Megaváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felhőkarcolók Sindzsukuban

A megaváros olyan agglomeráció, amelynek teljes népessége meghaladja a tízmillió főt. Egy megaváros általában egy vagy két nagyvárosi területből áll, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással. A későbbiekben agglomeráció, világváros vagy metroplexumként is meg lesznek említve.

2015-ben 36 megavárost tartanak számon. Ezek közül is a legnagyobb a tokiói és a sanghaji agglomeráció, mindkét város lakossága meghaladja a 30 millió főt, az egyik lakossága 38,8 millió fő, a másiké pedig 35,5 millió fő. Tokió a világ legnépesebb várostömörülése, Sanghaj pedig a világ legnépesebb városa.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete feltételezései szerint 2030-ra már 41 megaváros lesz.[1]

Legnagyobb városok[szerkesztés]

Ez a lista tartalmazza a világ legnagyobb városait és várostömörüléseit 2016-ban.

Sorszám Megaváros Kép Ország Kontinens Népesség
1 Tokió Tokyo Tower view.jpg Japán Ázsia 38,800,000
2 Szöul Seoul-Cityscape-03.jpg Dél-Korea Ázsia 25,514,000[2]
3 Jakarta Jakarta Skyline (Resize).jpg Indonézia Ázsia 31,500,000[3]
4 Karacsi Karachi downtown.jpg Pakisztán Ázsia 24,300,000[4]
5 Sanghaj The bund shanghai.jpg Kína Ázsia 24,152,700[5]
6 New York South Manhattan Island photo D Ramey Logan.jpg Amerikai Egyesült Államok Észak-Amerika 23,632,722[6]
7 Mumbai Mumbai night skyline.jpg India Ázsia 23,614,000[7]
8 Manila Bonifacio Global City.jpg Fülöp-szigetek Ázsia 24,124,000[8]
9 Mexikóváros Ciudad.Mexico.City.Distrito.Federal.DF.Reforma.Skyline.jpg Mexikó Észak-Amerika 22,200,000
10 Delhi Smog in the skies of Delhi, India.jpg India Ázsia 21,753,486[9]
11 Peking Beijing City (4214640799).jpg Kína Ázsia 21,516,000[10]
12 São Paulo Ponte e rio.jpg Brazília Dél-Amerika 21,250,000
13 Lagos Lagos skyline.jpg Nigéria Afrika 21,000,000[11]
14 Vuhan Wuhan City.jpg Kína Ázsia 20,600,000[12]
15 Kiotó-Oszaka-Kóbe

(Keihanshin)

Skyline in Osaka.JPG Japán Ázsia 20,260,000
16 Kanton (város) Guangzhou skyline.jpg Kína Ázsia 19,910,000[13]
17 Csungking Chongqing Night Yuzhong.jpg Kína Ázsia 19,384,100[14]
18 Kairó Cairo by night.jpg Egyiptom Afrika 18,810,000
19 Los Angeles Los Angeles Skyline at Night.jpg Amerikai Egyesült Államok Észak-Amerika 18,550,288[15][16]
20 Csengtu Jiuyanqiao.jpg Kína Ázsia 18,427,500
21 Dakka Dhaka Skyline at Night.jpg Banglades Ázsia 18,250,000
22 Moszkva Moscow-City skyline.jpg Oroszország Európa 16,900,000
23 Tiencsin Tianjin Skyline 2009 Sep 11 by Nangua 2.jpg Kína Ázsia 15,469,500
24 Bangkok Bangkok - City skyline at mid day.JPG Thaiföld Ázsia 15,350,000
25 Isztambul Istanbul skyline at night - Kopya.jpg Törökország Európa 14,800,000
26 Kalkutta Kolkata Skyline.jpg India Ázsia 14,766,000[17]
27 Rio de Janeiro Corcovado do Pão de Açúcar.jpg Brazília Dél-Amerika 14,450,000
28 London London from a hot air balloon.jpg Egyesült Királyság Európa 13,842,667[18]
29 Buenos Aires Aerial view - Palermo, Buenos Aires (2).jpg Argentína Dél-Amerika 13,834,000[19]
30 Teherán Tehran Skyline.jpg Irán Ázsia 13,700,000
31 Kinshasa Boulevard du 30 juin, Kinshasa.jpg Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika 12,500,000
32 Párizs Paris skyline from the observation deck of the Montparnasse tower, July 2015.jpg Franciaország Európa 12,405,426 [2]
33 Sencsen East Pacific Center Towers (2).jpg Kína Ázsia 12,250,000[18]
34 Harbin Harbin Economic and Technological Development Zone.jpg Kína Ázsia 11,635,971[20]
35 Ruhr-vidék NRW, Dortmund, Altstadt - St. Reinoldi 10.jpg
Dortmundi felhőkarcolók
Németország Európa 11,316,429[21]
36 Bengaluru St Francis Xavier Cathedral, Bangalore oblique.jpg India Ázsia 11,556,907[17]
37 Lahor Pakisztán Ázsia 10,551,472[22]
38 Csennai The Ripon Building, Chennai Corporation India Ázsia 9,814,455

