Miklya Luzsányi Mónika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miklya Luzsányi Mónika
SzületettLuzsányi Mónika
1965. április 6. (59 éves)
Békéscsaba
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • rajztanár
  • író
  • teológus
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Miklya Luzsányi Mónika Éva (Békéscsaba, 1965. április 6. –) magyar író, publicista, pedagógus, teológus.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Maléth Magdolna (1941–1992) és Luzsányi Lóránd (1938–2017). Édesapja hároméves korában Amerikába „disszidált”, ezután nem tartotta lányával a kapcsolatot. Nevelőapja György János (1927–1998) saját lányaként nevelte. 1998-ban rajzszakos tanítói diplomát szerzett, főiskolai évei alatt ismerkedett meg későbbi férjével, Miklya Zsolttal, akivel máig munka- és alkotótársak is. A főiskolán Makoldi Sándor festőművész volt a mesterük, ő irányította figyelmüket a képi jelek olvasásán keresztül a gyermekek komplex gondolkodásmódja felé. Ifjú tanítóként lenyűgözte a projekt-, játék- és művészetpedagógia, a gyerekek kibontakozó kreativitása és fantáziavilága. A gyerekek között végzett munka ihlette első, férjével közösen írt olvasónaplóit, munkafüzeteit.

Öt gyermek édesanyja, életében a legfontosabb dolognak a családját tartja, gyermekeinek kezdett el először meséket, történeteket írni, mellettük kezdett el kutatni, dokumentumköteteket írni. Később, harmincas évei második felében a Szabó Magdával kialakult szoros barátságának, levelező mentorálásának köszönhetően fordult a felnőtt szépirodalom és a prózaírás felé, 2002-től publikál szépirodalmi lapokban[2] első családregénye[3] a 2006-ban jelent meg. Kibontakozó gyermek- és felnőtt írói pályafutása többek között a publicisztikát, szerkesztő munkát is magával vonzotta, míg pedagógiai munkássága a módszertani fórumok működtetése, módszertani továbbképzések kidolgozása, a társasjáték-fejlesztés és a tankönyvírás, -szerkesztés felé bontakozott ki.

2016-ban az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végzett szociáletika mesterszakon, ahol fő kutatási területévé vált a A digitális generációk megszólíthatósága. Legfontosabb kérdésének tekinti a virtuális világ paradigmaváltásának hatásait, problémáit közvetíteni a magyar közoktatásban. Gyermek- és felnőtt szépirodalmi tevékenysége mellett jelenleg is új módszertani anyagok kidolgozásával foglalkozik, a pedagógusoknak továbbképzéseket, a gyerekeknek táborokat, tréningeket tart.

Pedagógiai pályája[szerkesztés]

Pedagógiai pályája 1986-ban indult, amikor férjével Ecsegfalván kezdtek el tanítani[2] a helyi általános iskola alsó tagozatán. 1992-ben a Szügyi Dániel Református Általános Iskola alapító pedagógusai közé tartoztak (Zsolt igazgató is volt egy évig). Itt kezdték el rendszerezni módszertani gondolataikat[4] a pedagógiában, ami már ekkor a gyermekközeliséget, az élmény- és játékpedagógián, összművészeti és egyéni képességterületeken keresztül történő komplex fejlesztést, illetve a klasszikus „néptanítói” attitűdöt képviselte, amely megalapozta azt a pedagógiát, amelyet aztán munkatankönyveikben, pedagógiai segédkönyveikben és programjaikban kamatoztattak.

Gyermekei születése után sem hagyott fel a pedagógiai gyakorlattal, férjével közösen táborokat, szakköröket szervezett, hittanórákat, gyermekalkalmakat, interaktív gyermekfoglalkozásokat tartottak magyar nyelvterületen országhatárokon túl is, illetve számos módszertani segédanyagot, társasjátékot dolgoztak ki a hitoktatóknak, amelyek a Parakletos Könyvesház kiadásában jelentek meg, és jelennek meg a mai napig.[5]

1993-ban az Oktatási Minisztérium KOMA pályázatán Miklya Zsolttal közösen alkotói ösztöndíjat nyertek olvasónaplóikkal, melyek 1995-ben a Mozaik Kiadónál jelentek meg.

Alapító tagja, majd szerkesztője volt a KateTeka hittanmódszertani oldalnak, amely 2010 óta működik, és közöl, illetve ajánl heti rendszerességgel új anyagot a hitoktatóknak.

2013-tól a Harmat Kiadó CikCakk c. gyermekmagazinjának főszerkesztői feladatait látta el öt éven keresztül.

