Menzelinszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Menzelinszk (Мензелинск)
Menzelinszk címere
Menzelinszk címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám 423700
Körzethívószám 85555
Népesség
Teljes népesség17 055 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Menzelinszk (Oroszország)
Menzelinszk
Menzelinszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 43′, k. h. 53° 05′Koordináták: é. sz. 55° 43′, k. h. 53° 05′
Menzelinszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Menzelinszk témájú médiaállományokat.

Menzelinszk (oroszul: Мензелинск, tatár nyelven Минзәлә) város Oroszországban, Tatárföldön; 1930 óta a Menzelinszki járás székhelye.

Népessége: 16 476 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Tatárföld északkeleti részén, Kazanytól 292 km-re, Naberezsnije Cselnitől 44 km-re keletre, sík, mocsaras vidéken fekszik. A Menzelja (az Ik mellékfolyója) torkolata közelében épült, amelyről elnevezték. Mára az Ik torkolata is a Nyizsnyekamszki-víztározó széles, mocsaras öblévé változott. A város nyugati szélén vezet az M7-es főút.

Menzelinszk mezőgazdasági jellegű járás központja; a járás területének 45%-a szántó, 25%-a rét és alig 15%-a erdő.

Története[szerkesztés]

Úgy tartják, hogy az orosz település 1652–1656-ban, az orosz keleti védővonal kiépítésekor keletkezett. Egy másik változat szerint már 1584–1586-ban is erődítményt építettek itt, az orosz és a baskír földek határán, és az erődítmény a baskírokkal folytatott harcok egyik központja volt. 1781-ben városi rangot kapott és a helyi közigazgatás (ujezd) székhelye lett. 1878-ban a település szinte teljesen leégett, csak a kőépületek menekültek meg, köztük az 1813-ban épült székesegyház.

Évente három vásárt tartottak, közülük a téli a kormányzóság határain túl is híres volt. A hatalmában megerősödött kereskedői réteg kérésére a vasútvonalat is erre akarták vezetni, 1914-ben a folyón el is készült a vasúti híd, de az első világháború kitörése miatt a vasútvonal nem készült el. A fémszerkezetű híd napjainkban is áll a város keleti szélén, ipari emlék. Műemlék a 19. század végén emelt néhány kereskedői ház is és a gimnázium (1882), valamint az 1813-ban épült, majd a tűzvész után, 1880-as években felújított pravoszláv templom és a városközpontban 1910-ben emelt mecset is. A városi színház épületét 1935-ben nyitották meg.

Népessége[szerkesztés]

Év Népesség
1926 7.600
1939 10.900
1959 11.800
1970 15.900
1979 17.400
1989 15.500
2002 16.700
2010 16.476

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Források[szerkesztés]