Meteoritásvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schreibersit a Gebel Kamil meteoritból

Különleges ásványok is szerepelnek a vasmeteoritokban: karbidok, nitridek, foszfidok, melyek kristálykémiailag a kötésmód és tömött illeszkedés alapján leginkább a fémes szerkezetekhez sorolhatók.

Cohenit[szerkesztés]

  • Képlete: Fe3C.
  • Kristályrendszere: rombos dipiramisos.
  • Keménysége: a vasénál nagyobb, 5 - 6 között a Mohs-féle keménységi skála szerint.
  • Egyéb: A meteoritokon kívül a földi termésvasban és kohók olvasztott vasában is (itt cementit a neve) megtalálható. Keménysége nagyobb a vasénál. Színre, reflexióra hasonlít a vashoz, de gyengén anizotrop. Nevét Emil Cohen német kutatóról kapta.

Meteorvas[szerkesztés]

Bővebben a meteorvas oldalon.

Osbornit[szerkesztés]

  • Képlete: TiN.
  • Kristályrendszere: szabályos, lapon centrált rács.
  • Egyéb: erős fénytörésű parányi sárga oktaéderek alkotják. Az egyik legritkább meteoritásvány.

Rhabdit[szerkesztés]

  • Képlete: (Fe,Ni,Co)3P.
  • Kristályrendszere:Tetragonális szkalenoéderes.
  • Megjelenése: finom, tű alakú kristálycsoport.
  • Keménysége: 6 a Mohs-féle keménységi skála szerint.
  • Színe: fémes fehér, de felszínén rövid idő elteltével aranysárga bevonat képződik.
  • Egyéb: rideg, törékeny.

Schreibersit[szerkesztés]

  • Képlete: (Fe,Ni,Co)3P.
  • Kristályrendszere:Tetragonális szkalenoéderes.
  • Megjelenése: aprótáblás vagy alaktalan halmazú.
  • Keménysége: 6 a Mohs-féle keménységi skála szerint.
  • Színe: fémes fehér, de felszínén rövid idő elteltével aranysárga bevonat képződik.
  • Egyéb: rideg, törékeny.

Források[szerkesztés]

  • Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre : Ásványtan I-II.