Holdas mézevő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Melithreptus lunatus szócikkből átirányítva)
Holdas mézevő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Alcsalád: Philemoninae
Nemzetség: Philemonini
Nem: Melithreptus
Faj: M. lunatus
Tudományos név
Melithreptus lunatus
(Vieillot, 1802)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Holdas mézevő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Holdas mézevő témájú médiaállományokat és Holdas mézevő témájú kategóriát.

A holdas mézevő (Melithreptus lunatus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1802-ben, a Certhia nembe Certhia lunata néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Melithreptus lunatus chloropsis Gould, 1848
  • Melithreptus lunatus lunatus (Vieillot, 1802)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália keleti és délkeleti részén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és városi régiók. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 10,5–15,5 centiméter, a hím testtömege 11,5–25 gramm, a tojóé 11,5–15 gramm.[3] Kisebb mézevőfaj rövid csőrrel. Háta, szárnyának és farkának felső része olajzöld színű. Feje teteje fekete. Tarkóján fehér sáv található. Szeme fölött egy narancssárga folt található. Hasa, oldala és torka fehér. A fiatal madaraknak hiányzik a fekete sapkájuk és a fehér csík a tarkójukról.

Életmódja[szerkesztés]

Tápláléka nektárból és rovarokból áll.[3] Ritkán lehet látni a talajon.

Szaporodása[szerkesztés]

Párzási időszaka szeptembertől novemberig tart. A fészket a tojó egy magas fára építi fűből és pókhálóból. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 14 napon keresztül. A fiókák 15 nap után repülnek ki a fészekből. Egy szezonban legalább két fészekalja van.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. április 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]