Klórmetán
| Klórmetán | |||
 |
| ||
| IUPAC-név | Klórmetán | ||
| Más nevek | Monoklórmetán, metil-klorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 74-87-3 | ||
| PubChem | 6327 | ||
| EINECS-szám | 200-817-4 | ||
| ChEBI | 36014 | ||
| RTECS szám | PA6300000 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CH3Cl | ||
| Moláris tömeg | 50,49 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen, édeskés szagú gáz | ||
| Sűrűség | 2,3065 g/l (gázként, normálállapotban: 0 °C, 1013 mbar nyomás)[1] 1,003 kg/l (folyadékfázis, forrásponton)[1] | ||
| Olvadáspont | −97,4 °C[1] | ||
| Forráspont | -23,76 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 5 g/l, 20 °C[1] | ||
| Gőznyomás | 4,896 bar (20 °C) 6,6 bar (30 °C) 10,9 bar (50 °C)[1] | ||
| Megoszlási hányados | 0,91 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | Tetraéderes | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nagyon gyúlékony (F+), Ártalmas (Xn), rákkeltő (Cat. 3)[1] | ||
| NFPA 704 |  4
2
0
| ||
| R mondatok | R12, R40, R48/20[1] | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16, S33[1] | ||
| Lobbanáspont | -46 °C | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 625 °C | ||
| LD50 | 1800 mg/kg (patkány, szájon át) LC50: 5,3 mg/l/4 h (inhaláció, patkány)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Metán Diklórmetán Kloroform Szén-tetraklorid Fluormetán Brómmetán Jódmetán | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A klórmetán vagy metil-klorid a metán klórtartalmú származéka, a halogénezett szénhidrogének közé tartozik. Szobahőmérsékleten színtelen gáz, kissé édeskés szaga van. Könnyen cseppfolyósítható. Csak kis mértékben oldódik vízben, de jól oldható alkoholban és kloroformban.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Gyúlékony gáz. Ha meggyújtják zöldes szélű lánggal ég. Az égéstermékei a víz, a szén-dioxid és a hidrogén-klorid.
Élettani hatása[szerkesztés]
A metil-klorid mérgező hatású. Ha hosszabb ideig lélegzik be, akkor aluszékonyságot és látási zavarokat okozhat. Mérgezés esetén a betegen oxigénbelélegeztetést kell alkalmazni.
Előállítása[szerkesztés]
A klórmetán előállítható metanolból sósavval:
Gyártják metánból is katalizátor jelenlétében végzett klórozással is. Körülbelül 90%-os termeléssel állítható elő klórmetán metán és klórgáz 9:1 arányú elegyéből, ha cérium-kloridot is tartalmazó, 450 °C-ra melegített réz(II)-klorid kontakton vezetik át.
Laboratóriumban előállítható enyhén melegített konyhasóoldatba dimetil-szulfát csepegtetésével is.
Felhasználása[szerkesztés]
Metilezőszerként használják (metilcsoport beépítésére O, S, N, C atomokra). Erre a célra azért nem a legalkalmasabb, mivel kisebb a reakciókészsége, mint a brómmetáné vagy a jódmetáné, illetve gáz halmazállapota miatt körülményes vele dolgozni. Elsősorban a festékiparban, egyes purinok szintézisekor és metil-cellulóz előállítására alkalmazzák. Korábban hűtőgépekben is alkalmazták, ma már toxicitása miatt erre nem használják. Felhasználják műanyagok, szilikonok előállítására is.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai