Mellek
| Mellek (Melek) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Ján Ferus |
| Irányítószám | 952 01 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 497 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 6,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 12′, k. h. 18° 20′Koordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 18° 20′ | |
| Mellek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mellek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mellek[2] (más néven Mellék, szlovákul Melek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Tótműve tartozik hozzá.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 24 km-re, délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben említik először.
1619-ben hódolt falu volt.[4]
Vályi András szerint "MELLÉK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Sz. István nevét viselő Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 3/4 mértföldnyire, határja jó, szőleji vannak, földgye, réttye termékeny, legelője elég, fája van, malma Zsitva vizén."[5]
Fényes Elek szerint "Mellék, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 383 kath. lak., és paroch. templommal. Van erdeje, bora, gyümölcse, vizimalma. F. u. a Sz.-István seminariuma. Ut. p. Verebély."[6]
1910-ben Vaszary Kolos hercegprímás ezer forintot adományozott a melleki kántortanítói lakás rendbehozatalára.[7]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 455 lakosából 319 szlovák, 90 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 443 lakosából 376 szlovák és 53 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 446 lakosából 392 szlovák, 46 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 500 lakosából 462 szlovák, 26 magyar és 12 német anyanyelvű volt. Ebből 487 római katolikus, 12 izraelita és 1 református vallású volt.
1921-ben 506 lakosából 491 csehszlovák és 2 magyar volt.
1930-ban 665 lakosából 658 csehszlovák, 6 magyar, 1 német volt. Ebből 661 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.
1941-ben 823 lakosából 776 szlovák és 38 magyar volt.
1991-ben 445 lakosából 442 szlovák volt.
2001-ben 449 lakosából 439 szlovák és 8 magyar volt.
2011-ben 446 lakosából 442 szlovák, 1 cseh és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 497 lakosából 462 szlovák, 1 cigány, 7 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt hunyt el Jezsó János (Csejte, 1874. december 4. - 1913.) plébános, iskolaszéki elnök.[9] Utódja Rebanek Ferenc lett.[10]
- Itt is szolgált Zsák Lajos (1891-1972) plébános, kanonok.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. században épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Belügyi Közlöny 1906, 414 Bars vármegye lakott helyei neveinek megállapítása (hivatalos magyar nyelven). Vö. BK 1939/7 és 10.
- ↑ A magyar szent korona országainak Helységnévtára 1913, 1213.
- ↑ Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Esztergom XV/52, 6.
- ↑ ma7.sk
- ↑ 1894-ben érettségizett az esztergomi bencéseknél. Az esztergomi Szent István papnevelő növendéke (1897, 51). 1897-ben szentelték fel. Kolos hercegprímás papneveldei névnapi ünnepségére beszédet (Az evangélium a szellemi világ napja) írt (Esztergom II/44, 5). 1901-ben előbb márianosztrai subsidiarius, majd kisapáti káplán lett (1901 Esztergom VI/49, 4; 51, 4; Esztergom és Vidéke 1904/55, 3; Hollósi Rupert 1905: Értesítő a Pannonhalmi Sz. Benedek-rend Esztergomi kath. Főgimnáziumáról az 1904-1905. iskolai év végén. Esztergom, 59). 1906-ban Lüley Tivadar nyugdíjazása után melleki helyettes plébános lett (Esztergom XI/23, 4). knihydominikani.sk
- ↑ 1913 Esztergom XVIII/48, 5.
