Medve Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Medve Imre
Született 1818[1]
Nagyvárad
Elhunyt 1878. november 3. (59-60 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Medve Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Medve Imre: Az ivó, színezett metszet, 1846.
Medve Imre: Magyar gazdasszony, 1864.
Tatár Péter: A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása, 1860.

Dálnoki és mező-madarasi Medve Imre[2] (Nagyvárad, 1818. – Budapest, 1878. november 3.) magyar irodatiszt, ügyvéd, grafikus és író, írói neve: Tatár Péter.

Életrajz[szerkesztés]

Nagyváradon született, édesapja Bihar vármegye tisztviselője volt. Iskoláit a városban végezte, 1839-ben jogászi diplomát szerzett. 1840-től kezdve csak rövid ideig dolgozott ügyvédként, tanult hivatásával hamar felhagyott. Részt vett a korszak magyarországi politikai életében is, Beöthy Ödön mellett jelen volt az 1839–1840. évi rendi országgyűlésen. 1845-ben Vahot Imre útitársaként országjáráson vett részt, ahol számos rajzot és festményt készített a magyar városokról, a kor jellemző öltözeteiről. Képeit Vahot a Magyarföld és Népei című munkájának illusztrálásához használta föl. Több magyar újság (Honderű, Pesti Hírlap, Magyar Sajtó és Pesti Napló) munkatársaként írt kritikai jellegű cikkeket festményekről és kiállításokról. 1849. április 19-től Kossuth Lajos kormányzói hivatalának polgári osztályán dolgozott fogalmazóként. A kormányt Szegedre is követte.[3] Szerepvállalása miatt később börtönbe vetették. Szabadulása után Tatár Péter néven írt ponyvaregényeivel ismertségre és népszerűsége tett szert. Számos népszerű betyárhistória szerzője volt. Idősebb korában a honvédelmi minisztérium irodavezetőjeként dolgozott.

Művei[szerkesztés]

