Minaretépítési tilalom Svájcban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A 2009-es népszavazás eredménye, zölddel azok a területek, ahol igennel szavaztak a tilalomra, pirossal a minaretek szabad építése mellett állást foglaló négy kanton

Svájcban minaretépítési tilalom lépett életbe egy 2009 novemberi népszavazás eredményeként. A svájci lakosság akaratnyilvánító többsége a szavazáson úgy határozott, hogy megtiltja az országban új minaretek építését. A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, azaz a már létező négy minaret továbbra is fennmarad. A minaretek építésének a tilalmát a népszavazás közvetlenül az alkotmányba illesztette be, így az a legmagasabb szintű jogalkotással valósul meg. Svájcban 400 ezer muzulmánt tartanak nyilván, főként Boszniából, Koszovóból, Törökországból érkeztek. A tilalmat létrehozó népszavazáson a választópolgárok 57,5%-a voksolt igennel az új minaretek betiltására.[1]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi török kulturális egyesület minarete Wangen bei Oltenben, ez a minaret váltotta ki a kezdeményezést

A minaretek először 2005-ben kerültek viták kereszttüzébe Svájc északi, főleg németek lakta részein. Az első problémák akkor kezdődtek amikor Wangen bei Oltenben a helyi törökök építési engedélyért folyamodtak, hogy egy 6 méter magas minaretet építsenek az iszlám közösségi ház tetejére. Az építkezési terveket a helyi lakosság nagymértékben ellenezte, egy szervezetet is alapítottak arra a célra, hogy megakadályozzák a minaret felépítését. A helyi ügyekben illetékes Közösségi Építkezési és Tervezési Bizottság visszautasította a minaret építésére benyújtott engedélykérelmet, ám a törökök fellebbeztek a svájci kormány egyik minisztériumához, amely visszavonta a helyi szintű döntést. A helyi lakóközösség ezután a bíróságon próbált érvényt szerezni az eredeti döntésüknek, de nem jártak sikerrel. Ennek eredményeképp a 6 méter magas minaret végül megépült 2009 júliusában.[2]

2007-ben az Egerkinger bizottság kezdeményezte Svájc alkotmányának módosítását a minarettilalom érdekében. A bizottság által javasolt kiegészítés az alkotmány 72. cikkét érintené a következő módon: „A minaretek építése tiltott”.[3] Az új minaretek építésére vonatkozó tilalom úgy valósul meg, hogy„alkalmas a különböző vallási közösségek tagjai közötti béke fenntartására”.[4]

Támogatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdeményezést magánszemélyeken és más csoportokon kívül, a parlamenti pártok közül csak a Svájci Néppárt támogatta. Támogatták továbbá a vallási gyökerű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai, hogy „megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását”.[5] A kampányban ugyanakkor előtérbe kerültek a muzulmán nők elnyomásáról, a burka kényszerű viseléséről, a saríáról szóló kérdések aminek következményeképp feminista támogatása is volt az „igen”-nek.[1]

Ellenzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik legfőbb ellenző a svájci kormány volt, ami azt ajánlotta a lakosságnak, hogy utasítsák el a kezdeményezést. A parlament is bírálta a kezdeményezést, korábbi felmérések az elutasítást valószínűsítették.[6] A kormány attól tart, hogy a minaretek betiltása nyugtalanságot válthat ki az ország iszlám közösségeiből, illetve, hogy a döntés ronthatja Svájc kapcsolatát a muzulmán országokkal.

Népszavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. november 29-én a svájciak három kérdésről szavaztak népszavazás alkalmával, ezek egyike volt a minaretek tilalmát elrendelő alkotmánymódosítás. Ezen kívül a szavazólapon szerepelt fegyverexport tilalma (68% elutasította) és egy a légi közlekedésben használt üzemanyag adójának felhasználásával kapcsolatos kérdés, amit elfogadtak. A 2009-es svájci népszavazás alkalmával az alkotmány kiegészítését 57,5%-os igen szavazat mellett jóváhagyták.[7] Csupán négy a létező 26 kantonból szavazott az alkotmánymódosítás ellen,[8] többnyire Svájc francia nyelvet beszélő részében. A referendum a minaretet nem mint vallási intézményt értelmezi, hanem politikai jelképként, amely a saríja, az iszlám jog szimbóluma.[9]

Plakátkampány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Mi bújik meg a svájci minaretek tiltása mögött?, HVG, 2009. december 1.
  2. Media Information of the Federal Supreme Court
  3. Website of the initiative committee
  4. Nem szabad minaretet építeni Svájcban
  5. Erős többség bólintott rá a svájci minaretek betiltására
  6. Svájc elfogadta a minaretépítések betiltását?
  7. Minaret result seen as "turning point". swissinfo, 29 November 2009. Accessed 29 November 2009
  8. Swiss Approve Constitutional Ban on Mosque Minarets. FoxNews, Hozzáférés ideje: November 30, 2009
  9. Svájc: vallásszabadság vagy demokrácia?, FigyelőNet, 2009. december 1.