Ugrás a tartalomhoz

Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij
Született
  • Михаил Васильевич Остроградский[1]
  • Михайло Васильович Остроградський[1]

1801. szeptember 12.[2]
Pasenyivka[2][3][4]
Elhunyt1861. december 20. (60 évesen)[2]
Poltava[5][2][6][3][4]
Állampolgárságaorosz
Foglalkozása
Iskolái
  • Poltava men's gymnasium (1809–1815)
  • Imperial Kharkov University (1816–1820)
  • Science Faculty of Paris (1822–1823, nincs)
Kitüntetései
  • Szent Anna-rend 3. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (1834)[7]
SírhelyePasenyivka (Kobeljakszkij ujezd)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij témájú médiaállományokat.

Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij (ukránul: Михайло Васильович Остроградський, oroszul: Михаил Васильевич Остроградский; Pasenyivka, 1801. szeptember 24.Poltava, 1862. január 1.) ukrán nemzetiségű[9][10] matematikus, mechanikus és fizikus az Orosz Birodalom idején. Leonhard Euler követője, a cári Oroszország egyik legkiválóbb matematikusa.

Osztrohradszkij 1801. szeptember 24-én született Pasenyivka faluban (akkor az Orosz Birodalom Poltavai kormányzóságának része, ma Poltavai terület, Ukrajna). 1816 és 1820 között a Harkivi Egyetemen Tyimofej Oszipovszkij tanítványa volt. Tanárát 1820-ban vallási okok miatt felfüggesztették, Osztrohradszkij ezért nem volt hajlandó levizsgázni, sosem kapta meg PhD fokozatát. 1822 és 1826 között a Sorbonne és a Collège de France diákja volt Párizsban. 1828-ban visszatért az Orosz Birodalomba, Szentpétervárott telepedett le, az Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották. Ezzel párhuzamosan a Haditechnikai-Műszaki Egyetem professzora is lett.

1862-ben, 60 évesen hunyt el Poltavában. Emlékét a kremencsuki (Poltavai terület) Mihajlo Osztrohradszkij Nemzeti Egyetem, illetve egy róla elnevezett poltavai utca őrzi.

2 hrivnyás emlékérme, melyet 2001-ben vert az Ukrán Nemzeti Bank
Emléktábla Poltavában, utolsó házának falán

Főleg variációszámítás, integrál, algebrai függvények, számelmélet, algebra, geometria, valószínűség-elmélet matematikai területeken dolgozott, ezen kívül alkalmazott matematika, matematikai fizika és klasszikus mechanika terén is maradandót alkotott. Utóbbiban hozzájárult a rugalmas testek mozgásának vizsgálatához, fejlesztette a dinamika és fluidtechnika egyenletekbe rendezését, főleg Euler, Joseph Louis Lagrange, Siméon Denis Poisson és Augustin Cauchy nyomdokain.

Oroszországban ezen a területen Nyikoláj Dmitrijevics Brásman (1796–1866), Avguszt Juljevics Davidov (1823–1885) és különösen Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij (1847–1921) követője volt.

Sírja szülőfalujában

Nem értékelte Lobacsevszkijnek a nemeuklideszi geometria terén végzett 1823-as kutatásait, el is utasította, mikor közlésre benyújtotta a szentpétervári akadémiának.

1826-ban Osztrohradszkij adta a Lagrange által 1762-ben felfedezett divergenciatétel első általános bizonyítását.

Osztrohradszkij-egyenlet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

.

Osztrohradszkij-féle integrációs eljárás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jól ismert a racionális függvények integrálására alkotott módszere.[11] Először külön nézzük egy frakcionális racionális függvény (a racionális rész (algebrai frakció) és transzcendens rész (logaritmussal és kotangennsel) összege). Másodszorra meghatározzuk a racionális részt integrálás nélkül, majd egy Osztrohradszkij-formulában lévő integrálba rendeljük:

ahol ismert p, s, y polinomok, ismert polinom, melynek értéke nem nagyobb, mint , és ismeretlen polinomok, melyek értéke nem nagyobb, mint és

és legnagyobb közös osztója. A nevező integrál szerves maradéka lehet, a egyenletből kiszámítható módon.

  1. 1 2 "Nemzetközi Virtuális Katalógustár". Nemzetközi Virtuális Katalógustár. Online Számítógépes Könyvtári Központ.
  2. 1 2 3 4 Viktor Viktorovich Bobynin (1905). "Остроградский, Михаил Васильевич". Russian Biographical Dictionary, Volume 12 (orosz nyelven). 12. Szentpétervár.
  3. 1 2 "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1..
  4. 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive".
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Остроградский Михаил Васильевич, 2015. szeptember 28.
  6. Dmitry Konstantinovich BobylevViktor Viktorovich Bobynin (1897). "Остроградский, Михаил Васильевич". Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume XXII, 1897 (orosz nyelven). XXII. Szentpétervár: Brockhaus–Efron.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. "Mikhail Vasilievich Ostrogradsky". American Academy of Arts and Sciences.
  8. "tools.wmflabs.org/heritage/api/api.php?action=search&srid=53-220-0057&format=html&srcountry=ua&srlang=uk&props=image%7Cname%7Caddress%7Cmunicipality%7Clat%7Clon%7Cid%7Ccountry%7Csource%7Cmonument_article%7Cregistrant_url".
  9. John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij a MacTutor archívumban. (angolul)
  10. Woodard 2015.
  11. Ostrogradsky 1845a és Ostrogradsky 1845b

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikhail Ostrogradsky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • Ostrogradsky, M. (1845a), "De l'intégration des fractions rationnelles", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg, 4: 145–167 {{citation}}: Invalid |ref=harv (súgó)
  • Ostrogradsky, M. (1845b), "De l'intégration des fractions rationnelles (fin)", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg, 4: 286–300 {{citation}}: Invalid |ref=harv (súgó)