Mexikói származású amerikaiak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mexikói származású amerikaiak
Mexicano americanos
 
Eva Longoria 2012.jpg
Cesar chavez crop2.jpg
LindaRonstadtPerforming.jpg
Assistant Secretary Fernandez Chats With Univision's Jorge Ramos derivative work.jpg
Tony Romo before 2008 Pro Bowl.JPEG
Romualdo Pacheco - Brady-Handy.jpg
George Lopez at Kids' Inaugural 1-19-09 hires 090119-N-1928O-136a (cropped).jpg
Octaviano Larrazolo, bw photo portrait, 1919.jpg
DemiLovato2013.jpg
Oscar De La Hoya, Feb 2011.jpg
Selena Gomez UNICEF 2, 2012 (cropped).jpg
Salma Hayek Cannes.jpg
Santana Acer Arena (5558151833) (cropped).jpg
Ellen Ochoa.jpg
Brian Sandoval 2010.jpg
GEN CAVAZOS.jpg
Anthony Quinn signed.JPG
Bill Richardson at an event in Kensington, New Hampshire, March 18, 2006.jpg
Nomar2002.jpg
Jessica Alba 2011.jpg
Cain Velasquez.jpg
Sarah Stewart MD nci-vol-1921-300.jpg
Rodriguez, Robert (2007).jpg
Edward James Olmos 2009 Inaugural Ceremony (cropped).JPG
Rome Ramirez.jpg
Teljes lélekszám
36,255,589
Az USA teljes lakosságának 11,2%-a (2016)[1]
Régiók
USA délnyugati államai, Nyugati Part, Chicago és térsége, folyamatosan növekvő népesség a déli, középnyugati és északkeleti államokban.
Nyelvek
Spanyol, Angol és Mexikó bennszülött népeinek nyelvei
Vallások
Döntő többség római katolikus, Protestáns, Anabaptista, Azték vallás
Rokon népcsoportok
Mexikói diaszpóra

Az amerikai mexikóiak (angolul: Mexican Americans, spanyolul: mexicano-americanos vagy estadounidenses de origen mexicano) azok az amerikaiak, akik részben vagy teljesen mexikói származásúak. 2016. júliusi felmérés szerint az Egyesült Államok teljes lakosságának 11,2%-át teszik ki a mexikói származású lakosok, ez lélekszámban 36,3 millió főt jelent. Az USA hispán és latin származású lakosságának a 63,2%-át mexikóiak teszik ki.

Az Egyesült Államokban él a világ második legnépesebb mexikói közössége, egyben itt élnek legtöbben az anyaországon kívül.

Területileg az amerikai mexikóiak 60%-a Kaliforniában és Texasban élnek.[2] 2015-ben az USA-ban hivatalosan 157.227 fő mexikói bevándorlót fogadott be[3] és 2016-ban összesen 1,31 millió fő mexikói volt, aki az USA bevándorlási várólistáján volt nyilvántartva.[4]

Történelem[szerkesztés]

18. és 19. század[szerkesztés]

Az USA délnyugati részén Új-Spanyolország idején megjelentek a spanyol telepesek és a területen spanyol nyelven beszéltek és később jelent meg az angol nyelv használata.

1813-ban a tejanók, akik Texast gyarmatosították, létrehoztak egy olyan kormányzatot Texasban, amellyel Mexikó függetlenedne a spanyol vezetéstől. Ekkoriban ez nehéz volt, hiszen a mexikóiak a településükhöz és régiójukhoz voltak hűségesek, amik a Spanyol Alkirályság gyarmatai voltak. Ez különösen jellemző volt Mexikó központi területétől távol eső olyan régióira, mint amilyenek Zacatecas, Texas, Yucatán, Oaxaca vagy Új Mexikó voltak.[5]

1831-ben Texasban kitört a texasi forradalom, aminek oka az volt, hogy Mexikó arra ösztönözte az Amerikából hozzájuk induló bevándorlókat, hogy telepedjenek le Texas keleti részén, emiatt 1831-re az angol anyanyelvű lakosság tízszer több volt, mint a spanyol ajkú tejanók voltak. Ráadásul mind a két népcsoport többsége Texas keleti részén élt.[6] A mexikói kormány abban volt érdekelt, hogy az angol-amerikai bevándorlók száma növekedjen ugyanakkor csökkenjen azon betelepülők száma, akiket Amerikából be lehet engedni Texas területére. A mexikói kormány Texas területén eltörölte a rabszolgaságot, ami az amerikai rabszolgatartók haragját váltotta ki.[7] Az amerikai telepesek számos tejanóval együtt fellázadt Mexikóváros központosított hatalmával és Santa Anna rezsimjével szemben. A többi tejano Mexikóhoz volt hűséges illetve pártatlan volt.[8][9]

1836-ban Texas elnyerte függetlenségét, ám a hispán lakosságot az állam számos jogától megfosztotta, a texasi törvényhozásban hosszú időre nem lett képviseletük. 1838-ban francia expedíciós hadsereg vonult be Texas területére.

Texashoz hasonlóan, Kalifornia is spanyol gyarmat volt. A helyi lakosok a californiók voltak, akik Kalifornia spanyol ajkú mexikói és spanyol nyelvet beszélő indián származású lakosai voltak, amíg nem csatlakozott az USA-hoz. A spanyol betelepülés 1769-ben San Diego-i Katolikus Misszió megalapításával kezdődött meg. Ezt követően 1823-ig még 20 másik missziót hoztak létre Kalifornia partvidékén.[10]

1833-ban a missziókat a mexikói kormány szekularizálta, ami azt jelentette, hogy az állam volt addig a földek tulajdonosa. A földeket elosztották a farmerek között, amivel a terület társadalmi-gazdasági alapját hozták létre.

1846-ban a californiók vereséget szenvedtek Los Angelesben az amerikai erőkkel szemben, azt követően ismét vereséget szenvedtek miután az amerikaiak megerősítették hadi állásaikat Kalifornia déli részén. A kaliforniai aranyláz következtében bányászok tízezrei érkeztek Kaliforniába, amivel egyes területeken véget ért a Kaliforniára jellemző farmergazdálkodó ranchero életstílus.

Mindezek következtében az Egyesült Államoknak egyre több konfliktusa lett Mexikóval, Texas 1845-ös Egyesült Államokhoz való csatolása pedig kirobbantotta a mexikói-amerikai háborút. A háború az amerikaiak győzelmével ért véget. Ennek következményeként született meg 1848. február 2-án a Guadalupe Hidalgo-i békeszerződés. A békeszerződés értelmében és az 1853-as Gadsden-vétel következtében 1,36 millió km²-nyi terület került az Egyesült Államokhoz, a mai Kalifornia, Arizona, Nevada, Utah, Colorado, Új-Mexikó és Texas államok.

Az amerikai fennhatóság alá került californiók jogait továbbra is garantálták törvényben, ám a valóságban számos esetben elvették földjeiket és megfosztották jogaiktól és vagyonaiktól. Magasabb adókkal is sújtották őket, annak érdekében, hogy a rancherokon élő farmerek elveszítsék társadalmi-gazdasági befolyásukat, mert Mexikó-pártiak voltak.

19. század második fele: Kivándorlás Mexikóból[szerkesztés]

A liberális Porfirio Díaz által fémjelzett gazdaság fejlesztő programnak köszönhetően nem csak Mexikón belül a falvakból a városokba indult meg a vándorlás, hanem Mexikóból az Egyesült Államokba. Nagyszabású vasút építési program indult el, amivel Mexikó központi részeit kötötték össze az Egyesült Államok határával emellett más addigi elszigetelt régiókat is bevontak. A kivándorlás másik fő oka volt, hogy Mexikóban földekhez csak nemesek juthattak. Ezek miatt először fordult elő, hogy mexikóiak tömegesen vándoroltak az Egyesült Államokba jobb gazdasági lehetőségek miatt.[11]

20. század[szerkesztés]

Miközben az amerikai-mexikóiak a délnyugati államokban éltek tömegesen, addig az első világháború alatt olyan ipari településekre költöztek sokan, mint St. Louis, Chicago, Detroit, Cleveland, Pittsburgh és egyéb acéliparáról híres településre. Hasonlóan az európai bevándorlókhoz, őket is olyan munkák esetében alkalmazták, amik nem igényeltek angol nyelvtudást.

