Menguszfalva
| Menguszfalva (Mengusovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1398 |
| Polgármester | Ján Šoltis |
| Irányítószám | 059 36 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 685 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 807 m |
| Terület | 8,94 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 04′ 28″, k. h. 20° 08′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 28″, k. h. 20° 08′ 20″ | |
| Menguszfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Menguszfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Menguszfalva (szlovákul Mengusovce, németül Mengsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Poprádtól 13 km-re nyugatra, a Poprád jobb oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 13. században keletkezhetett, sokáig a savniki apátság birtoka volt. Első írásos említése 1398-ból származik, amikor „Mengus” néven szerepel. A 16. század a Laszki, majd a Máriássy családé. Lakói híres teknőkészítők voltak, de emellett főként állattartással foglalkoztak. A 18. században fűrésztelep működött a faluban. 1787-ben 33 háza és 315 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MENGUSFALVA. Mengsdorf. Menkusovce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Batisfalvának szomszédságában, és annak filiája, földgye Gerlachfalváéhoz hasonló.”[2]
1828-ban 60 házában 425 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mengusfalva Mengusdorf, tót falu, Szepes vmegyében, Liptó vmegye szélén: 78 kath., 647 evang. lak., kik gyolcsot, teknőket csinálnak. Sovány, köves határ. Nagy erdő. Fürész- és lisztmalmok. F. u. b. Marjássy. Ut. p. Lőcse.”[3]
Az első világháború előtt lakói közül sokan kivándoroltak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 354, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 579 lakosából 489 szlovák és 79 cigány volt.[4]
2011-ben 641 lakosából 582 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt szolgált Mohr Gedeon (1911-1974) író, történész.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A faluvégen 18. századi gerendákból épített malom áll.
- Szent Tamás temploma a 13. század második harmadában épült kora gótikus stílusban, 18. századi festett famennyezete van.
- Evangélikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
