Ugrás a tartalomhoz

Mia Couto

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mia Couto
SzületettAntónio Emílio Leite Couto
1955. július 5. (70 éves)
Beira,  Mozambik
BeceneveMia
Állampolgárságamozambiki[1]
Nemzetiségeportugál Portugália
SzüleiFernando Leite Couto
Foglalkozása
IskoláiEduardo Mondlane University
Kitüntetései
Lista
A Wikimédia Commons tartalmaz Mia Couto témájú médiaállományokat.

António Emílio Leite Couto, ismertebb nevén Mia Couto (Beira, 1955. július 5. –)[8] mozambiki író.[9] 2013-ban elnyerte a Camões-díjat, a portugál nyelv legfontosabb irodalmi díját, 2014-ben pedig a Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díjat.

Élete

[szerkesztés]

Fiatalkora

[szerkesztés]

Mozambik harmadik legnagyobb városában született, nevelkedett és tanult. Olyan portugál emigránsok fia, akik az 1950-es években költöztek a portugál gyarmatra. Amikor 14 éves volt, néhány verse megjelent a Notícias da Beira című helyi újságban. Három évvel később, 1971-ben a fővárosba, Lourenço Marques-ba (ma Maputo) költözött, és a Lourenço Marques-i Egyetemen kezdett orvostudományt tanulni. Ebben az időben a FRELIMO(wd) gyarmatellenes gerilla- és politikai mozgalom a portugál gyarmati uralom megdöntéséért küzdött Mozambikban.

Mozambik függetlenné válása után

[szerkesztés]

1974 áprilisában, a lisszaboni szegfűs forradalom és az Estado Novo(wd) rezsim[10] megdöntése után Mozambik független köztársasággá vált. 1974-ben a FRELIMO felkérte Coutót, hogy egy évre függessze fel tanulmányait, hogy 1975 szeptemberéig a Tribuna újságírójaként, majd az újonnan létrehozott Mozambiki Információs Ügynökség igazgatójaként dolgozhasson. Később a Tempo magazint vezette 1981-ig. Első verseskötete, a Raiz de Orvalho 1983-ban jelent meg; a marxista militáns propaganda dominanciája ellen irányuló szövegeket tartalmazott.[11] 1985-ig dolgozott a Notícias című újságnál, amikor Couto felmondott, hogy befejezze biológia szakos tanulmányait.

Irodalmi művei és elismerése

[szerkesztés]

Coutót Mozambik egyik legjelentősebb írójaként tartják számon; műveit több mint 20 országban és különböző nyelveken adták ki. Számos szövegében arra vállalkozik, hogy a portugál nyelvet újrateremti, és a mozambiki regionális szókincset és szerkezeteket beleviszi, így új modellt hoz létre az afrikai elbeszélés számára. A modern latin-amerikai irodalomban népszerű mágikus realizmus stílusa hatott írására, nyelvhasználata pedig João Guimarães Rosa(wd) brazil íróra emlékeztet,[12] de Jorge Amado bahiai író is nagy hatással volt rá. Feltűnő, hogy szépirodalmi műveiben közmondásokat, néha „improverbiumokat”, valamint találós kérdéseket, legendákat és metaforákat alkot, amelyek költői dimenziót kölcsönöznek műveinek.[13]

A zimbabwei nemzetközi könyvvásár nemzetközi zsűrije első regényét, az Alvajáró földet (Terra Sonâmbula) a 20. század 12 legjobb afrikai könyve közé választotta. 2007-ben ő lett az első afrikai szerző, aki elnyerte a Latin Unió rangos irodalmi díját, amelyet 1990 óta évente osztanak ki Olaszországban. Mia Couto mindössze a negyedik portugál nyelvű író lett, aki hazavihette ezt a rangos díjat. Jelenleg biológusként dolgozik a Great Limpopo Transfrontier Parkban(wd), miközben más írói projekteken dolgozik tovább.

Coutót 1998-ban beválasztották a Brazil Szépirodalmi Akadémia tagjai közé, ő volt az első afrikai író, akit ilyen megtiszteltetésben részesítettek.[14]

Díjak és kitüntetések

[szerkesztés]