A 20. század első felében számos mexikói dolgozó csatlakozott az általuk alapított illetve a már meglevő szakszervezeti szövetségekbe. A legjelentősebb mexikóiakat érintő szakszervezeti törekvés volt, amikor a mezőgazdasági dolgozóknak szakszervezetet akartak létrehozni és megalapították a United Farm Workers (Egyesült Farm Munkások) szakszervezetet, amivel hosszú sztrájkba léptek és bojkottot hirdettek az 1960-as években a San Joaquín- és a Coachella-völgyben levő szőlősgazdák ellen. A szakszervezet Cesar Chavez és Dolores Huerta vezetésével elérték, hogy a munkások kapjanak munkanélküli segélyt illetve tovább folytatták a küzdelmet, hogy a bevándorló munkások jogait védjék és elfogadható béreket kapjanak.

Az 1960-as és 1970-es években számos hispán és latin származású diák szimpatizált a mexikói nacionalizmussal és a közösségen belül igyekeztek külön nevezni magukat. Vita kezdődött a csikánó, latin, mexikói származású amerikai és hispán megnevezésről. Ezzel komoly ellentét alakult ki a közösségen belül, hiszen voltak akik, az amerikai társadalomba való integrálódás szükségességét éltették, míg mások az elszigetelődés mellett foglaltak állást. Komoly megosztottság volt a frissen betelepült mexikói családok és a második és harmadik generációs bevándorló családok közt. A megosztottságot még erősítette a többi hispán és latin származású bevándorlók a saját kulturális hátterükkel.

Ezen időszak alatt jöttek létre olyan polgár jogi szervezetek, mint a National Mexican-American Anti-Defamation Committee.

A 21. század elejére Kalifornia, Arizona, Nevada, Utah, Új-Mexikó, Colorado és Texas államokban élnek legnagyobb arányban mexikóiak. Ezenkívül jelentősen nő a mexikói népesség aránya Oklahoma, Pennsylvania és Illinois államokban is.[12]

Diszkriminációk és közhelyek[szerkesztés]

Az USA történelme során a mexikóin származású embereket számos negatív közhellyel illeték meg, ami nagyban a média és a popkultúra terjesztett el.[13][14] Mexikóiak számos diszkriminációt szenvedtek el nemzetiségük, bőrszínük, kultúrájuk, szegénységük és a spanyol nyelv használata miatt.[15]

A nagy gazdasági világválság idején az Egyesült Államok kormánya olyan programot hozott létre, amivel mexikóiakat ösztönöztek arra, hogy költözzenek Mexikóba. Ezreket viszont ki kellett toloncolni. Több mint 500 ezer olyan személyt toloncoltak ki, akik már amerikai állampolgársággal rendelkeztek.[16][17]

A második világháborúban 300 ezer mexikói származású katona szolgált Az Egyesült Államok Hadseregében. Annak ellenére, hogy a mexikói származásúak a hadsereg katonai egységeibe tejesen integrálódtak, gyakran hátrányos megkülönböztetésben részesültek, még az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma is megtagadta tőlük az orvosi ellátást.

Szegregáció[szerkesztés]

Los Angeles megyei térképen a népszámlálás szerint magukat származás és nemzetiség szerint mexikóinak valló lakosok százalékos aránya . A legnagyobb arányban a mexikóiak East Lost Angeles, Echo Park/Silver Lake, South Los Angeles, és San Pedro/Wilmington negyedekben élnek.

Mexikói származású amerikaiak és afroamerikai szegregálódása közti különbség[szerkesztés]

Számos társadalomkutató tudós azt állítja, hogy a latinok szegregálódása kevésbé markáns, mint a feketéké. Ez alatt azt értik, hogy a latinok szegregálódásának oka az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetük, míg a feketék szegregációja összefügg a rasszizmussal.[18]

Az 1900-as évek első felében faji elhatárolódás a feketék és a fehérek között Texasban magától értetődő volt, míg a mexikóiak és a fehérek között nem volt. A mexikóiak ugyanúgy járathatták gyerekeiket a fehérekkel egy iskolába és tanulhattak ugyanabban a felsőoktatási intézményben. Egy társaságba járhattak a mexikóiak a fehérekkel és házasodhattak is, míg ugyanez a feketék esetében lehetetlen volt. A faji szegregáció a mexikóiak esetében jóval kevésbé volt jellemző, mint a feketéknél, még akkor is, amikor a feketék magasabb gazdasági státusszal rendelkeztek.[19]

1949-ben választották meg Edward Roybalt a Los Angeles-i városi közgyűlésbe, mint az első mexikói származású képviselőt, majd 1963 és 1993 között a képviselőház tagja volt, ez is jele volt annak, hogy a mexikóiak politikai befolyása az USA-ban nőtt az 1960-as években. 1968-ban Los Angelesben sztrájkot tartottak az iskolákban, követelték, hogy a mexikóiak szegregációját szüntessék meg, tegyenek meg mindent az érettségizettek számának növekedése miatt, illetve követelték, hogy helyezzék vissza állásukba azon elbocsátott tanárokat, akik a diákmozgalmakat támogatják.

