Megbízási szerződés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A megbízási szerződés (vagy egyszerűen megbízás) olyan szerződés, amelynek alapján az egyik szerződő fél (a megbízott) valamely tevékenység elvégzésére, a másik fél (a megbízó) által rábízott ügy ellátására köteles. A megbízó általában díjat fizet a megbízottnak, ám nincs díjfizetési kötelezettsége akkor, ha az ügy természetéből, vagy a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott a tevékenységet ingyenesen vállalta. A megbízás gyakran a megbízó képviseletében való eljárást kívánja meg. Mivel személyes bizalmon alapul, a megbízott személyesen köteles eljárni, kivéve, ha a megbízó hozzájárult ahhoz, hogy a megbízott más személyt igénybe vegyen.[1]

A Polgári Törvénykönyvnek[2] a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései ún. diszpozitív rendelkezések, vagyis a felek a Ptk-ban foglalt rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, szerződésüket a Ptk.-ban megjelölt tartalomtól eltérően alakíthatják.[3] A megbízási szerződés fontosabb önállósult formái az orvosi megbízás és az ügyvédi megbízás.

Elhatárolása a vállalkozási szerződéstől[szerkesztés]

A megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés egyik alapvető elhatárolási szempontja szerint míg vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó valamely meghatározott eredmény elérésére, előállítására köteles, addig megbízási szerződés esetén a megbízott a rábízott feladat ellátására. Ezt a különbséget fejezi ki az, hogy a vállalkozási szerződés ún. eredménykötelem, a megbízási szerződés ún. gondossági kötelem.[3]

A megbízási típusú szerződések[szerkesztés]

A megbízás az egyik alap-szerződéstípus, amelyből több, önállóan szabályozott szerződéstípus alakult ki (pl. bizomány).

A megbízási szerződés lényege szerint a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj fizetésére köteles. A Ptk. ezáltal egy olyan tág körű fogalommal jelöli a megbízási szerződést, mely fogalom lehetőséget teremt a megbízási szerződés szabályainak olyan jogviszonyokra való alkalmazására, mely jogviszonyok a Ptk.-ban szabályozott ügyviteli típusú szerződések körébe nem sorolhatóak.[3]

A Polgári törvénykönyvben szereplő szerződéseket Ptk.-ban nevesített és szabályozott szerződések csoportjába soroljuk. Azok a szerződések szerepelnek tipikus szerződésként a Ptk.-ban, melyek szabályai, jellemző jegyei kellően elvonatkoztathatóak a jogalkalmazási gyakorlat egyes szerződéseinek jellemző jegyeitől, a jogalkalmazási gyakorlatban, illetve jogelméletben kialakult és állandósult, erre a típusra jellemző jegyekkel rendelkeznek.[3]

A Ptk. külön Címben, a XVI. Címen belül szabályozza a megbízási típusú szerződéseket.

Ide tartoznak:

A sportolói szerződésre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.

Az utasítási jog[szerkesztés]

A megbízási szerződés lényeges jellemzője az, hogy az „ügy ura” a megbízó, aki széleskörű utasítás adási joggal rendelkezik a megbízási szerződés teljesítésével kapcsolatban.[3]

„[Utasítás]

A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott kötelessége a rábízott feladat ellátása, ehhez párosult a megbízott tájékoztatási kötelezettsége. Ez a tájékoztatási kötelezettség kiterjed a tevékenységre, a feladat állására egyaránt. A megbízott köteles e körben a megbízót annak kívánságára, illetve szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.

[4]”

A megbízási díj[szerkesztés]

A megbízási díj magában foglalja – külön kikötés nélkül is – a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket. A megbízási díjat érintő lényeges szabály, miszerint a megbízott köteles megelőlegezni a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségeket.

A megbízási díj fizetési kötelezettség nem szűnik meg akkor, ha a megbízott eljárása nem vezetett eredményre. A megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha eljárása nem vezetett eredménye. Ez alóli kivételként jelentkezik az az eset, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

A megbízási szerződés alapvetően, főszabály szerint visszterhes szerződés, vagyis megbízási díj fizetési kötelezettséget feltételez. A megbízási szerződésnek lehetséges ingyenes alakzata is, ugyanakkor ebben az esetben is a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.[3]

A megbízási szerződés megszüntetése[szerkesztés]

A szerződés megszüntethető a felek közös megegyezésével, illetve bármelyik szerződő fél felmondhatja. Amennyiben a megbízó mond fel, úgy köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve azt az esetet, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. A megbízott halála a szerződés megszűnésével jár, a megbízó halála, jogutódlással történő megszűnése azonban nem. Ez utóbbi esetben az örökös, a jogutód a fentebb jelzett felmondási jog alapján felmondhatja a szerződést.

