A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábra a Menelaosz-tételhez
A Menelaosz-tétel az alexandriai Menelaosz ógörög matematikus által felhasznált tételek egyike. Valójában ő csak a gömbháromszögekről írott művében csak említést tesz róla, de nála korábbi munkákban nem találkozunk vele, így őt tekintjük a tétel felállítójának.[ 1]
Ha egy tetszőleges ABC háromszög oldalegyenesére illeszkedő M , E és N pontok egy egyenesen vannak, akkor és csak akkor
A
M
M
C
⋅
C
E
E
B
⋅
B
N
N
A
=
−
1
{\displaystyle {\frac {AM}{MC}}\cdot {\frac {CE}{EB}}\cdot {\frac {BN}{NA}}=-1}
A tétel bizonyítása
A
C
{\displaystyle AC}
oldallal párhuzamost húzunk
B
{\displaystyle B}
-ből, ez
M
E
N
{\displaystyle MEN}
egyenest egy
F
{\displaystyle F}
pontban metszi.
Ekkor:
△
A
M
N
∼△
B
F
N
⇒
A
M
B
F
=
N
A
N
B
{\displaystyle \bigtriangleup AMN\sim \bigtriangleup BFN\Rightarrow {\frac {AM}{BF}}={\frac {NA}{NB}}}
és
△
C
E
M
∼△
B
E
F
⇒
C
E
E
B
=
M
C
B
F
{\displaystyle \bigtriangleup CEM\sim \bigtriangleup BEF\Rightarrow {\frac {CE}{EB}}={\frac {MC}{BF}}}
Ezeket összeszorozva kapjuk:
A
M
B
F
⋅
C
E
E
B
=
N
A
N
B
⋅
M
C
B
F
{\displaystyle {\frac {AM}{BF}}\cdot {\frac {CE}{EB}}={\frac {NA}{NB}}\cdot {\frac {MC}{BF}}}
.
A
M
M
C
⋅
C
E
E
B
⋅
N
B
N
A
=
1
{\displaystyle {\frac {AM}{MC}}\cdot {\frac {CE}{EB}}\cdot {\frac {NB}{NA}}=1}
De
N
B
=
−
B
N
{\displaystyle NB=-BN}
, ezért
A
M
M
C
⋅
C
E
E
B
⋅
B
N
N
A
=
−
1
{\displaystyle {\frac {AM}{MC}}\cdot {\frac {CE}{EB}}\cdot {\frac {BN}{NA}}=-1}
- QED
↑
Coxeter, H. S. M., S. L. Greitzer. Az újra felfedezett geometria , (ford. Merza József), Budapest: Gondolat [1967] (1977)