1972-ben a Csikánó Mozgalom egyik fontos éve volt, ugyanis megszületett a La Raza Unida (Egyesült Emberek Pártja) létrehozásáról szóló egyezmény, amivel a csikánók célja az volt, hogy a párt az Amerikai Egyesült Államok harmadik legerősebb politikai erejévé váljon.[20]

Szegregált iskolák[szerkesztés]

Bizonyos esetekben a mexikóiaknak kötelező volt gyerekeiket "mexikói iskolába" íratni, ahol az osztálytermek felszerelése rosszabb volt, a tanév rövidebb volt és az oktatás színvonala nem felelt meg az általános követelményeknek.[19]

1923-ban Texas Állam Oktatási Felügyelői Bizottsága megállapította, hogy a nem fehér osztályoknak a tanév 2,4 hónappal volt rövidebb, mint az angol-amerikaiknak. Egyesek úgy értelmezték a rövidített tanévet, mint "társadalmi nyomásgyakorlás" megteremtését annak érdekében, hogy mexikói származásúak közül minél több szakképzetlen munkás legyen, ami az akkori gazdaságnak szükséges volt. A kevesebb oktatás miatt a mexikóiak a társadalmi ranglétra aljára kerültek. Miután korlátozták a mexikói származású diákoknak a tanítási napok számát, előírták nekik, hogy dolgozzanak a mezőgazdaságban illetve vállaljanak idénymunkát. Ennek következtében a magasabb színvonalú oktatással való társadalmi felemelkedésre az esély csekély lett számukra.[21]

Mexikói közösségek[szerkesztés]

Arizona[szerkesztés]

  • Phoenix: A városban él az USA ötödik legnagyobb mexikói közössége.
  • Tucson-i agglomerációs övezet: Az 1 millió lakos 30,8%-a mexikói származású.

Colorado[szerkesztés]

  • Denver: A 2010-es népszámlálási adatok szerint mintegy 1 millió mexikói származású lakosa van a városnak.[22]
  • Greeley: A város lakosságának harmada hispán származású, többségében mexikói.
  • Dél-Colorado: Colorado déli részén a spanyol gyarmatosításoknak köszönhetően érkezett és maradt meg sok mexikói telepes. Pueblo lakosságának majdnem a fele hispán származású, többnyire mexikói. Emellett La Junta, Rocky Ford, Las Animas, Lamar, Walsenburg, és Trinidad településeken többségben vannak a mexikói származású lakosok.

Illinois[szerkesztés]

  • Chicago-i agglomerációs övezet: A térségben 1,5 millió mexikói származású lakos van.

Nevada[szerkesztés]

  • Las Vegas: A lakosság 31%-a hispán származású, ezen belül a mexikóiak aránya 24%.
  • Reno: A lakosság 24,3%-a hispán származású.

New York[szerkesztés]

Kalifornia[szerkesztés]

Ezenkívül jelentős számú mexikói közösség él San Bernardino , Culver City, Long Beach, Pomona, Riverside, Indio és Coachella településeken.

Texas[szerkesztés]

  • DallasFort Worth városkomplexum: 1,5 millió mexikói él a térségben, amivel itt található az USA-ban a harmadik legnépesebb külföldi születésű mexikóiak közössége.
  • San Antonio: A lakosság több mint a fele (53%) 705.330 fő mexikói származású, amivel az USA második legnagyobb arányban mexikóiak által lakott városa.
  • Laredo: A legfontosabb amerikai határátkelőhely, ami Nuevo Laredoval határos, a lakosok többségének spanyol az anyanyelve.

Továbbá jelentős mexikói közösség él El Paso településen, valamint Dél-Texasban. Ez utóbbi területet a Rio Grande határolja nyugatról és délről, keletről pedig a Mexikói-öböl. A területen Laredo, Corpus Christi és Brownsville települések rendelkeznek jelentős mexikói közösségekkel.

Új-Mexikó[szerkesztés]

  • Albuquerque: A lakosság 46,7%-a hispán származású, aminek többsége mexikói.
  • Santa Fe: A város hagyományosan a mexikóiak kulturális központja Új-Mexikóban.

