Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij
| Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij | |
| Született | 1801. szeptember 12.[2] Pasenyivka[2][3][4] |
| Elhunyt | 1861. december 20. (60 évesen)[2] Poltava[5][2][6][3][4] |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Pasenyivka (Kobeljakszkij ujezd)[8] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij témájú médiaállományokat. | |
Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij (ukránul: Михайло Васильович Остроградський, oroszul: Михаил Васильевич Остроградский; Pasenyivka, 1801. szeptember 24. – Poltava, 1862. január 1.) ukrán nemzetiségű[9][10] matematikus, mechanikus és fizikus az Orosz Birodalom idején. Leonhard Euler követője, a cári Oroszország egyik legkiválóbb matematikusa.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Osztrohradszkij 1801. szeptember 24-én született Pasenyivka faluban (akkor az Orosz Birodalom Poltavai kormányzóságának része, ma Poltavai terület, Ukrajna). 1816 és 1820 között a Harkivi Egyetemen Tyimofej Oszipovszkij tanítványa volt. Tanárát 1820-ban vallási okok miatt felfüggesztették, Osztrohradszkij ezért nem volt hajlandó levizsgázni, sosem kapta meg PhD fokozatát. 1822 és 1826 között a Sorbonne és a Collège de France diákja volt Párizsban. 1828-ban visszatért az Orosz Birodalomba, Szentpétervárott telepedett le, az Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották. Ezzel párhuzamosan a Haditechnikai-Műszaki Egyetem professzora is lett.
1862-ben, 60 évesen hunyt el Poltavában. Emlékét a kremencsuki (Poltavai terület) Mihajlo Osztrohradszkij Nemzeti Egyetem, illetve egy róla elnevezett poltavai utca őrzi.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Főleg variációszámítás, integrál, algebrai függvények, számelmélet, algebra, geometria, valószínűség-elmélet matematikai területeken dolgozott, ezen kívül alkalmazott matematika, matematikai fizika és klasszikus mechanika terén is maradandót alkotott. Utóbbiban hozzájárult a rugalmas testek mozgásának vizsgálatához, fejlesztette a dinamika és fluidtechnika egyenletekbe rendezését, főleg Euler, Joseph Louis Lagrange, Siméon Denis Poisson és Augustin Cauchy nyomdokain.
Oroszországban ezen a területen Nyikoláj Dmitrijevics Brásman (1796–1866), Avguszt Juljevics Davidov (1823–1885) és különösen Nyikolaj Jegorovics Zsukovszkij (1847–1921) követője volt.
Nem értékelte Lobacsevszkijnek a nemeuklideszi geometria terén végzett 1823-as kutatásait, el is utasította, mikor közlésre benyújtotta a szentpétervári akadémiának.
Divergenciatétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1826-ban Osztrohradszkij adta a Lagrange által 1762-ben felfedezett divergenciatétel első általános bizonyítását.
Osztrohradszkij-egyenlet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].
Osztrohradszkij-féle integrációs eljárás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jól ismert a racionális függvények integrálására alkotott módszere.[11] Először külön nézzük egy frakcionális racionális függvény (a racionális rész (algebrai frakció) és transzcendens rész (logaritmussal és kotangennsel) összege). Másodszorra meghatározzuk a racionális részt integrálás nélkül, majd egy Osztrohradszkij-formulában lévő integrálba rendeljük:
ahol ismert p, s, y polinomok, ismert polinom, melynek értéke nem nagyobb, mint , és ismeretlen polinomok, melyek értéke nem nagyobb, mint és
és legnagyobb közös osztója. A nevező integrál szerves maradéka lehet, a egyenletből kiszámítható módon.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Nemzetközi Virtuális Katalógustár". Nemzetközi Virtuális Katalógustár. Online Számítógépes Könyvtári Központ.
- 1 2 3 4 Viktor Viktorovich Bobynin (1905). "Остроградский, Михаил Васильевич". Russian Biographical Dictionary, Volume 12 (orosz nyelven). 12. Szentpétervár.
- 1 2 "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1..
- 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive".
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Остроградский Михаил Васильевич, 2015. szeptember 28.
- ↑ Dmitry Konstantinovich Bobylev – Viktor Viktorovich Bobynin (1897). "Остроградский, Михаил Васильевич". Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary. Volume XXII, 1897 (orosz nyelven). XXII. Szentpétervár: Brockhaus–Efron.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Mikhail Vasilievich Ostrogradsky". American Academy of Arts and Sciences.
- ↑ "tools.wmflabs.org/heritage/api/api.php?action=search&srid=53-220-0057&format=html&srcountry=ua&srlang=uk&props=image%7Cname%7Caddress%7Cmunicipality%7Clat%7Clon%7Cid%7Ccountry%7Csource%7Cmonument_article%7Cregistrant_url".
- ↑ John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij a MacTutor archívumban. (angolul)
- ↑ Woodard 2015.
- ↑ Ostrogradsky 1845a és Ostrogradsky 1845b
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikhail Ostrogradsky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ostrogradsky, M. (1845a), "De l'intégration des fractions rationnelles", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg, 4: 145–167
{{citation}}: Invalid|ref=harv(súgó) - Ostrogradsky, M. (1845b), "De l'intégration des fractions rationnelles (fin)", Bulletin de la classe physico-mathématique de l’Académie Impériale des Sciences de Saint-Pétersbourg, 4: 286–300
{{citation}}: Invalid|ref=harv(súgó)