Merénylet II. János Pál pápa ellen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án szerdán kíséreltek meg merényletet a vatikáni Szent Péter téren. Az elkövető, a kurd Mehmet Ali Ağca fegyverrel megsebesítette a pápát, amikor a térre ért; a pápa négy golyót kapott és súlyos vérveszteséget szenvedett. Ağcát azonnal elfogták és az olasz bíróság életfogytiglanra ítélte. A pápa később megbocsátott neki.[1] Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök a pápa kérésére 2000 júniusában megkegyelmezett Ağcának, és deportálták Törökországba (ahol ismételten börtönbe került Abdi İpekçi újságíró 1979-es meggyilkolásáért és 2010-ben szabadult).

A merénylet[szerkesztés]

A merénylet helyét jelölő márványtábla II. János Pál személyes címerével és a merénylet dátuma római számokkal
A Fiat Pápamobil amelyben a pápa ült a merényletkor. Ma a Vatikáni Múzeumokban.

Ağca, Vilperi álnéven, 1980 augusztusától járta a mediterrán régiót különböző álneveken és útlevelekkel. 1981. május 10-én érkezett Rómába a milánói vonattal. Vallomása szerint itt három bűntársával találkozott, egy törökkel és két bolgárral, a műveletet Zilo Vassilev olaszországi bolgár katonai attasé irányította. Állítása szerint egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Çelenk bízta meg a merénylettel.[2] Ağca állítása szerint a terv az volt hogy ő és a tartalék fegyveres, Oral Çelik lelövik a pápát a Szent Péter téren, majd egy kis robbanás keltette pánik kihasználásával a bolgár nagykövetségre menekülnek.

Május 13-án a Szent Péter téren ülve képeslapokat írogattak és várták a pápa érkezését. Mikor a pápa áthaladt hívei lelkes tömegén, Ağca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt[3] egy 9mm Browning Hi-Power félautomata pisztollyal, és súlyos sebeket ejtett rajta. Ezután menekülést kísérelt meg és a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin,[4] valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön. Mind a négy lövedék eltalálta a pápát, egy a gyomrát, egy 1 milliméterrel (!) a szíve mellett találta el ( ha szívét találta volna el, akkor a pápa rögtön meghal), egy pedig a jobb mutatóujját és a jobb karját, ezek két járókelőt is megsebesítettek (Ann Odre a New York-i Buffaloból a mellkasán, Rose Hill a jobb karján sebesült meg, de túlélték).[5] A pápát azonnal kórházba vitték, a hatóságok pedig átfésülték a helyszínt bizonyítékért. Çelik pánikba esett és elmenekült, anélkül, hogy tüzet nyitott volna vagy felrobbantotta volna a bombáját.

Ağca börtönben[szerkesztés]

Ağcát 1981 júliusában ítélték életfogytiglanra Olaszországban, de a pápa kérésére Carlo Azeglio Ciampi elnök 2000 júniusában kegyelmet adott neki. Kiadták Törökországnak, ahol börtönbe került Abdi İpekçi baloldali újságíró 1979-es meggyilkolásáért és két bankrablásért, amiket az 1970-es években hajtott végre. Bár 2004 novemberében szeretett volna kedvezménnyel szabadulni, a török bíróság úgy döntött, 2010-ig nem engedik ki, ennek ellenére 2006. január 12-én szabadon engedték.[6] 2006. január 20-án azonban a török legfelsőbb bíróság úgy döntött, az Olaszországban leült idő nem vonható le a törökországi büntetésből, és visszakerült a börtönbe.[7] Ağcát 2010. január 18-án engedték végül szabadon, csaknem 29 évet töltött rács mögött.[8]

A II. János Pálhoz fűződő kapcsolata[szerkesztés]

A merénylet után a pápa arra kérte az embereket: „imádkozzatok testvéremért [azaz Ağcáért] ... akinek őszintén megbocsátottam.”[9] 1983-ban találkoztak és négyszemközt beszéltek a börtönben, ahol Ağcát tartották, a merénylő állítólag a találkozás végén megcsókolta a pápa gyűrűjét. II. János Pál éveken át tartotta a kapcsolatot Ağca családjával, 1987-ben az anyjával, egy évtizeddel később a testvérével találkozott.

Bár Ağca azt mondta, hogy „számomra [a pápa] a megtestesítője a kapitalizmusnak”, és meg akarta ölni, később összebarátkoztak és 2005 február elején, amikor a pápa beteg volt, Ağca levélben jobbulást kívánt neki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Man who shot pope mourning his death, lawyer says”, 2005. április 4.. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. január 20.) 
  2. Lee, Martin A.. „Les liaisons dangereuses de la police turque”, 1997. március 3. (fr nyelvű) 
  3. 1981 Year in Review: Pope John Paul II Assassination (sic) Attempt 
  4. Security Chief for the Vatican Was 'Guardian Angel' to Pope”, 2009. november 6. (Hozzáférés ideje: 2009. november 6.) 
  5. 2 American's Weep at Pope's Mention. Sarasota Herald-Tribune, 1981. május 18.
  6. Newton, Paula. „Man who shot pope freed”, 2006. január 12.. [2006. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. október 26.) 
  7. Goktas, Hidir. „Man who shot pope must return to jail: Turkish court”, 2006. január 20.. [2006. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. május 10.) 
  8. Man who shot pope released from prison”, 2010. január 18. (Hozzáférés ideje: 2010. január 18.) 
  9. „Holy See defers to courts on possible release of would-be Papal assassin”, 2006. január 9. 

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]