Története[szerkesztés]

A „megaváros” kifejezés a 19. század végén vagy a 20. század elején jelent meg a köztudatban, a szó első hivatalos megjelenése a Texasi Egyetem által történt 1904-ben.[23] Eleinte az Egyesült Nemzetek Szervezete használta a kifejezést 8 milliónál több lakosú városok leírására, manapság azonban a tízmilliónál több fős településekre használják.[24]

1800-ban a világ lakosságának még csak a 3%-a lakott városokban, ez a szám azonban 47%-ra emelkedett a 20. század végére. 1950-ben 83 olyan város létezett, amelyek népessége meghaladta az egymillió főt; 2007-re ez a szám 468-ra nőtt.[25] Az ENSZ előrejelzései szerint a mostani, 3.2 milliárdos városi lakosság 2030-ra mintegy 5 milliárd főre fog nőni, amikor ötből három ember már városokban fog élni.[26] Ez a hirtelen növekedés drámai következményeket szülhetnek olyan kevésbé modernizált kontinenseken, mint Ázsia és Afrika. Különböző felmérések és előrejelzések azt mutatják, hogy ez az elkövetkezendő 25 évben végbemenő városi növekedés a fejlődő országokban fog végbemenni.[27] Egymilliárd ember, a föld teljes népességének majdnem egyhetede, nyomornegyedekben él.[28] Rengeteg szegény ország túlnépesedett nyomornegyedeiben magas a különböző betegségek kialakulásának aránya, mivel egészségtelenek a körülmények, jelen van az alultápláltság, továbbá hiányzik az egészségügyi alapellátás.[29] 2030-ban a világon több mint 2 milliárd ember fog nyomornegyedekben élni.[30] Etiópia, Malawi, valamint Uganda, a világ három legvidékibb országa, városi népességének több mint 90%-a már így is nyomornegyedekben él.

2025-ig egyedül Ázsiában lesz minimum 30 megaváros, többek között Mumbai, India (2015-ös népessége 20.75 millió fő), Sanghaj, Kína (2015-ös népessége 35.5 millió fő), Delhi, India (2015-ös népessége 21.8 millió fő), Tokió, Japán (2015-ös népessége 38.8 millió fő) és Szöul, Dél-Korea (2015-ös népessége 25.6 millió fő). Lagos, Nigéria 1950-ben feljegyzett 300,000 fős lakossága 2015-re körülbelül 15.2 millió főre nőtt.

Növekedés[szerkesztés]

Több mint 500 éven keresztül Róma volt a legnagyobb, a leggazdagabb és politikailag a legfontosabb város Európában.[31] Népessége már az első század végére meghaladta az egymillió főt.[32] Róma népessége Kr. u. 402-ben kezdett csökkenni, amikor Flavius Honorius római császár Ravennába költöztette a kormányt, amivel 20,000 fős népességcsökkenést idézett elő Rómában a korai középkorban. Az addigi burjánzó nagyváros tele lett lakatlan épületekkel és a hatalmas méretű területeken csak romok és növényzet maradt.

