Mester Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mester Endre
SzületettKaufman Endre
1903. november 20.
Budapest
Elhunyt1984. március 30. (80 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiMester Ádám
Mester András
Foglalkozása
  • sebész
  • kutató
  • feltaláló
  • radiológus
Iskolái
KitüntetéseiBalassa János-emlékérem (1967)
SírhelyeFarkasréti temető (21/1-1-124)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Mester Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mester Endre (született Kaufman) (Budapest, Józsefváros, 1903. november 20.[4] – Budapest, 1984. március 30.) magyar orvos, a lézerfénnyel történő gyógyítás úttörője. A lágylézer feltalálója.

Életrajz[szerkesztés]

Budapesten született Kaufman Rezső (1876–1943)[5] divatáru-kereskedő és Messer Sarolta (1878–1959)[6] gyermekeként. 1927-ig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult műteni, miközben dr. Ádám Lajossal dolgozott. Mind a sebészetben, mind a radiológiában bizonyított.[7]

A második világháború idején sebészként dolgozott a Szent János Közkórházban, majd munkaszolgálatosként a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórházban, s így elkerülte a frontszolgálatot.[8] 1947-től Mester vezette a sebészeti osztályát a Bajcsy-Zsilinszky Kórháznak egészen 1963-ig. Nyilvánosan üdvözölte az 1956-os magyar felkelést a kommunizmus ellen, a forradalom bukása után nem üldözték, a fontos orvosi munkái miatt.

1963-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora és tanszékvezetője lett, és az 1973-as nyugdíjazásáig dolgozott ott.[9][10]

1963 novembere és 1964 februárja között Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok életét három lépcsős, igen nehéz műtét sorozattal tudta megmenteni doktor Mester Endre professzor az I. Sebészeti Klinikán.[11]

1967-ben Balassa-díjat kapott az "újabb törekvések az epeutak sebészetében" című előadása folytán.[12] 1971-ben megkapta az MTA doktora címet a Magyar Tudományos Akadémiától.

1972. szeptember 27-én elnyerte az orvostudomány doktora fokozatot.

A világ számos pontján volt vendégelőadó mint például: Bécs, London, Párizs, Moszkva, Berlin, Tokió, Athén, Milánó, München, Kijev, Barcelona, Lipcse, Utrecht, Graz, és Firenze.[13]

Lézeres kutatásai[szerkesztés]

1965-ben elkezdte a lézerkutatását. 1974-ben alapította meg a Semmelweis Lézeres Kutatóközpontot, és az élete hátralevő részéig folytatta munkáját. Az ő nevéhez kötődik a lágylézer felfedezése.[14][15]

Kiadványai az alacsony intenzitású lézer biostimuláló hatásairól 1967-ben kezdődtek.Tudományos kísérleteket végzett a lézersugárzás biológiai hatásairól. 1967-ben publikálta megfigyelését, hogy kis teljesítményű lézer hatására a borotvált hátú egereken a szőr gyorsabban nőtt ki, mint a nem kezelt társaikén.[16]

1971-től az alacsony intenzitású lézerrel páciensei nehezen gyógyuló lábszárfekélyeit kezelte eredményesen.

Több mint 100 cikket publikált a kutatási területein. A két fia, Mester Ádám orvos doktor, radiológus és Mester András orvos doktor, fül-orr-gégész a későbbiekben segítették őt a munkájában.

Szakmai pozíciói[szerkesztés]

  • A Magyar Sebész Társaság elnöke (8 évig)[17]
  • A Nemzetközi Soft Lézer Társaság elnöke
  • A Budapesti Vöröskereszt Bizottság alelnöke
  • A Nemzetközi Proctológiai Akadémia Bizottság tagja.
  • A Chirurgie of Lyon társaság levelező tagja
  • A Chirurgische Praxis szerkesztőbizottságának és a lézerek a sebészetben és az orvostudományban ágazat tagja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 6351/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  5. ↑ Kaufman Rezső halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1173/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  6. ↑ Messer Sarolta halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári halotti akv. 603/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  7. ↑ https://web.archive.org/web/20160303211334/http://www.laser.nu/lllt/endre_mester_100_year.htm
  8. ↑ Nyilatkozata a munkaszolgálatosokat védő dr. Kovács Istvánról. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  9. ↑ http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Sebeszet/ch01s02.html
  10. ↑ https://matrokplaszt.files.wordpress.com/2014/08/10-halottaink.pdf[halott link]
  11. ↑ http://jochapress.hu/zsivotzky-gyula-jogos-olimpiai-remenyek/
  12. ↑ http://www.mst.hu/upload/sebesz/document/mstbalassajanosemlekeremtulajdonosai.pdf?web_id=
  13. ↑ Archivált másolat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  14. ↑ http://www.otthoni-kezeles.hu/custom/extramed/image/data/doc/Mit-kell-tudni-a-lagylezerrol.pdf[halott link]
  15. ↑ https://books.google.hu/books?id=qxwPsfm2RS8C&pg=PA32&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
  16. ↑ Mester, E. (1967). „Effect of laser on hair growth of mice”. Kiserl Orvostud 19, 628–631. o.  
  17. ↑ http://www.mst.hu/info.aspx?sp=2
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mester_Endre&oldid=26972388”