A 2010-es években aktívan részt vett a Református Pedagógiai Intézet tankönyvíró teamjében, valamint a REMA felnőttképzési programjában, lelkészeknek, hittanároknak tartott akkreditált módszertani előadásokat.

2018-ban a Magyarországi Teleházak egyik Erasmus-programjának keretében nemzetközi távoktatási programot dolgozott ki.

2019-től a Református Tananyagfejlesztő Csoport felkérésére Miklya Zsolttal közösen alsó tagozatos gyerekek számára szerkesztenek irodalmi szöveggyűjteményt, amelyhez módszertani segédkönyvet is írnak, így lehetőségük van módszertanuk továbbfejlesztésére, valamint széles körű kipróbálására is.

Legfőbb pedagógiai kutatási témájából, a digitális nemzedék megszólíthatóságának kérdéseiből ismeretterjesztő formában írt könyvet Mit tegyek a kütyüre kattant gyerekemmel? címen szülőknek, nevelőknek, amely a Scolar Kiadónál jelent meg 2019-ben.[6]

Teológiai pályája[szerkesztés]

Már az ezredforduló környékén elkezdte egyháztörténeti kutatásait, amelyek eredményeiből több dokumentumkötet és regény is született. 2013–2016-ban végezte el az Evangélikus Hittudományi Egyetem szociáletika szakos mesterképzését jeles eredménnyel. Tanulmányai ideje alatt számos olyan projektben vett részt, amelynek a szakmai programját is maga írta: az évek alatt több ezer gyermeknek tartott tréninget a digitális világ veszélyei, a női jogok, a családon belüli erőszak, valamint a drogprevenció témakörében, ezt lezárva egy kortárs önkéntes képzési program felépítésében is részt vett. Fő kutatási területe, a „Digitális nemzedék megszólíthatósága” témájában évente több alkalommal tartott 30 kredites akkreditált képzést[7] hitoktatóknak, pedagógusoknak, lelkészeknek.

Férjével, Miklya Zsolttal közösen számos családi társasjátékot, logikai játékot fejlesztett az évek alatt (például a Parakletos Könyvesház által kiadott nagy sikerű Talentumok, Magvető, Szókincstár).[8]

A reformáció 500. évfordulója tiszteletére kidolgozott két egyháztörténeti társasjátékot, amelyet dr. Korányi András, az Evangelikus Hittudományi Egyetem tanára, egyháztörténész lektorált. A reformáció jubileumi évében megjelent kétkötetes egyháztörténeti olvasókönyve is a témában. A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Evangelikus Múzeum felkérésére megírta a Fejedelmek asztala című interaktív társasjáték forgatókönyvét, amely a Reformáció500[halott link] központi kiállításának egyik termében volt látható.

2018-ban részt vett a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem Együtt a hit útján c. gyülekezetpedagógiai kézikönyv, egyetemi jegyzet megalkotásában.

Irodalmi pályája[szerkesztés]

1997-ben, már családanyaként, a tanítói évek után kezdett el dolgozni a keresztény Parakletos Könyvesháznál, ahol 1997-2000-ben a Könyvek Asztala című olvasói magazinnak a szerzője, társszerkesztője volt. Ez idő alatt pedagógiai segédanyagokat, gyerekkönyveket, ifjúsági regényeket adott ki tőle a kiadó.

2002 körül lehetőséget kapott a szépirodalmi lapokban való publikálásra novelláival, esszéivel, többek között a Holmi, Bárka, Kortárs, Jelenkor, Élet és Irodalom, Alföld, Magyar Napló, Forrás, Spanyolnátha, Vigilia folyóiratokban.

2003-tól kezdett el dolgozni a Harmat keresztény könyvkiadónak, akik dokumentum, életrajzi és gyermekkönyveket, illetve módszertani segédanyagokat adtak ki tőle. Sztehlo Gáborról írt könyvével[halott link] pedig Yad Vashem ösztöndíjat és tanulmányi utat nyert Jeruzsálembe.

2004-ben Édes Anyanyelvünk-pályázat 2. helyezettje lett próza kategóriában.[9] 2004-ben az Aranytíz novellapályázatán első díjas, illetve több novellapályázaton helyezett lett. 2004-től kezdve novelláit több évben beválogatták az Év novellái antológiába, illetve a Noran által kiadott Novellisták antológiában is jelent meg prózája.

2006-ban jelent meg első családregénye Te csak tánczolj szépen[halott link] címmel a Jelenkor Kiadó gondozásában, majd 2007-bn a Ráday Könyvesháznál a Madárkenyér című novelláskötete.

2006-tól a publicisztika felé is fordult, cikkei, írásai gyakorta jelentek meg többek között az Impress Magazin oldalain, a Nők Lapjában, a Családi Lapban, a Rubiconban, a kolozsvári Kistükörben, a Filmtettben, a mindennapi.hu-n vagy az Új könyvpiacban.

Külső munkatársként dolgozott a Képmás, a Family, a Közös(s)Ég című keresztény családi magazinoknak, illetve 2011 óta írja a Reformátusok Lapja gyermekrovatának történeteit.

2009-ben került kapcsolatba a dán érdekeltségű Egmont Kiadóval, akiknél három gyermekkönyve[halott link] jelent meg.

2013-ban a Móra Kiadónál jelent meg férjével közösen írt, gyermekeknek szóló Beszélgető Bibliája.

Férjével közösen alapító tagjai és rendszeres írói, szerkesztői az Író Cimborák blog[halott link]nak, mely a magyar kortárs gyerekírók alkotói közössége. 2015-ben szervezte meg férjével közösen az első alkotótábort a blogon aktívan publikáló íróknak, illusztrátoroknak.

2017-ben a Budaörsi Latinovits Zoltán színház bemutatta a Cerka Tinka és a szürke Lord című bábjátékot Miklya Luzsányi Mónika meséje alapján.

A Debreceni Csokonai Színház 2017-es drámaíró pályázatán a Liliom a tövisek között című drámája negyedik helyezést ért el, amelyből később történelmi nagyregény született Az ecsedi boszorkány címen, mely az Athenaeum Kiadónál jelent meg 2019-ben.

2017-ben a Móra Kiadó gondozásában jelent meg a Cília árnyai című ifjúsági regénye.

A Csahos Archiválva 2021. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben című novelláját beválogatták a 2017-es év legjobb novellái közé, a Diznilend című novelláját pedig az ezredforduló legjobb novellái közé a Magyar Napló Kiadó által.[halott link]

2019-ben húszrészes rádiójáték készült a Beszélgető Biblia történeteiből. A hangjátékokat a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádió közvetítette.

2019-ben a rendszerváltás és a Magyar Napló megalapításának 30. évfordulójára kiírt novellapályázaton 150 pályázó közül harmadik lett Lendkerék című novellájával.

Díjak, jelölések[szerkesztés]

Művei [11]– önálló kötetek[szerkesztés]

Felnőtt szépirodalom[szerkesztés]

Dokumentumkötetek, publicisztika, áhítatok[szerkesztés]

Önálló kötetek, gyermek- és ifjúsági irodalom[szerkesztés]

Fontosabb pedagógiai segédanyagok, könyvek, társasjátékok[szerkesztés]

Olvasónaplók (társszerző: Miklya Zsolt) – Mozaik Kiadó, 1995 (majd évenkénti utánnyomás)

  • A. Milne: Micimackó
  • Saint-Exupéry: Kis herceg
  • Fekete István: Vuk
  • Kastner: Két Lotti
  • Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című műveihez
  • Magvető (gyülekezetépítő stratégiai társasjáték) Parakletos Könyvesház, Kiskunfélegyháza, 2010
  • Református hittankönyvcsalád az általános iskolák ötödik osztálya számára (társszerzőként) – Református Pedagógiai Intézet, 2013

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. inferred from place of birth
  2. a b Megosztom, 2008 11 14 12:47: Prima-díj jelölt: Miklya Luzsányi Mónika író, szerkesztő (magyar nyelven). BAON. (Hozzáférés: 2020. május 27.)[halott link]
  3. NAGY BOGLÁRKA: Bontatlan sírok. Sófár Portál, 2006. október 16. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  4. Megosztom, 2009 01 12 03:29: Meseregény úszás közben (magyar nyelven). VEOL. (Hozzáférés: 2020. május 27.)[halott link]
  5. Miklya Luzsányi Mónika (magyar nyelven). Móra Könyvkiadó. [2017. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  6. Kütyüfüggő gyerekek (magyar nyelven). PetőfiLIVE. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  7. Korosztályunk megszólíthatósága – Missziói konzultációt tartottak Piliscsabán (magyar nyelven). Magyarországi Evangélikus Egyház, 2017. április 3. (Hozzáférés: 2020. május 27.)[halott link]
  8. 7 keresztyén társasjáték nem csak keresztyéneknek. Szólj Be a Papnak!. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  9. Az Édes Anyanyelvünk pályázat eredménye (magyar nyelven). Litera – az irodalmi portál. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. www.miklya.eoldal.hu: Szakmai önéletrajz (magyar nyelven). Miklya Luzsányi Mónika. [2022. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  11. Miklya Luzsányi Mónika - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események (magyar nyelven). www.libri.hu. (Hozzáférés: 2020. április 18.)