Ugrás a tartalomhoz

Minardi M185

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Minardi M185
Minardi M185B
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóMinardi
TervezőGiacomo Caliri
KövetkezőMinardi M186
Műszaki adatok
Vázszerkezetszénszálas monocoque
MotorMotori Moderni 615-90 1,5L V6 turbó
VáltóHewland 5 sebességes
Tömeg550 kg
ÜzemanyagAgip
GumikPirelli
Versenyeredmények
Csapat(ok)Minardi Team
Pilóták23. ITA Andrea de Cesaris
24. ITA Alessandro Nannini
29. ITA Pierluigi Martini
Első versenyBrazília 1985-ös Formula–1 brazil nagydíj
Utolsó versenyAusztrália 1986-os Formula–1 ausztrál nagydíj
Futott versenyek32
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök0

A Minardi M185[1] egy Formula–1-es versenyautó, amivel a Minardi csapat versenyzett az 1985-ös Formula–1 világbajnokság során, valamint átalakított, 185B[2] specifikációjú változatával az 1986-os idényben. Pilótája 1985-ben Pierluigi Martini volt, 1986-ban pedig Andrea de Cesaris és Alessandro Nannini.

Áttekintés

[szerkesztés]

Giancarlo Minardi a nyolcvanas évek közepén úgy döntött, hogy más géposztályokban elért sikerei után a Formula–1-be is nevezni fog. A turbókorszakban ez nem volt egyszerű, ugyanis a költségek hatalmasok voltak, de a csapat bízott benne, hogy a náluk lévő szakembergárdával ezt kompenzálni tudják. Még mielőtt részt vettek volna az 1985-ös idényben, épült egy tesztautójuk is, Giacomo Caliri tervei alapján: az M184-es sosem versenyzett élesben, és az Alfa Romeo motorja hajtotta. Ez volt a terv az M185-össel is, azonban addigra az Alfa Romeót otthagyta a fő motortervező Carlo Chilti, és megalapította saját, Motori Moderni nevű cégét. A 615-90 kódnevű erőforrás fejlesztése lassan haladt, és nem lett készen addigra, amikor az autó, ezért az első két versenyre a Minardi jobb híján a Ford-Cosworth DFV erőforrásokat rakta az autóba, amelynek a teljesítménydeficit miatt amúgy se lett volna sok esélye, ha Martini nem adja fel vele mindkétszer a futamot.

Imolára végre elkészült a turbómotor, de hamar kiderült róla, hogy nehéz és gyenge is. Körönként több másodperccel volt lassabb a csapat az élmezőnytől, és komoly megbízhatósági problémák is hátráltatták őket. Martini egész évben mindössze kétszer ért célba (a német nagydíjon öt körrel a vége előtt esett ki, ezért rangsorolták), a szezonzáró ausztrál nagydíjon a nyolcadik helyen[3].

1986-ra a Minardi két autót nevezett, két új pilótájuk de Cesaris és Nannini lettek. Az erőforrás továbbra is a Motori Moderni turbómotorja volt, amelyen fejlesztettek valamicskét, de még így is gyenge volt. A megbízhatósággal pedig továbbra is komoly gondok voltak, ezért ezzel az autóval egész évben mindössze egyetlen esetben (Nannini Dél-Afrikában) tudtak célbaérni. Az idény vége felé már az új, M186-os autót is használták[3].

Eredmények

[szerkesztés]
Év Csapat Kasztni Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1985 Minardi Team SpA M185 Ford-Cosworth DFY P BRA POR SMR MON CAN DET FRA GBR GER AUT NED ITA BEL EUR RSA AUS 0 -*
ITA Pierluigi Martini KI KI
Motori Moderni 615-90 KI NK KI KI KI KI 11 † KI KI KI 12 KI KI 8 0 -
1986 Minardi Team SpA M185B P BRA ESP SMR MON BEL CAN DET FRA GBR GER HUN AUT ITA EUR MEX AUS 0 -
ITA Andrea de Cesaris KI KI KI NK KI KI KI KI KI KI KI
ITA Alessandro Nannini KI KI KI NK KI KI KI KI KI KI KI KI KI 14 KI

† - nem fejezte be a futamot, de rangsorolták, mert teljesítette a versenytáv 90 százalékát.

Az akkor érvényes szabályok szerint az egy idényben szívó- és turbómotorral is versenyző csapatokat a konstruktőri bajnokságban a motor típusától függően többször is értékelték.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Minardi M185 • STATS F1. www.statsf1.com. (Hozzáférés: 2025. február 4.)
  2. ↑ Minardi M185B • STATS F1. www.statsf1.com. (Hozzáférés: 2025. február 4.)
  3. ↑ a b A Minardi-sztori (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2021. április 23. (Hozzáférés: 2025. február 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Minardi_M185&oldid=27968883”