Michel Chasles
| Michel Chasles | |
 | |
| Született | Floréal Chasles[1] Épernon[7] |
| Elhunyt | Párizs[9][10][7] |
| Állampolgársága | francia |
| Szülei | Charles-Henri Chasles |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Saint Chéron Cemetery[14] |
 | |
| Michel Chasles aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Chasles témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Michel Chasles (Epernon, 1793. november 15. – Párizs, 1880. december 19.) francia matematikus.
Életpályája[szerkesztés]
1812-14-ben az école politechnique-on tanult, majd 1841-től ugyanott a géptan (mechanika) tanára és 1851-ben az akadémia rendes tagja lett. Chasles egyike volt a legnevezetesebb matematikusoknak; első dolgozatai a másodrendű felületekre vonatkoznak, melyeknek elméletét igen szép tételekkel gazdagította. Ő az ún. újabb (szintetikus) geometriának a megalapítója, amely egységes szempontokból tárgyalja a geometriai alakzatok különböző tulajdonságait (Traité de géometrie supérieure, 1852). Történelmi műve Aperçu historique sur l'origine et le développement des méthodes en géometrie kiemelkedő fontosságú és annyiban különbözik előnyösen a legtöbb geometria-történeti műtől, hogy benne nem a geométerek életrajzát, hanem a tudományos vezéreszmék fejlődésének történetét találjuk. A csillagászatnak is nagy szolgálatot tett azzal, hogy a régi tudósításokat a csillaghullásról és a tűzgömbökről kritikai vizsgálódásnak vetette alá. 1867-ben Chasles nagy feltűnést keltett Pascal egy állítólagos kéziratának kiadása által, melynek értelmében Pascal már jóval Newton előtt felfedezte a gravitáció törvényét. 1869-ben maga Chasles is belátta, hogy egy szédelgő áldozata lett és azt készséggel el is ismerte. Daudet L'immortel c. szatirikus regényének főcselekményét az ő esete szolgáltatta.[15]
Művei[szerkesztés]
- Apercu historique sur l’origine et le développement des méthodes en géometrie (Párizs, 1837)
- Traité de géometrie supérieure (Párizs, 1852)
- Traité des sections coniques (Párizs, 1865)
- Rapport sur les progrés de la géometrie (Párizs, 1871)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://archives28.fr/ark:66007/s005303206a0e876/53033af80cdef.fiche=arko_fiche_6241b1bc1882d.moteur=arko_default_6241bc24d7427, 2023. július 23.
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ [LH//499/16 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шаль Мишель, 2015. szeptember 28.
- ↑ https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ CHASLES Michel (1793-1880) (francia nyelven)
- ↑ V. ö. Gulyás P., Irodalmi hamisítások. (Magy. könyvszemle, 1909).
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893) 285. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 12.)
- Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880) 247. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 12.)
- Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912) 417. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. október 12.)