Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij
(Михайло Васильович Остроградський)
PGRS 2 069 Ostrogradski - crop.jpg
Született

Pasenyivka[4]
Elhunyt

Poltava[5][6][4]
Állampolgársága orosz
Foglalkozása
Iskolái Párizsi Egyetem
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 3rd class
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Sírhely Pasenyivka
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij témájú médiaállományokat.

Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij (ukránul: Михайло Васильович Остроградський, oroszul: Михаил Васильевич Остроградский; Pasenyivka, 1801. szeptember 24.Poltava, 1862. január 1.) ukrán nemzetiségű[7][8] matematikus, mechanikus és fizikus az Orosz Birodalom idején. Leonhard Euler követője, a cári Oroszország egyik legkiválóbb matematikusa.

Élete[szerkesztés]

Osztrohradszkij 1801. szeptember 24-én született Pasenyivka faluban (akkor az Orosz Birodalom Poltavai kormányzóságának része, ma Poltavai terület, Ukrajna). 1816 és 1820 között a Harkivi Egyetemen Tyimofej Oszipovszkij tanítványa volt. Tanárát 1820-ban vallási okok miatt felfüggesztették, Osztrohradszkij ezért nem volt hajlandó levizsgázni, sosem kapta meg PhD fokozatát. 1822 és 1826 között a Sorbonne és a Collège de France diákja volt Párizsban. 1828-ban visszatért az Orosz Birodalomba, Szentpétervárott telepedett le, az Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották. Ezzel párhuzamosan a Haditechnikai-Műszaki Egyetem professzora is lett.

1862-ben, 60 évesen hunyt el Poltavában. Emlékét a kremencsuki (Poltavai terület) Mihajlo Osztrohradszkij Nemzeti Egyetem, illetve egy róla elnevezett poltavai utca őrzi.

Munkássága[szerkesztés]

2 hrivnyás emlékérme, melyet 2001-ben vert az Ukrán Nemzeti Bank
Emléktábla Poltavában, utolsó házának falán

Főleg variációszámítás, integrál, algebrai függvények, számelmélet, algebra, geometria, valószínűség-elmélet matematikai területeken dolgozott, ezen kívül alkalmazott matematika, matematikai fizika és klasszikus mechanika terén is maradandót alkotott. Utóbbiban hozzájárult a rugalmas testek mozgásának vizsgálatához, fejlesztette a dinamika és fluidtechnika egyenletekbe rendezését, főleg Euler, Joseph Louis Lagrange, Siméon Denis Poisson és Augustin Cauchy nyomdokain.

Oroszországban ezen a területen Nyikoláj Dmitrijevics Brásman (1796–1866), Avguszt Juljevics Davidov (1823–1885) és különösen Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij (1847–1921) követője volt.

Sírja szülőfalujában

Nem értékelte Lobacsevszkijnek a nemeuklideszi geometria terén végzett 1823-as kutatásait, el is utasította, mikor közlésre benyújtotta a szentpétervári akadémiának.

Divergenciatétel[szerkesztés]

1826-ban Osztrohradszkij adta a Lagrange által 1762-ben felfedezett divergenciatétel első általános bizonyítását.

Osztrohradszkij-egyenlet[szerkesztés]

.

Osztrohradszkij-féle integrációs eljárás[szerkesztés]

Jól ismert a racionális függvények integrálására alkotott módszere.[9] Először külön nézzük egy frakcionális racionális függvény (a racionális rész (algebrai frakció) és transzcendens rész (logaritmussal és kotangennsel) összege). Másodszorra meghatározzuk a racionális részt integrálás nélkül, majd egy Osztrohradszkij-formulában lévő integrálba rendeljük:

ahol ismert p, s, y polinomok, ismert polinom, melynek értéke nem nagyobb, mint , és ismeretlen polinomok, melyek értéke nem nagyobb, mint és

és legnagyobb közös osztója. A nevező integrál szerves maradéka lehet, a egyenletből kiszámítható módon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b unspecified calendar
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. a b c michail-vasilevic-ostrogradskij, 2020. december 1., Torinói Tudományos Akadémia Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „73f54baa7d8be0f5a9cd5dabca9f09e1ae996edc” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „73f54baa7d8be0f5a9cd5dabca9f09e1ae996edc” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Остроградский Михаил Васильевич, 2015. szeptember 28.
  6. http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Ostrogradski.html
  7. John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij a MacTutor archívumban. (angolul)
  8. Woodard 2015.
  9. Ostrogradsky 1845a és Ostrogradsky 1845b

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikhail Ostrogradsky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Ostrogradsky, M. (1845a), "De l’intégration des fractions rationnelles", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg 4: 145–167
  • Ostrogradsky, M. (1845b), "De l’intégration des fractions rationnelles (fin)", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg 4: 286–300