-23-as interkontinentális ballisztikus rakéták szállítására és indítására, de sosem állították szolgálatba. 2007-ben egy bajkonuri hangárban találták meg.[7]
  • MAZ-7907 - A MAZ-7907 interkontinentális ballisztikus rakéták szállítására tervezett jármű, melyet 1985-ben terveztek és csak 2 prototípus épült belőle. Különleges 12 tengelyes, 24 kerekű kialakítása a világ legtöbb tengellyel rendelkező autójává tette. A szélessége 4,8 m, magassága 9 m,hosszúsága 30 m, a saját 200 tonnás tömege mellett további 220 tonna hasznos terhet szállíthatott 40km/h-s sebességgel. Hibrid meghajtással rendelkezett, az 1250 LE teljesítményű gázturbina erejét generátorok és villanymotorok adták át. A Szovjetunió széthullása után hídelemek és hajók szállítására használták őket. További sorsuk ismeretlen.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. МАЗ - History. maz.by. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  2. History. www.mzkt.by. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  3. A MAZ és az MZKT történelme. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  4. MAZ-MAN — manufacturer of modern heavy-duty vehicles in the Republic of Belarus (ru-RU nyelven). en.maz-man.by. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  5. MAZ-MAN — manufacturer of modern heavy-duty vehicles in the Republic of Belarus (ru-RU nyelven). en.maz-man.by. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  6. Visszatér Európába az egykori szovjet gyártó (hu-HU nyelven). Vezess, 2017. április 20. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. Óriásoknál nagyobb a halálhozó orosz gépszörny (hu-HU nyelven). Vezess, 2019. május 18. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. Variációk orosz autószörnyre – MAZ (hu-HU nyelven). Vezess, 2017. augusztus 2. (Hozzáférés: 2020. május 25.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Minsk_Automobile_Plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Autó Autóportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap