Menzelinszk
| Menzelinszk (Мензелинск) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Irányítószám | 423700 | ||
| Körzethívószám | 85555 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 008 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 55° 43′, k. h. 53° 05′55.716667°N 53.083333°EKoordináták: é. sz. 55° 43′, k. h. 53° 05′55.716667°N 53.083333°E | |||
| Menzelinszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Menzelinszk témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Menzelinszk (oroszul: Мензелинск, tatár nyelven Минзәлә) város Oroszországban, Tatárföldön; 1930 óta a Menzelinszki járás székhelye.
Népessége: 16 476 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Tatárföld északkeleti részén, Kazanytól 292 km-re, Naberezsnije Cselnitől 44 km-re keletre, sík, mocsaras vidéken fekszik. A Menzelja (az Ik mellékfolyója) torkolata közelében épült, amelyről elnevezték. Mára az Ik torkolata is a Nyizsnyekamszki-víztározó széles, mocsaras öblévé változott. A város nyugati szélén vezet az M7-es főút.
Menzelinszk mezőgazdasági jellegű járás központja; a járás területének 45%-a szántó, 25%-a rét és alig 15%-a erdő.
Története
[szerkesztés]Úgy tartják, hogy az orosz település 1652–1656-ban, az orosz keleti védővonal kiépítésekor keletkezett. Egy másik változat szerint már 1584–1586-ban is erődítményt építettek itt, az orosz és a baskír földek határán, és az erődítmény a baskírokkal folytatott harcok egyik központja volt. 1781-ben városi rangot kapott és a helyi közigazgatás (ujezd) székhelye lett. 1878-ban a település szinte teljesen leégett, csak a kőépületek menekültek meg, köztük az 1813-ban épült székesegyház.
Évente három vásárt tartottak, közülük a téli a kormányzóság határain túl is híres volt. A hatalmában megerősödött kereskedői réteg kérésére a vasútvonalat is erre akarták vezetni, 1914-ben a folyón el is készült a vasúti híd, de az első világháború kitörése miatt a vasútvonal nem készült el. A fémszerkezetű híd napjainkban is áll a város keleti szélén, ipari emlék. Műemlék a 19. század végén emelt néhány kereskedői ház is és a gimnázium (1882), valamint az 1813-ban épült, majd a tűzvész után, 1880-as években felújított pravoszláv templom és a városközpontban 1910-ben emelt mecset is. A városi színház épületét 1935-ben nyitották meg.
Népessége
[szerkesztés]| Év | Népesség |
|---|---|
| 1926 | 7.600 |
| 1939 | 10.900 |
| 1959 | 11.800 |
| 1970 | 15.900 |
| 1979 | 17.400 |
| 1989 | 15.500 |
| 2002 | 16.700 |
| 2010 | 16.476 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Итоги Всероссийской переписи населения 2020 года (по состоянию на 1 октября 2021 года) (orosz nyelven)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Мензелинск. In Татарская энциклопедия. (oroszul) Főszerk. M. H. Haszanov. (hely nélkül): Институт Татарской энциклопедии. 2002–2015. Hozzáférés: 2020. július 16.
- История района Archiválva 2020. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (msu.tatarstan.ru, hozzáférés: 2020-07-16)
- A város honlapja