  • Tatár Péter: Bogár Szabó Miska lovas betyárnak, a f. évi jul. 19-én rögtönítélő biróságilag kivégzett ifj. Bogár Szabó Imre rokonának életleírása és halála.
  • Emléksorok, mellyeket főtisztelendő Slosszárik Fridrik úrnak, praemonstratiensek jeles rendje egyik érdemes tagjának, a nagyváradi kisgymnasiumban a rehtorikát tanulók kegyes, jó, hű oktatójának az 1834. oskolaesztendő végén, oskolatársai nevében ajánl ... Nagyvárad.
  • Hálaérzés, meljet ft. Morvai Szilárd urnak, a nagy-váradi gymnasium poëseos professorának, szives, igaz tiszteletek mellett tanitványi bemutatnak az 1835. oskolaesztendő végével. Uo.
  • Tollrajzok politikai életünkhöz. Pest, 1848. 1. füzet.
  • Füles Miklós egy régi huszárnak vitézi tette 1551. évben Bart falu mellett, Esztergom vármegyében. Uo. 1855. (Költ.).
  • Dugovics Titusz vitézi halála. Uo. 1855. (Költ.).
  • Emléklapok. Beszélyfüzér. Uo. 1856. I. kötet.
  • Árva vára története, vagy: az átok hatalma. Uo. 1856. (Költ.).
  • Beczkó-vára, vagy: Stibor vajda élet története. Uo. 1856. (Költ. Németül. Uo. 1857).
  • Cserép vára, vagy fő ur és szegény legény. Uo. 1856. (Költ.).
  • A hármas kivánság. Uo. 1856.
  • Sirok vár története vagy: a büszkeség áldozatai. Uo. 1856. (Költ.).
  • Az ártatlanság diadala. Uo. 1856. (Költ.).
  • A sirásó, vagy a jóra fordult álom. Uo. 1856. (Költ.).
  • Zulajka, vagy a nagylelkű szaraczén leány. Uo. 1856. (Költ.).
  • Somlyóvára, vagy két árvát nem hagy el az Isten. Uo. 1856. (Költ.).
  • Lorántfy Margit, vagyis Mátyás kegyelem osztása. Uo. 1856. (Költ.).
  • Szent Gellért püspök, vagy az igaz ember halála. Uo. 1856. (Költ.).
  • Csókakővár eredete, vagy a sziklaüregben talált gyémánt. Uo. 1856. (Költ.).
  • Robinson Crusoe, viszontagságos élettörténete. Uo. 1857. 111 képpel. (Költ.).
  • Kransznahorka vár története, vagy a juhász és egérluk. Uo. 1857. (Költ.).
  • Etelka szomorú története. Uo. 1857. (Költ.).
  • Vereskő vára, vagy a legnagyobb inségben legközelebb a segítség. Uo. 1857. (Költ.).
  • A jó úr és szolgája, vagy a nyughatatlan hálótárs. Uo. 1857. (Költ.).
  • A markazi vár, vagy a hős hét magyar leány. Uo. 1857. (Költ.).
  • A hős Dobó, vagy Eger vár ostroma 1552-ben. Uo. 1857. (Költ.).
  • A budai heti vásár, vagy ki hát a király? Uo. 1857. (Költ.).
  • Ghymes vár története, vagy a szent fogadás. Uo. 1857. (Költ.).
  • Az elcsapott ördög, vagy a vén asszony az ördögöt is megijeszti. Uo. 1857. (Költ.).
  • Bujáki vár története, vagy a feneketlen kút. Uo. 1857. (Költ.).
  • A Fertő tava mint hűtlenség boszulója. Uo. 1857. (Költ.).
  • Ódor vára, vagy a zengő barlangok Horvölgyében. Uo. 1857. (Költ.).
  • Mária Terézia, vagy a nemzet hű feláldozása. Uo. 1857. (Költ.).
  • A vándor lápok, vagy a hűséges halász. Uo. 1857. (Költ.).
  • Az éji őr, vagy János herczeg farsangi kalandja. Uo. 1857. (Költ.).
  • Az érczkarú Botond, vagy bajvivás a görög óriással. Uo. 1857. (Költ.).
  • Dévény vára, vagy a vasember. Uo. 1857. (Költ.).
  • A vas kéz, vagy a huszár Mátyás udvarában. Uo. 1857. (Költ.).
  • A várnai ütközet, vagy Ulászló király halála. Uo. 1857. (Költ.).
  • Szigetvár ostroma 1566. vagy Zrinyi Miklós hős halála. Uo. 1857. (Költ.).
  • Sibo úr párisi érsek hős halála, vagy hallatlan még a világ nem látta gyilkosság. Uo. 1857. (Költ.).
  • A peleskei nótárius budai utazása, élete, további tettei és halála. Ujra átdogozta 13 szakaszban 13 képpel. Uo. 1857. (Költ. Gvadányi után).
  • Tamás bátyja vagy egy szerecsen rabszolga története. Uo. 1857. (Költ. Beecher Stowe után, 27 képpel).
  • Lubló vár vagy a befalazott menyasszony. Uo. 1857.
  • [MEDVE Imre]: A dédesi vár története, vagy: A levegőbe röpült török-had. Irta Tatár Péter. Pest, Bucsánszky, (1857). 8 p. 16 cm. /61. sz./ Sz 4717[4]
  • Az uj pénz, annak értéke és átszámitása régi pénzből uj pénzre és uj pénzből régi pénzre. Ábrákkal. Uo. 1858. (Két kiadás. Németül Uo. 1858. Tótul. Uo. 1858.)
  • A megholt peleskei nótáriusnak feltámadása, lelkének vándorlása és ujra visszaköltözése az örök életbe. Uo. 1859. 12 szakasz 12 képpel. (Költ. Gvadányi után).
  • Tatár Péter Rege kunyhója. Ugyanott, 1857-74. 33 füzet. (Költ. képekkel. M. összegyűjtött ponyvairodalmi munkái. Petrik az első 15 füzet tartalmát közli.)
  • Adám és Évának a paradicsombóli kiüzetése, vagy: az első háztartás kezdete. Uo. 1860.
  • A megholt peleskei nótárius Nagy Zajtay István másodszori feltámadása. Uo. 1860. (Költ.).
  • Rontó Pálnak és Benyovszky Mórnak élete. 13 képpel. Uo. 1860. (Költ. Gvadányi után.)
  • A puszta sziget, vagy Kardos Péter tengeri utazása. Uo. (1860. Tótul. Uo. év n.)
  • Bendeguz magyar vezér fiának Elemérnek Atilla öcscsének és az ő kedvesének Zillikének története. Uo. 1861.
  • A hires Garibaldi élettörténete vizen és szárazon. Uo. 1861. (Németül. Uo. 1861. Tótul. Uo. 1861.)
  • Mulattató kérdések és feleletek, vagy igen szép és tréfás társasjáték. Uo. 1863.
  • A Mátra tündére, vagy Bella a tatárpusztitó hős leány. Uo. 1864.
  • Magyar gazdaasszony teendői a közéletben, házban és konyhában. Uo. 1864.
  • Patkó Bandi élete és halála. Uo. 1865. (Költ. képekkel. Tótul. Uo. 1865.)
  • Ugri Matyi hires bakakáplár kalandozásai szárazon és vizen. Uo. 1864. (12 ének 12 képpel).
  • Szerencsekönyv. Uo. 1863. (Németül. Uo. 1863. Tótul. Uo. 1865.)
  • A haza bölcse Deák Ferencz. Uo. 1866. Arczk. (Költ. Németül. Uo. 1866.
  • A bünbánó, vagy a sziklához lánczolt Gergely. Uo. 1867.
  • A hét sváb története. Uo. 1867.
  • A bűvös vadász története. Uo. 1867.
  • Saskara Miska élete és kalandjai. Uo. 1869. (Tótul. Uo. 1869.)
  • A magyar nemzet krónikája versekben. Uo. 1869. A királyok arczképével.
  • Dalbokréta 50 válogatott dalból. Uo. 1869.
  • Minden magyar ember honvéd! vagy az uj védelmi törvény kérdésekben és feleletekben a nép számára. Uo. 1869.
  • Bohó Misi élete és csinjei. Uo. 1870. Három rész. Képekkel. (Újabb kiadás. Uo. 1873.)
  • Szerelem könyve vagy legujabb és legkedveltebb Dal-Bokréta 60 válogatott dalból magyar leányok és ifjak számára. Bpest, 1878.
  • Alföldi vőfénykönyv. Irta Vetró Lőrincz. Nyélbe ütötte Tatár Péter. Szeged, 1878.
  • A sziv önügyvédje vagy szerelmi levelező a magyar nép számára. Budapest, 1876.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. SZINNYEI JÓZSEF MAGYAR ÍRÓK ÉLETE ÉS MUNKÁI Medve Imre (dálnoki és mező-madarasi, írói nevén: Tatár Péter)
  3. F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok. Budapest: Akadémiai. 1987. = A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet, ISBN 963-0542-13-7   567. o.
  4. https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_kiadvanyok_02/?pg=172&layout=s

Források[szerkesztés]