A felek közötti megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízó felé elszámolni, azaz kiadni a megbízónak mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott. Ez alól kivételt képez mindaz, amit a megbízott a megbízás folytán jogosan felhasznált.

A felek a köztük létrejött megbízási szerződésben rendelkezhetnek akként, hogy tételesen felsorolják, mely szerződésszegési esetek megvalósulása esetén van helye a szerződés felmondásának.[3]

Ingyenes megbízási szerződés[szerkesztés]

E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.[5]

Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.[6]

A korábbi Polgári törvénykönyvben[szerkesztés]

A korábbi Polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény, a XL. fejezetének 1. pontjában rendelkezett a megbízásról (voltaképpen a megbízási szerződésről).

Fogalma[szerkesztés]

Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.[7]

A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.[8]

Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír.[9]

A felek jogai és kötelezettségei[szerkesztés]

A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.[10]

A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.[11]

Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.[12]

Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.[13]

Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik.[14]

A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.[15]

A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.[16]

A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni.[17]

A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.[18]

A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.[19]

Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.[20] A díj a szerződés megszűnésekor esedékes.[21]

Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles.[22]

A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.[23]

A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni.[24]

A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.[25]

A megbízás megszűnése[szerkesztés]

A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha

  • a) valamelyik fél a szerződést felmondja;
  • b) bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van;
  • c) a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti;
  • d) a megbízás tárgytalanná válik.[26]

Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez.[27]

A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes.[28]

A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.[29]

A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.[30]

Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék.[31]

A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.[32]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Magyar nagylexikon
  2. ↑ 2012. évi V. törvény
  3. ↑ a b c d e f g Archivált másolat. [2016. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
  4. ↑ Ptk. 6:273. §
  5. ↑ Ptk. 6:280. § (1) bek.
  6. ↑ Ptk. 6:280. § (2) bek.
  7. ↑ 1959. évi IV. törvény 474. § (1) bek.
  8. ↑ 1959. évi IV. törvény 474. § (2) bek.
  9. ↑ 1959. évi IV. törvény 474. § (3) bek.
  10. ↑ 1959. évi IV. törvény 475. § (1) bek.
  11. ↑ 1959. évi IV. törvény 475. § (2) bek.
  12. ↑ 1959. évi IV. törvény 475. § (3) bek.
  13. ↑ 1959. évi IV. törvény 475. § (4) bek.
  14. ↑ 1959. évi IV. törvény 476. §
  15. ↑ 1959. évi IV. törvény 477. § (1) bek.
  16. ↑ 1959. évi IV. törvény 477. § (2) bek.
  17. ↑ 1959. évi IV. törvény 477. § (3) bek.
  18. ↑ 1959. évi IV. törvény 478. § (1) bek.
  19. ↑ 1959. évi IV. törvény 478. § (2) bek.
  20. ↑ 1959. évi IV. törvény 478. § (4) bek.
  21. ↑ 1959. évi IV. törvény 478. § (5) bek.
  22. ↑ 1959. évi IV. törvény 479. § (1) bek.
  23. ↑ 1959. évi IV. törvény 479. § (2) bek.
  24. ↑ 1959. évi IV. törvény 479. § (3) bek.
  25. ↑ 1959. évi IV. törvény 480. §
  26. ↑ 1959. évi IV. törvény 481. §
  27. ↑ 1959. évi IV. törvény 482. § (1) bek.
  28. ↑ 1959. évi IV. törvény 482. § (2) bek.
  29. ↑ 1959. évi IV. törvény 483. § (1) bek.
  30. ↑ 1959. évi IV. törvény 483. § (2) bek.
  31. ↑ 1959. évi IV. törvény 483. § (3) bek.
  32. ↑ 1959. évi IV. törvény 483. § (4) bek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Megbízás nélküli ügyvitel

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Megbízási_szerződés&oldid=24302646”