Híres emberek[szerkesztés]

Történelmi személyiségek[szerkesztés]

Zene[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mexican Americans című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. US Census Bureau 2016 American Community Survey B03001 1-Year Estimates HISPANIC OR LATINO ORIGIN BY SPECIFIC ORIGIN retrieved September 14, 2017.
  2. Table 4. Top Five States for Detailed Hispanic or Latino Origin Groups With a Population Size of One Million or More in the United States: 2010. The Hispanic Population 2010. US Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  3. Department of Homeland Security: "2015 Yearbook of Immigration Statistics" 2015
  4. U.S. State Department: "Annual Report of Immigrant Visa Applicants in the Family-sponsored and Employment-based preferences Registered at the National Visa Center as of November 1, 2016. Travel.state.gov . [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 7.)
  5. The U.S.-Mexican War: War (1846-1848): The Borderlands on the Eve of War. PBS, 2006. március 14. (Hozzáférés: 2014. január 6.)
  6. American Experience | Remember the Alamo | Timeline. PBS, 2004. január 30. (Hozzáférés: 2014. január 6.)
  7. (DV) Felux: Remember the Alamo?. Dissidentvoice.org. (Hozzáférés: 2014. január 6.)
  8. Las Tejanas: 300 Years of History - Teresa Palomo Acosta, Ruthe Winegarten - Google Boeken. Books.google.com. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  9. [1] Archiválva 2007. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  10. Pitti, Jose (1988). A History of Mexican Americans in California. State of California, Department of Parks and Recreation. p.207.
  11. Martín Valadez, "Migration: To the United States," in Encyclopedia of Mexico, vol. 2, p. 890. Chicago: Fitzroy Dearborn, 1997.
  12. Census Bureau Home Page. Census.gov. (Hozzáférés: 2014. január 6.)
  13. Flores Niemann Yolanda, et al. ‘’Black-Brown Relations and Stereotypes’’ (2003); Charles Ramírez Berg, ’’Latino Images in Film: Stereotypes, Subversion, & Resistance’’ (2002); Chad Richardson, ‘’Batos, Bolillos, Pochos, and Pelados: Class & Culture on the South Texas Border’’ (1999)
  14. Life on the Texas-Mexico Border: Myth and reality as represented in Mainstream and Independent Western Cinema Archiválva 2007. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  15. Steven H. Wilson | Brown over "Other White": Mexican Americans' Legal Arguments and Litigation Strategy in School Desegregation Lawsuits | Law and History Review, 21.1. The History Cooperative. [2012. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 6.)
  16. 1930s Mexican Deportation: Educator brings attention to historic period and its effect on her family Archiválva 2006. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  17. Counseling Kevin: The Economy Archiválva 2007. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  18. Martin, Michael E. Residential Segregation Patterns of Latinos in the United States, 1991–2000. New York: Routledge, 2007.
  19. a b McDonald, Jason. Racial Dynamics in Early Twentieth-Century Austin, Texas. Lexington Books (2012. június 14.). ISBN 978-0739170977 
  20. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Mexican American voters nevű ref-eknek
  21. Black, White and Brown : Latino School Desegregation Effort in the Pre- and Post- Brown vs. Board of Education Area. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
  22. 2010 Population by Race and Hispanic Origin (PDF). Dola.colorado.gov . [2018. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 7.)
  23. American FactFinder - Results. Web.archive.org , 2014. november 29. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 7.)
  24. Juan Seguin Biography. Encyclopædia Britannica
  25. Cesar Chavez. Points of Light. (Hozzáférés: 2014. június 18.)
  26. Westmoreland-White, Michael L.: Joan Baez: Nonviolence, Folk Music, and Spirituality. Every Church A Peace Church, 2003. február 23. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
  27. Jackson, Ernie. "Folk Guitarists." Joelma
  28. 100 Greatest Guitarists: Carlos Santana. Rolling Stone. (Hozzáférés: 2014. június 14.)
  29. The 100 Greatest Guitar players of All Time''; ''Rolling Stone''. Rolling Stone, 2003. szeptember 18. [2010. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 13.)
  30. [Mexikói származású amerikaiak az Allmusicon Santana received 10 Grammy Awards and 3 Latin Grammy Awards]. AllMusic, 1999. (Hozzáférés: 2010. október 20.)

Források[szerkesztés]