Mezőpeterd

Mezőpeterd
Műemlék római katolikus templom
Mezőpeterd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Pap Miklós (független)
Irányítószám	4118
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	515 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	32,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′, k. h. 21° 37′47.166666666667, 21.616666666667
Mezőpeterd Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Mezőpeterd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőpeterd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőpeterd (románul Peterd) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

A Bihari-síkon található, az Ölyvös-ér közelében. A szomszédos települések: észak felől Váncsod, délkelet felől Biharkeresztes, dél felől Told, nyugat felől pedig Berettyóújfalu.

Megközelítése

A településen áthalad a 42-es főút, mely egyben az E60-as és E79-es nemzetközi út is, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala; Váncsoddal és Gáborjánnal a 4815-ös út kapcsolja össze.

Autóbusszal elérhető Berettyóújfalu, Váncsod, illetve Biharkeresztes felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 101-es számú, Püspökladány–Biharkeresztes(–Nagyvárad) között húzódó Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, amely szintén nemzetközi tranzit útvonal. A vasútnak egy megállási pontja van a község határai között; Mezőpeterd vasútállomás a központtól mintegy másfél kilométerre északra helyezkedik el, a 4815-ös út vasúti keresztezése közelében; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 48 317-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

A község első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyar népességgel. A hagyomány az ősi Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona volt.

Vasútja 1858. április 24-én nyílt meg.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Pap Miklós	független
1994–1998	Kádár Miklós	független
1998–2002	Pap Miklós	független
2002–2006		független
2006–2010		független
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–től.		független

Az 1998-ban megválasztott Pap Miklós a fia az 1990 és 1994 között regnáló Pap Miklósnak.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	572	581	599	582	520	515
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A korábban magyar lakosságú falu a 18. századtól kezdve sokáig román többségű település volt. Az 1880-as népszámlálás adatai alapján Mezőpeterd lakosságának 60%-a román, 40%-a magyar volt. Trianon után a román lakosság igen gyors ütemű asszimilálódása indult meg, mely Mezőpeterden kívül még több tucat másik kelet-magyarországi települést is érintett. Ennek eredményeképpen a 20. század végére a mezőpeterdi románság szinte teljesen felszívódott, 1990-ben már csak 4 fő vallotta magát románnak a településen.

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2000-es években újraszerveződő román kisebbségi önkormányzat munkásságának köszönhetően elindult egy lassú visszatérés az elveszett kultúrához, melynek eredményeképp a 2011-es népszámlálás adatai alapján (amikor egyvalaki már több nemzetiséget is megjelölhetett) újra 63 fő vallotta magát románnak Mezőpeterden.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,2% németnek, 11,5% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 44,4%, görögkatolikus 0,5%, egyéb (főleg ortodox) felekezet 8,4%, felekezeten kívüli 7,1% (24,5% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,5% románnak, 5,6% cigánynak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,8% volt református, 10,4% római katolikus, 2,5% görög katolikus, 2,5% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (22,5% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban, jelenleg műemlék épület. (Kossuth út, a 42-es főút mentén).
• Görögkeleti (ortodox) templom: A román anyanyelvű lakosság számára épült a 18. században (Petőfi utca).
• Református imaház (Bem utca).
• A Gázsy- és Pazonyi Elek családok kriptái 1800-as évekből, a temető elején (Kossuth út, 42-es főút a katolikus templommal szemben).
• I.- és II. világháborús emlékmű (Petőfi utca 7).
• Egykori nemesi udvarház meglévő épülete: Ma vegyesbolt és presszó (Kossuth út, 42-es főút mentén).
• Muzeális tűzoltófecskendő-kocsi a Vegyesbolt előtt.
• Gázsy János Faluház, Teleház (Petőfi utca 13)
• Polgármesteri hivatal (Petőfi utca 19)
• A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

További információk

• Mezőpeterd az utazom.com honlapján