Bagdad számított a világ legnagyobb városának, a megalapításától kezdődően Kr. u. 762-ben egészen 930-ig, amikor is a lakossága meghaladta az egymillió főt.[33] A kínai fővárosok, Csang-an és Kajfeng szintén óriási népességnövekedést tudhattak magukénak a fejlett birodalmak idején. Egy 742-es, Jingzhao Fu (京兆府) agglomerációban történt népszámlálási adat szerint akkoriban 362,921 családot és 1,960,188 személyt tartottak számon.[34] Az Angkor körüli középkori település, amely akkor a Khmer Birodalom fővárosaként szolgált, szintén több mint egymilliós lakossággal rendelkezett.[35]

1825 és 1918 között London volt a világ legnagyobb városa, hiszen lakossága rohamosan növekedett. Ez volt az első olyan város az 1900-as években, amely elérte a több mint ötmillió fős népességet. 1950-ben New York volt az egyetlen városi terület, amelynek lakossága meghaladta a tízmillió főt.[36] 2005 októberére a földrajztudósok már 25 ilyen területet állapítottak meg.[37] Ehhez képest 2004-ben még csak 19, 1985-ben pedig csupán 9 megaváros létezett. Ez a növekedés azért történt, mert a világ népessége elkezdett közeledni Észak-Amerika és Nyugat-Európa magas urbanizációs szintje (75–85%) felé.

A 2000-es évek óta a Nagy Tokió Agglomeráció számít a legnagyobb megavárosnak. Ez az agglomeráció olyan egyéb városokat foglal magában, mint például Jokohama és Kavaszaki, a terület teljes népessége pedig meghaladja a 38 millió főt. Különböző meghatározások léteznek annak függvényében, hogy a régió mely területeket foglalja magában. Bár Tokió prefektúrái, Csiba, Kanagava és Szaitama általában szerepelnek a statisztikai információkban, a japán statisztikai hivatal csupán a Tokiói Közigazgatási Torony Sindzsuku-beli 50 kilométeres vonzáskörzetét számítja bele a területbe, így a becsült lakosság száma is alacsonyabb.[38][39] A megavárosok egyik problémája, hogy nehezen lehet meghatározni a külső határokat, ezáltal a lakosság számát is nehezebb felbecsülni.

Egy másik lista nagyvárosi területek helyett agglomerációkként határozza meg a megavárosokat.[40] 2010-ben 25 megaváros létezik ezzel a megnevezéssel, ilyen Tokió is. Más források Nagoját[22] és a Ruhr-vidéket[41] is megavárosokként tüntetik fel.

Tokiói panorámakép a Tokyo Skytree-ből, háttérben a Fudzsi
Tokiói panorámakép a Tokyo Skytree-ből, háttérben a Fudzsi

Kihívások[szerkesztés]

Nyomornegyedek[szerkesztés]

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a nyomornegyedekben élő városlakók aránya 47%-ról 37%-ra csökkent a fejlődő világban 1990 és 2005 között.[42] Az egyre növekvő népesség miatt azonban a nyomornegyedekben élők abszolút száma folyamatosan nő. Ezen emberek többsége a városok pereméről érkezik, akik olyan településeken éltek, ahol nincs elegendő lakóhely és a csatornázás sem megfelelő. Ezt a folyamatot olyan, eddig nem látott, belső- és nemzetközi tömeges migráció idézte elő, amely hozzájárult a városok népességnövekedéséhez. A folyamat rengeteg problémát vet fel mind a politikában, mind a társadalomban, mind a gazdasági szférában. A nyomornegyedekben élőknek gyakran nincs lehetőségük részt venni az oktatásban, nem kapnak egészségügyi ellátást és a városi piacgazdaságban sem vehetnek részt.

