Michael A. Jackson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Michael A. Jackson
Született 1936. február 16. (85 éves)[1]
Állampolgársága brit
Gyermekei Daniel Jackson
Foglalkozása
Iskolái
  • Harrow School
  • Merton College
Kitüntetései
  • Stevens Award (1997)
  • Lovelace Medal (1998)

Michael Anthony Jackson (Birmingham, 1936. február 16. –) angol informatikus és független informatikai tanácsadó Londonban, valamint vendégkutató az angliai Open Universityn.[2]

Életrajz[szerkesztés]

Birminghamben született, szülei Montagu M. Jackson és Bertha (Green) Jackson. Jackson Harrowban a Harrow Schoolban tanult, Londonban. Christopher Stratchey volt az egyik tanára, akinek támogatásával megírta első programját. 1950-től 1958-ig klasszikusokat tanulmányozott a Merton Főiskolán, Oxfordban.[3] Egyik barátja volt a két évvel idősebb C. A. R. Hoare. Mindketten érdeklődtek a logika iránt, amit a klasszikusok tanulmányozásának részeként tanítottak Oxfordban.

Az 1960-es diplomája után mérnökinformatikusként és tanácsadóként kezdett el dolgozni a Maxvell Stamp Associatesnek Londonban. Itt tervezte, írta és tesztelte első programjait assemblyben, IBM és Honeywell gépekre. Jackson megtalálta a hivatását, ahogy 2000-ben visszaemlékezett: „Habár elővigyázatos tervező – aprólékos folyamatábrákat rajzoltam kódolás előtt – és lelkiismeretes tesztelő voltam, rájöttem, hogy a programozás nehéz volt, és az eredmény nagy eséllyel téves...”[4] Az információs rendszerek tervezésének nagy szüksége volt egy szervezett megközelítésre.

1964-ben Jackson csatlakozott egy új tanácsadó céghez, a John Hoskyns and Companyhez, Londonban. 1971-ben megalapította a saját cégét Michael Jackson Systems Limited néven. Az 1960-as években egy „megbízhatóbb és szisztematikusabb programozási módszer” után kezdett el kutatni.[4] Hozzájárult a feltörekvő moduláris programozás megmozduláshoz, így találkozott Larry Constantine-el, George H. Mealy-vel és még másokkal egy 1968-as szimpóziumon.[4] Az 1970-es években Jackson kifejlesztette a Jackson Structured Programminget (JSP). Az 1980-as években John Cameronnal kifejlesztette a Jackson System Developmentet (JSD). Ezután az 1990-es években kifejlesztette a Problem Frames Approachot.

Másodállású kutatóként az AT&T Labs Researchnél Pamela Zave-vel létrehozta a megosztott funkciójú elrendezést (Distributed Feature Composition),[5] egy virtuális szerkezetet a telekommunikációs szolgáltatások részletezésére és implementációjára.

Jackson 1997-ben szoftverfejlesztési módszerekre Stevens-díjat kapott.[6]

1961-ben elvette Judith Wendy Blackburnt.[3] Négy fiuk született, akik közül Daniel szintén informatikus az MIT-n.[7]

Munkássága[szerkesztés]

Jackson számos módszert dolgozott ki. Mindegyik módszer egy szélesebb területet fed le, mint az előző, és olyan ötletekre épül, amelyek már megjelentek, de az előzőkben még nem voltak teljesen kidolgozottak. A könyveit sorrendben olvasva láthatjuk gondolkodásmódjának fejlődését.

Jackson Structured Programming[szerkesztés]

A Jackson Structured Programming (JSP) volt az első szoftverfejlesztési módszer, amit Jackson fejlesztett. Ez egy programtervezési módszer, amit a Programtervezés alapjai nevű könyvében írt körül.[8] A JSP különálló programok tervezését fedi le, nem pedig rendszerekét.

Jackson System Development[szerkesztés]

A Jackson System Development (JSD) volt a második szoftverfejlesztési módszer, amit Jackson kifejlesztett.[9] A JSD egy szoftverfejlesztési módszer nemcsak különálló programokra, hanem teljes rendszerekre. A JSD-t legjobban információs rendszereken lehet alkalmazni, de könnyen kiterjeszthető valós idejű beágyazott rendszerek fejlesztésére is. A JSD-t a Rendszerfejlesztés című könyvében fejtette ki.

Problem Frames Approach[szerkesztés]

A Problem Frames Approach volt a harmadik rendszerfejlesztési módszer, amit Jackson kifejlesztett. Mindenféle szoftverek különböző aspektusú fejlesztésére koncentrál, nem csak az információs rendszerekre. Először a Szoftverkövetelmények és specifikációk nevű könyvében jelent meg, majd később a Problémakeretek nevű könyvében fejtette ki jobban. A Problémakeretek Használata és Fejlesztése[10] néven rendezett első nemzetközi szakmai találkozót az ICSE’04 keretében tartották meg Skóciában, Edinburghben.

Publikációi[szerkesztés]

Könyvei:

Sok esszéjét és kutatási dokumentációját összegyűjtötték a következő könyvben:

  • 2010. Szoftverkövetelmények és szoftvertervezés: Michael Jackson, szerk. Bashar Nuseibeh és Pamela Zave. ISBN   978-0-557-44467-0

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. Michael Jackson (not the singer) Consultancy & Research in Software Development. Accessed 24 April 2009.
  3. a b Merton College Register 1900–1964. Oxford: Basil Blackwell, 457. o. (1964. szeptember 8.) 
  4. a b c Jackson, Michael (April–June 2000). „The Origins of JSP and JSD: a Personal Recollection”. IEEE Annals of Software Engineering 22, 61–63, 66. o.  
  5. Distributed Feature Composition - Accessed 28 August 2018
  6. Previous Stevens Recipients Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Accessed 24 April 2009.
  7. Jackson, Daniel: Daniel Jackson. CSAIL Faculty Pages. (Hozzáférés: 2009. január 9.)
  8. Jackson, M. A. (1975). Principles of Program Design. Academic Press, 1975
  9. A System development method Archiválva 2012. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.. M. A. Jackson, 1982
  10. First International Workshop on Applications and Advances in Problem Frames

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael A. Jackson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]