Mester Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mester Endre
Mester Endre.jpg
Született Kaufman Endre
1903. november 20.
Budapest
Elhunyt 1984. március 30. (80 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Gyermekei Mester Ádám
Mester András
Foglalkozása
  • sebész
  • kutató
  • feltaláló
  • radiológus
Iskolái
Kitüntetései Balassa János-emlékérem (1967)
Sírhelye Farkasréti temető (21/1. parcella 1-124)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mester Endre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mester Endre (született Kaufman) (Budapest, Józsefváros, 1903. november 20.[2] – Budapest, 1984. március 30.) magyar orvos, a lézerfénnyel történő gyógyítás úttörője. A lágylézer feltalálója.

Életrajz[szerkesztés]

Budapesten született Kaufman Rezső (1876–1943)[3] divatáru-kereskedő és Messer Sarolta (1878–1959)[4] gyermekeként. 1927-ig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult műteni, miközben dr. Ádám Lajossal dolgozott. Mind a sebészetben, mind a radiológiában bizonyított.[5]

A második világháború idején sebészként dolgozott a Szent János Közkórházban, majd munkaszolgálatosként a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórházban, s így elkerülte a frontszolgálatot.[6] 1947-től Mester vezette a sebészeti osztályát a Bajcsy-Zsilinszky Kórháznak egészen 1963-ig. Nyilvánosan üdvözölte az 1956-os magyar felkelést a kommunizmus ellen, a forradalom bukása után nem üldözték, a fontos orvosi munkái miatt.

1963-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora és tanszékvezetője lett, és az 1973-as nyugdíjazásáig dolgozott ott.[7][8]

1963 novembere és 1964 februárja között Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok életét három lépcsős, igen nehéz műtét sorozattal tudta megmenteni doktor Mester Endre professzor az I. Sebészeti Klinikán.[9]

1967-ben Balassa-díjat kapott az "újabb törekvések az epeutak sebészetében" című előadása folytán.[10] 1971-ben megkapta az MTA doktora címet a Magyar Tudományos Akadémiától.

1972. szeptember 27-én elnyerte az orvostudomány doktora fokozatot.

A világ számos pontján volt vendégelőadó mint például: Bécs, London, Párizs, Moszkva, Berlin, Tokió, Athén, Milánó, München, Kijev, Barcelona, Lipcse, Utrecht, Graz, és Firenze.[11]

Lézeres kutatásai[szerkesztés]

1965-ben elkezdte a lézerkutatását. 1974-ben alapította meg a Semmelweis Lézeres Kutatóközpontot, és az élete hátralevő részéig folytatta munkáját. Az ő nevéhez kötődik a lágylézer felfedezése.[12][13]

Kiadványai az alacsony intenzitású lézer biostimuláló hatásairól 1967-ben kezdődtek.Tudományos kísérleteket végzett a lézersugárzás biológiai hatásairól. 1967-ben publikálta megfigyelését, hogy kis teljesítményű lézer hatására a borotvált hátú egereken a szőr gyorsabban nőtt ki, mint a nem kezelt társaikén.[14]

1971-től az alacsony intenzitású lézerrel páciensei nehezen gyógyuló lábszárfekélyeit kezelte eredményesen.

Több mint 100 cikket publikált a kutatási területein. A két fia, Mester Ádám orvos doktor, radiológus és Mester András orvos doktor, fül-orr-gégész a későbbiekben segítették őt a munkájában.

Szakmai pozíciói[szerkesztés]

  • A Magyar Sebész Társaság elnöke (8 évig)[15]
  • A Nemzetközi Soft Lézer Társaság elnöke
  • A Budapesti Vöröskereszt Bizottság alelnöke
  • A Nemzetközi Proctológiai Akadémia Bizottság tagja.
  • A Chirurgie of Lyon társaság levelező tagja
  • A Chirurgische Praxis szerkesztőbizottságának és a lézerek a sebészetben és az orvostudományban ágazat tagja

Jegyzetek[szerkesztés]