Bűncselekmények[szerkesztés]

Az egyre növekvő népesség miatt az infrastruktúra és közszolgálat (mint például megfelelő higiénia, lakhatás, oktatás és egészségügy) hiánya a nyomornegyedek megnövekedéséhez vezet, ami azonban a városlakók között is elégedetlenségeket szül. Éppen ezért a bűncselekmények is magasabb számban vannak jelen olyan megavárosokban, mint például Karacsi, Mumbai, Kairó, Rio de Janeiro és Lagos.[43]

Hajléktalanság[szerkesztés]

A megavárosokban nagymértékben megfigyelhető a hajléktalanság. A hajléktalanság jelenleg érvényes meghatározása országonként, de akár különböző szervezeteken, régiókon belül is változik.[44]

2002-ben egy kutatás kimutatta, hogy a legtöbb hajléktalan családok és gyerekek közül kerül ki az Amerikai Egyesült Államokban,[45][46] ez pedig új kihívásokkal állította szembe a különböző szervezeteket, illetve ügynökségeket. Az Amerikai Egyesült Államokban a kormány több nagyváros polgármesterét is felkérte arra, hogy készítsenek egy tízéves tervet azzal a céllal, hogy véget vessenek a hajléktalanságnak. Az egyik ilyen terv az „Először a lakhatás” című volt, amely arra összpontosít, hogy ahelyett hogy ideiglenes otthont adnak a hajléktalanoknak, szerezzenek nekik egy állandó lakhelyet és adják meg nekik a szükséges támogató szolgáltatásokat annak érdekében, hogy fenntarthassák saját otthonukat. Ez a programsorozat azonban nagyon bonyolultnak bizonyult, hiszen ahhoz, hogy a kezdeményezés sikeres legyen, hosszútávon kell gondolkodni.[47][48]

Forgalmi torlódás[szerkesztés]

Bangkok közismert a forgalmi dugóiról

A forgalmi torlódás olyan állapot, ami az úthálózatokon történik, amikor megnő az autóforgalom. Ezt a torlódást általában kisebb sebesség, hosszabb menetidő, megnövekedett környezetszennyezés és hosszabb közúti sorbanállás jellemzi. A Texasi Közlekedési Intézet becslései szerint 2000-ben a 75 legnagyobb nagyvárosi övezet 3.6 milliárd órányi késedelmet szenvedett el, ami 5.7 milliárd gallonnyi (21.6 milliárd liter) elpazarolt üzemanyagot és 67.5 milliárd dollárnyi veszteséget (az ország körülbelül 0,7% GDP-je) jelentett. Azt is kiszámították, hogy az egy gépkocsivezetőre eső éves torlódási költség körülbelül 1,000 dollár a nagyvárosokban és 200 dollár a kisvárosokban. A forgalmi torlódás folyamatosan nő a nagyvárosokban, a késedelmek pedig egyre gyakoribbak a kisvárosokban és a vidéki városokban is egyaránt.

Városszétfolyás[szerkesztés]

Sík terület Los Angeles területén, amely teljesen be lett építve házakkal, épületekkel, utakkal és autópályákkal, hogy hozzájáruljanak a városszétfolyáshoz

A városszétfolyás egy sokrétű fogalom, amely magában foglalja a városokból való kifelé terjeszkedést többnyire a város peremére, ahol alacsony a népsűrűség. Itt általában autóval bejárható, egyfunkciós lakó-, kereskedelmi- és ipari övezetek jönnek létre.[49] Ennek eredményeképpen a kritikusok azt állítják, hogy a szétfolyás negatív következményekkel jár, mint például a hosszabb menetidő a munkahelyre, a megnövekedett autó-függőség, a nem megfelelő létesítmények (kulturális helyszínek, egészségügyi központok), továbbá a magasabb egy főre eső infrastrukturális költségek.

Dzsentrifikáció[szerkesztés]

A dzsentrifikáció a modern nagyváros fejlődésével, változásával kapcsolatos szociológiai jelenség, a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése, amikor a vagyonosabb emberek egy kevésbé jómódú községben vesznek házat.[50] A dzsentrifikáció egyik negatív következménye, hogy az átlagjövedelem megnövekszik és az átlagos családok mérete csökken, amely az alacsonyabb átlagjövedelemmel rendelkező lakók informális gazdasági kilakoltatását eredményezi, mivel a lakásbérek, a lakásárak és az ingatlanadók mind megnőnek. Ez a típusú népességváltozás csökkenti az ipari földhasználatot, mivel a kereskedelmet és a lakhatást újrafejlesztik. Manapság az új vállalkozások is többnyire kivonulnak a fejlett és modernizált területekről a leromlott, elhanyagolt területekre annak érdekében, hogy a tehetősebb állampolgárok kegyeibe férkőzzenek, ezáltal csökkentve a kapcsolattartást a kevésbé tehetős emberekkel.

