Micella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Micellák a kozmetikumokban: a különféle kozmetikai anyagok többnyire zsíroldékonyak. Ezeket gyakran kell vízoldékony formában felvinni a bőrbe, micellaképző anyagokkal, melyek egyben segítik a hatóanyagok mélyebbre jutását is

Micellák és detergensek, mik azok a micellák?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Detergensekkel és micellákkal már mindnyájan találkoztunk, ha máskor nem, akkor a kézmosásnál ahol szappan kémiai alkotói ( a detergensek) a mosási folyamat során micellákat alkotnak a szennyeződéssel. A vízben oldható anyagok vízzel könnyen lemoshatók a bőrünkről vagy más felszínekről, a zsíroldékony szennyeződések azonban tapadnak. Eltávolításukhoz vízben oldhatóvá kell tenni őket. Erre a feladatra az ún. amfifil tulajdonságokkal bíró detergensek kiválóan alkalmasak. Az amfifil jelző azt fedi, hogy a viszonylag nagyméretű detergens molekula struktúra egy része zsíroldékony más része vízoldékony. A szappanban levő zsírsav tipikus példája az amfifil molekuláknak:

Az ábrán az angol Lipophilic tail (zsírkedvelő farok) jelöli a molekula zsíroldékony részét és a polar head ( poláris fej) a vízoldékony részt.

Számos különféle detergens van, ezek felsorolása is hosszú lenne. Egyedül arra érdemes röviden kitérni, hogy vannak természetes – biológiai eredetű – és mesterséges, szintetikus deteregensek. Ma már a kozmetikumokban szintetikus detergensek nem használhatók. Ennek tiltásnak két oka is van. A szintetikus detergensek sokszor agresszívabbak, mint a természetes megfelelőik. Ennél is fontosabb azonban, hogy a természetes detergenseket a szervezetünk le tudja bontani, a mesterségeseket azonban többnyire nem.

A micellák egy vizes oldatban az által jönnek létre, hogy a molekula zsíroldékony része taszítja a vizet és ezáltal csak zsíroldékony struktúrákhoz tud kötődni, azaz alapesetben a többi detergens molekula zsíroldékony részéhez. Az így kialakult, gömbalakú képződményeket hívjuk micelláknak. Tipikus micella struktúrát mutat az alábbi ábra:


Ezek a micellák tipikusan kisméretű képletek. Átmérőjük 10 nanométertől, néhány 10 nanométerig terjedhet. A micellák méretüknél fogva a kolloidok közé tartoznak. A micellák további tulajdonságairól részletesebben magyarul a Wikipédiában is olvashatunk itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kolloid

A mosó hatás mechanizmusa, vegyes micellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A detergensek a zsíroldékony szennyező anyagokat is kötik és ennek során a ún. vegyes micellák képződnek, ahol a szennyeződés a micella belső magjában helyezkedik el. Ezzel a mechanizmussal, amelyet az alábbi ábra is mutat, távolítják el a detergensek a különféle felszínekről a zsírszennyeződést és ezért kiválóan alkalmazhatóak arctisztítókban és arclemosókban.

A micellák kozmetikai alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különféle kozmetikai anyagok többnyire zsíroldékonyak. Ezeket alkalmazásukhoz gyakran kell vízoldékony formában felvinni a bőrbe. A vízoldékonnyá tételükhöz alkalmas micellaképző anyagokkal kell formulázni a készítményeket. A legújabb kutatások szerint ráadásul a micellákban lévő detergensek a bőrrel kölcsönhatva a hatóanyagok bejutást is fokozni tudják.

A bőr legkülső rétegének szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A detergensek bejutás megkönnyítő hatásának megértéséhez a bőr legkülső rétegének szerkezetét kell megérteni. A bőrünk egyik fő feladata, hogy megakadályozza a számukra idegen anyagok bejutását a szervezetünkbe. Maga a bőr több rétegből áll, amelynek legkülső rétege az ún. szaruréteg (Stratum corneum) képezi a legkomolyabb akadályt az idegen molekulák bejutásával szemben. A réteg szerkezetét az ún. tégla-habarcs (brick and mortar) modell írja le. A modellben a “téglák” az elhalt szarusejtek és a “habarcs” pedig a sejt-közötti állományt kitöltő, zsírszerű, lamelláris szerkezetű lipid réteg (lásd ábra alább).

A kozmetikai anyagok bejuttatása a szarurétegen keresztül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan a kozmetika anyagok bejuttatását, a hatóanyag molekulák kémia szerkezetének kialakításán keresztül oldják meg. Tipikusan zsíroldékony molekulákat használnak, amelyek kisebb részben a szarusejteken, nagyobb részben a sejtek közti lipidben oldódva jutnak be. Ez a bejutás azonban igen rossz hatásfokú. A hatóanyagok közel 98%-a a bőrfelszínen marad. A hatóanyagok formulázáshoz használt természetes alapú emulgeáló detergensek a sejtek közti lipidréteget is meg tudják bontani. Ennek a bejutást fokozó hatásnak a jobb kifejtéshez a nanoformulázott micella a legalkalmasabb. Kis méreténél fogva bejut a sejtek közti térbe és ott egyrészt lebontja az akadályt képező lipid “habarcsot”, másrészt lipidrétegekkel való kölcsönhatás közben a elengedi a hatóanyag tartalmát, igy a hatóanyag közvetlenül a szaruréteg alatti bőrréteghez jut, ahol bőr állapotáért fellelős élősejtek és kollagén rostok találhatók.

Ezzel az eljárással a többszörösére lehet fokozni a bőr mélyebb rétegeibe jutó hatóanyag mennyiségét.

Micellás kozmetikumok:

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

S.A. Baeurle, J. Kroener, Modeling effective interactions of micellar aggregates of ionic surfactants with the Gauss-Core potential, J. Math. Chem. 36, 409–421 (2004).

Hartley, G.S., Aqueous Solutions of Paraffin Chain Salts, A Study in Micelle Formation, 1936, Hermann et Cie, Paris

Wang, Yaofeng (2009). "Encapsulation of Myoglobin in a Cetyl Trimethylammonium Bromide Micelle in Vacuo: A Simulation Study.". Biochemistry. 48 (5): 1006–1015.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]