Meänkieli nyelv
A meänkieli nyelv finnugor nyelv, mely az uráli nyelvcsaládba, a finnségi nyelvek közé tartozik. Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve (svéd neve „tornedalsfinska”). Más vélemények szerint viszont nincsen szó önálló nyelvről, csupán egy finn dialektusról.
A „meänkieli” szó szerinti jelentése: „a nyelvünk” (vö. ~ finn: „meidän kieli”). A meänkielit elsősorban Észak-Svédországban (Kiruna, Gällivare/Jellivaara, Pajala, Övertorneå és Haparanda/Haaparanta) vagyis a Tornio-völgyben (Tornedalen/Tornionlaakso) beszélik, emellett Északnyugat-Finnországban, valamint elvétve Svédország más városaiban.
A meänkieli eredete elsősorban az 1809-es haminai békére vezethető vissza, amikor a svéd királyság felbomlott és a későbbi Finnország részét képező területek Oroszországhoz kerültek, míg a Tornio-völgy Svédország kezén maradt, ezáltal politikailag és közigazgatásilag elszakadt a többi finnajkú területtől és az irodalmi-közéleti finn nyelv befolyása nem érte. (Ez a jelenség leginkább a csángó és a magyarországi magyar nyelv kapcsolatához viszonyítható, mivel a csángó-magyar is évszázadok óta külön úton fejlődik és a magyarországi nyelvújítás sem éreztette hatását a csángóknál.) Az idióma másik sajátossága, hogy nagyszámú svéd jövevényszót tartalmaz, bár a finn beszélt nyelv is szívesen vesz át és vett át szavakat a svédből, az irodalmi nyelv azonban ezek mellőzésére, finnesítésére törekszik.
A tornio-völgyi finn beszélőinek számát 40-70 000-re becsülik, emellett azonban sokan passzívan értik, sőt nemcsak a tornio-völgyi finnek, hanem sok svédországi lapp is beszéli második nyelvként. A meänkieli beszélői szinte kivétel nélkül legalább kétnyelvűek, elsősorban a svédet beszélik. A fiatalabb nemzedékek egyre kevésbé használják, illetve inkább csak passzívan értik meg.
A meänkieli amellett lett Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve, hogy a standard finn nyelv is ilyen státust kapott. A két nyelv beszélői közötti alapvető történelmi különbség, hogy míg a finn köznyelvet beszélő svédországi finnek (ruotsinsuomalaiset) elsősorban a 20. század második felében munkavállalás céljából vándoroltak be Svédországba, addig a Tornio-völgyben élők az említett 1809-es történelmi eseménynek köszönhetően kerültek a határ túlsó oldalára.
Ezen a nyelven van iskolai oktatás, könyvkiadás. A meänkielit oktatják Stockholm és Umeå egyetemén is. A svéd rádiónak (Sveriges Radio) van meänkieli nyelvű adása. Az egyik legszorgalmasabb író, nyelvújító, "nyelvteremtő" a Pajalában élő Bengt Pohjanen.
A meänkielit és a nyelvi emancipáció támogatóit sok kritika éri, elsősorban azért, mert az ellenzők szerint a standard finn nyelv oktatása sokkal nagyobb lehetőségeket nyújtana a tornio-völgyieknek az irodalom, írásbeliség és a felsőfokú tanulmányok területén. Sokan nem is tekintik önálló nyelvnek, mivel a két idióma beszélői kölcsönösen megértik egymást, a különbségek kisebbek, mint a finn és az észt között, melyek ugyancsak mindkét nyelvű beszélők számára kölcsönösen érthetők.
Néhány példa a meänkieli és a finn nyelv köréből:
| meänkieli | finn | (magyar) |
|---|---|---|
| Ruotti | Ruotsi | (Svédország) |
| Ryssä | Venäjä | (Oroszország) |
| täälä | täällä | (itt) |
| kielelä | kielellä | (nyelven) |
| mie | minä, mä | (én) |
| met | me | (mi) |
| oon | on | (van) |
| mukhaan | mukaan | (szerint) |
| föörskuula (~ sv. förskola) | esikoulu | (~általános iskola) |
| kramatiikka | kielioppi | (nyelvtan) |
| yniversiteeti (~ sv. universitet) | yliopisto | (egyetem) |
Névszóragozás[szerkesztés]
| eset | szék | kéz | ló | |
|---|---|---|---|---|
| Nom. | tooli | loova | käsi | hevonen |
| Gen. | toolin | loovan | käen | hevosen |
| Part. | toolia | loovaa | kättä | hevosta |
| Ess. | toolina | loovana | kätenä | hevosenna |
| Akk. 1. | toolin | loovan | käen | hevosen |
| Akk. 2. | tooli | loova | käsi | hevonen |
| Transl. | tooliksi | loovaksi | käeksi | hevoseksi |
| Iness. | toolissa | loovassa | käessä | hevosessa |
| Elat. | toolista | loovasta | käestä | hevosesta |
| Illat. | toohliin | loohvaan | kätheen | hevosheen |
| Adess. | toolila | loovala | käelä | hevosella |
| Ablat. | toolilta | loovalta | käeltä | hevoselta |
| Allat. | toolile | loovale | käele | hevoselle |
| Abess. | toolitta | loovatta | käettä | hevosetta |
| Kom. | toolinheen | loovinheen | käsihneen | hevosinheen |
| Instr. | (omin) toolin | (omin) loovin | (kaksin) käsin | (omin) hevosin |
Igeragozás[szerkesztés]
Jelen időben néhány meänkieli ige ragozása. (tulla jön, nukkua alszik, hypätä ugrik, olla van)
| tulla | nukkua | hypätä | olla | |
|---|---|---|---|---|
| mie | tulen | nukun | hyppään | olen |
| sie | tulet | nukut | hyppäät | olet |
| se / hään | tullee | nukkuu | hyppää | oon |
| met | tulema | nukuma | hyppäämä | olema |
| tet | tuletta | nukutta | hyppäättä | oletta |
| net / het | tuleva | nukkuva | hyppäävä | oon |
Források[szerkesztés]
- Pohjanen, Bengt - Muli, Eeva: Meänkieli rätt och lätt. Grammatik i meänkieli. Barents 2005