Levegőszennyezés[szerkesztés]

Szennyezett levegőjű közút

A levegőszennyezés olyan vegyi anyagokból, porból, illetve biológiai eredetű anyagokból áll, amelyek károsítják az emberi szervezetet és más élő organizmusokat, továbbá tönkreteszik a természetes környezetünket. Rengeteg nagyvárosban problémát okoz a szmog, ez olyan típusú légszennyezés, amely belső égésű motoros járművek kibocsátásából, illetve gyári kéményekből eredő füstből származik.

A szmogot a szén nagymértékű égetése is előidézheti, amely egy füst és kén-dioxid egyveleget képez. 2006-ban a világ szénfogyasztása körülbelül 6,743,786,000 amerikai tonna volt[51] és számítások szerint 2030-ra ez a szám 48%-kal nőni fog, ami 9.98 milliárd amerikai tonnát jelent.[52] 2006-ban Kína 2.38 milliárd tonnát, míg India 447.3 millió tonnát termelt. Kínában az elektromos áram 68,7%-át szénből nyerik. Az Amerikai Egyesült Államok a világ széntartalékának a 14%-át használja fel, ebből 90% az elektromos áram termelésére megy.[53]

Energia- és anyagi erőforrások[szerkesztés]

A megavárosok mérete és sokrétűsége hatalmas társadalmi és környezeti kihívásokat vet fel. A megavárosok fejlődése nagymértékben függ attól, hogy hogyan szereznek, osztanak és kezelik saját energia- és anyagi erőforrásaikat. Kapcsolatot véltek felfedezni az villamosenergia-fogyasztás, a fűtés és az üzemanyag-fogyasztás között, a földi szállítás energiafelhasználása, a vízfogyasztás, a hulladéktermelés és az acélgyártás között a fogyasztás szintjét illetően, és hogy milyen hatékonyan tudják felhasználni az erőforrásokat.[54]

A szépirodalomban[szerkesztés]