Könyvei

[szerkesztés]
  • Raiz do Orvalho (versek, 1983)
  • Vozes Anoitecidas (novellák, 1986)
  • Cada Homem É uma Raça (novellák, 1990) ISBN 972-21-0071-8
  • Cronicando (krónika, 1991) ISBN 972-21-0585-X
  • Terra Sonâmbula (regény, 1992) ISBN 972-21-0790-9
  • Estórias Abensonhadas (novellák, 1994)
  • A Varanda do Frangipani (regény, 1996) ISBN 972-21-1050-0
  • Contos do Nascer da Terra (novellák, 1997)
  • Mar Me Quer (kisregény, 1998)
  • Vinte e Zinco (kisregény, 1999) ISBN 972-21-1250-3
  • Raiz de orvalho e outros poemas (1999) ISBN 972-21-1302-X
  • O Último Voo do Flamingo (regény, 2000) ISBN 972-21-1334-8
  • Mar me quer (2000)
  • O Gato e o Escuro (gyermekkönyv, 2001)
  • Na Berma de Nenhuma Estrada e Outros Contos (short stories, 2001)
  • Um Rio Chamado Tempo, uma Casa Chamada Terra (regény, 2002)
  • Contos do Nascer da Terra (novellák, 2002)
  • O País do Queixa Andar (krónika, 2003)
  • O Fio das Missangas (novellák, 2003)
  • A chuva pasmada (2004) ISBN 972-21-1654-1
  • Pensatempos: textos de opinião (2005)
  • O Outro Pé da Sereia (regény, 2006) ISBN 972-21-1795-5
  • Venenos de Deus, Remédios do Diabo (regény, 2008) ISBN 978-972-21-1987-0
  • Jesusalém (novel, 2009) ISBN 978-972-21-2797-4
  • A Confissão da Leoa (regény, 2012)
  • As Areias do Imperador, trilógia:
    • Mulheres de cinzas (2015)
    • A Espada e a Azagaia (2016)
    • O Bebedor de Horizontes (2018)

Magyarul megjelent

[szerkesztés]
  • Az oroszlán vallomása (A Confissão da Leoa) – Európa, Budapest, 2016 · ISBN 9789634055273 · Fordította: Pál Ferenc
  • A fogueira / Oheň / Ohnisko / A tűz / Palenisko; Eötvös University Press, Budapest, 2017

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Prêmio Camões de Literatura (portugál nyelven). (Hozzáférés: 2024. október 30.)
  2. ↑ http://www.ordens.presidencia.pt/?idc=154
  3. ↑ https://www.editafrica.com/latest-news/mia-couto-22eme-prix-litteraire-de-lafd-pour-laccordeur-de-silences/
  4. ↑ wltadmin: 2014 - Mia Couto (angol nyelven), 2014. augusztus 26. (Hozzáférés: 2022. július 5.)
  5. ↑ http://www.academieoutremer.fr/historique-des-prix/prix-albert-bernard/
  6. ↑ Mia Couto ganó el premio FIL en Lenguas Romances (spanyol nyelven), 2024. szeptember 3. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  7. ↑ El escritor mozambiqueño Mia Couto gana el Premio FIL de Literatura en Lenguas Romances 2024 (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  8. ↑ Groot, Ger. „Magie in tijden van oorlog”, NRC Handelsblad, 2016. szeptember 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.) (holland nyelvű) 
  9. ↑ Mia Couto: The Mozambican author who turned his back on colonialism. BBC News, 2024. augusztus 18.
  10. ↑ Az Estado Novo („Új állam”) az 1933-ban alapított portugál korporatív állam volt.
  11. ↑ Chabal, Patrick. Vozes Moçambicanas. Vega: Lisboa, 1994 (274–291).
  12. ↑ João Guimarães Rosa (1908. június 27. – 1967. november 19.) brazil regényíró, költő, novellaíró és diplomata.
  13. ↑ Coutinho, Maria João. 2008. "The heart is a beach: proverbs and improverbs in Mia Couto's stories". Proceedings of the First Interdisciplinary Colloquium on Proverbs, eds Rui. J. B. Soares and Outi Lauhakangas, 484–489.
  14. ↑ "Re-enchanting the World: The 2014 Neustadt Prize Acceptance Speech" by Mia Couto. World Literature Today, 2014. december 20. (Hozzáférés: 2019. január 26.)
  15. ↑ Andrade, Sérgio C.: Mia Couto é o vencedor do Prémio Camões 2013. Publico, 2013. május 27. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
  16. ↑ Tobar, Hector. „Who will win 'America's Nobel,' the Neustadt Prize?”, LA Times , 2013. november 1. (Hozzáférés: 2013. november 2.) 
  17. ↑ Noted Mozambican Author Mia Couto Wins 2014 Neustadt International Prize for Literature. The Neustadt Prize, 2013. november 1. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
  18. ↑ 2020 (angol nyelven). Fondation Jan Michalski. (Hozzáférés: 2025. március 8.)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mia Couto című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mia_Couto&oldid=28122105”