Melles Emil
| Melles Emil | |
 | |
| Született | 1857. március 16.[1] Napkor |
| Elhunyt | 1932. március 19. (75 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | görögkatolikus pap |
| Sírhelye | Új köztemető (138/6-1-3/4) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Melles Emil témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Melles Emil (Napkor, 1857. március 16. – Budapest, 1932. március 19.) görögkatolikus parókus, plébános és főesperes. A Révai nagy lexikon munkatársa.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Melles Demeter/Dömötör áldozópap (1829–1917)[3][4] és Karczub Jolán voltak (1836–1897).[5] A gimnnáziumot Ungváron és Szatmárnémetiben végezte el. Teológiai tanulmányait Ungváron és Esztergomban tanulta (1874–1878). 1878–1881 között püspöki helyettesi titkár volt Ungváron. 1879. december 3-án pappá szentelte Pásztélyi Kovács János a Munkácsi egyházmegyében. 1881–1898 között kisdobrai helyettes lelkész volt. 1887–1888 között az ungvári Görög Szertartási Katolikus Hitszónok folyóirat szerkesztője volt. 1890–1899 között a Bodrogközi Esperesi Kerület esperesévé nevezték ki.
1893–1905 között a Szent Kereszt Naptára szerkesztőjeként dolgozott. 1898–1905 között Szatmárnémetiben parókus volt. 1900–1905 között Szatmári főesperes, 1900-tól a Görög Szertartás Katholikus M-ok Országos Bizottságának Szatmár vármegyei elnöke lett. 1905-ben az első budapesti görögkatolikus lelkész és szekszárdi címzetes apát lett. 1905-ben megszervezte a Szegényház téri (ma: Rózsák tere) egyházközséget, melynek 1932-ig parókusa volt. 1909. szeptember 1-én a Szentszék engedélyével egyházközségében áttért a Gergely-naptár használatára. 1910. október 16-án az ó-egyház szláv nyelv helyett bevezette a görög lit. nyelvet.
Az ungvári Keletben és más újságokban cikkezett a magyar lit. nyelvnek és a Gergely-naptárnak a görögkatolikus egyházban való bevezetéséért. 1912-ben a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került. 1913-ban Budapesti főesperes volt. 1914-ben szentszéki ülnök lett. 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsos lett.
Sírja Budapesten, az Új köztemetőben található (138/6-1-3/4.).
Magánélete[szerkesztés]
Felesége Nátolya Ilona (?-1956) volt. Hat gyermekük született: Emil Tivadar (1881), N. Géza (1882–1961), Berta (1883), Béla István (1885–1904), Janka Ilona (1887) és Jolán Veronika (1891).
Művei[szerkesztés]
- A görög katolikus egyház szert-ainak értelmezése (Ungvár, 1878)
- A görög szert. katholikus egyház ünnepeinek értelmezése (Eger, 1878, 1899)
- A dicséret áldozata. Imakönyv (Ungvár, 1883)
- Nagy Szt. Bazil atya szent és isteni liturgiája (Debrecen, 1890)
- Görög szertartású katholikus liturgika (Ungvár, 1891)
- Vasárnapi és ünnepnapi apostolok és evangéliumok (Eger, 1892)
- A Szt. Bazil Társ. és annak irod. iránya (1896)
- Jertek imádjuk Krisztust! Görög szertartásu katholikus vagyis ó-hitű ima és énekeskönyv (1896)
- A naptáregyesítés (1898)
- Anthologion szeptember és október hónapokra (Szatmárnémeti, 1905)
- Az Oltáriszentség kultusza a görög katholikus egyházban (Budapest, 1929)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Melles, http://lexikon.katolikus.hu/M/Melles.html
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. állami halotti akv. 526/1932. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon
- Melles Emil (1857-1932) Archiválva 2018. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Papi névtár
További információk[szerkesztés]
- A budapesti I. kerületi Magyar Királyi Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimn.) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. [Összeáll. Baumgartner Alajos]. Budapest, 1927.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8