A megavárosok gyakran megjelennek különböző disztópikus regényekben, ilyen például „a Sprawl” William Gibson Neurománc című könyvében. A pusztító című filmben egy „San Angeles” nevű város szerepel, amelyet Los Angeles, Santa Barbara és San Diego keresztezéséből hoztak létre. Ide tartozik továbbá a Coruscant is, amely a Csillagok háborúja kitalált univerzumában a központi bolygó.[55]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. World Urbanization Projects. The UN
  2. http://www.yonhapnews.co.kr/bulletin/2016/09/07/0200000000AKR20160907086600002.HTML?input=1195m
  3. Jakarta Population 2014. World Population Review . (Hozzáférés: 2015. január 13.)
  4. Brinkhoff, Thomas: The Principal Agglomerations of the World. City Population . (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  5. 2015年上海市国民经济和社会发展统计公报. www.shanghai.gov.cn
  6. Annual Estimates of the Resident Population: April 1, 2010 to July 1, 2014 – United States – Combined Statistical Area; and for Puerto Rico. United States Census. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  7. Major Agglomerations of the World. City Population. (Hozzáférés: 2015. április 8.)
  8. http://passthrough.fw-notify.net/download/561251/http://www.demographia.com/db-worldua.pdf[halott link]
  9. INDIA STATS : Million plus cities in India as per Census 2011. pibmumbai.gov.in . [2015. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  10. 首页 > 北京概况 > 人口 > 人口统计. www.beijing.gov.cn . [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  11. What Makes Lagos a Model City. New York Times, 2014. január 7. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
  12. Krause-Jackson, Flavia: China Has Even More Megacities Than You Thought. Bloomberg.com
  13. 统计年鉴. data.gzstats.gov.cn . [2009. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  14. 程正龙: 2015年重庆常住人口3016.55万人 继续保持增长态势-今日重庆-华龙网. cq.cqnews.net
  15. Annual Estimates of the Resident Population: April 1, 2010 to July 1, 2014 – United States – Combined Statistical Area; and for Puerto Rico. United States Census. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 1.)
  16. State of the Air 2016. American Lung Association . (Hozzáférés: 2016. április 30.)
  17. a b Population Division Data Query (2014). United Nations . (Hozzáférés: 2015. július 1.)
  18. a b Eurostat – Data Explorer. Eurostat. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  19. Encuesta Permanente de Hogares. Indec, 2015. augusztus 23. [2018. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  20. 哈尔滨市总人口为1063.5万人 南岗人口居各区之首_大洋网. www.dayoo.com . [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  21. Landeshauptstadt Düsseldorf – Business location – Metropolitan areas. www.duesseldorf.de . (Hozzáférés: 2015. november 20.)
  22. a b http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
  23. (1904. augusztus 28.) „Hemisfile: perspectives on political and economic trends in the Americas5-8, 12. o, Kiadó: Institute of the Americas. (Hozzáférés ideje: 2015. július 16.)  
  24. (1981. augusztus 28.) „Population Reports: Special topics”, Baltimore (15-19), 38. o, Kiadó: Johns Hopkins University.  
  25. Principal Agglomerations of the World. Citypopulation.de. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  26. Megacities Of The Future”, Forbes.com, 2007. június 11. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 1.) 
  27. Nigeria: Lagos, the mega-city of slums and plums. Energypublisher.com. [2011. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  28. Whitehouse, David. „Half of humanity set to go urban”, BBC News, 2005. május 19. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 1.) 
  29. Planet of Slums – The Third World's Megacities. Blackcommentator.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  30. State of World Population 2007. Unfpa.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  31. Roman Empire Population. Unrv.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  32. Population crises and cycles in history. Home.vicnet.net.au. [2011. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  33. Largest Cities Through History. Geography.about.com, 2010. június 16. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  34. New Book of Tang, vol. 41 (Zhi vol. 27) Geography 1.
  35. Metropolis: Angkor, the world's first mega-city, The Independent, August 15, 2007
  36. Tertius Chandler, 1987, St. David's University Press: Top 10 Cities of the Year 1950. Four Thousand Years of Urban Growth: An Historical Census. (Hozzáférés: 2007. március 24.)
  37. Population statistics. Citypopulation.de. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  38. Greater Tokyo population statistics. Stat.go.jp, 2008. október 1. [2008. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  39. Tokyo metropolitan area population statistics. Citypopulation.de. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  40. http://www.demographia.com/db-megacity.pdf
  41. Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  42. p. 26 (PDF). (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  43. The Real Population Bomb: Megacities, Global Security & the Map of the Future. Potomac Books. Hozzáférés ideje: 2014. május 3. 
  44. Glossary defining homelessness. Homeless.org.au. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  45. FACS, "Homeless Children, Poverty, Faith and Community: Understanding and Reporting the Local Story", March 26, 2002 Akron, Ohio. [1] Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  46. National Coalition for the Homeless, "Homeless Youth" 2005  (164 KB)
  47. Abel, David, "For the homeless, keys to a home: Large-scale effort to keep many off street faces hurdles", Boston Globe, February 24, 2008.
  48. PBS, "Home at Last? – A radical new approach to helping the homeless", NOW TV program, December 21, 2007.
  49. What is Sprawl? Archiválva 2010. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. SprawlCity.org. Retrieved on 2008-02-07.
  50. Benjamin Grant: Urban gentrification is associated with movement PBS Documentaries with a point of view: What is Gentrification?. Public Broadcasting Service, 2003. június 17.
  51. World coal consumption 1980-2006 Archiválva 2008. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben October 2008 EIA statistics
  52. EIA, World Energy Projections Plus (2009)
  53. U.S. Coal Supply and Demand. Eia.doe.gov. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  54. https://shared.uoit.ca/shared/faculty-sites/sustainability-today/publications/compendium_entries/energy-and-material-flows-of-megacities---chris-kennedy.pdf
  55. Westfahl, Gary. The Greenwood encyclopedia of science fiction and fantasy: themes, works, and wonders, Volume 2. Greenwood Publishing Group (2005). ISBN 0-313-32952-4