Mednyánszky Berta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mednyánszky Berta
Született1823. május 23.
Saár
Elhunyt1902. február 22. (78 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
SablonWikidataSegítség

Nemes mednyei Mednyánszky Bernárdina Nepomukena Mária , ismertebb nevén: Mednyánszky Berta (Saár, ma: Abasár, 1823. május 23.Pozsony, 1902. február 22.) magyar nemesasszony, Petőfi Sándor magyar költő múzsája volt.

Élete, családja[szerkesztés]

1823. május 23-án született a Heves vármegyei Saár településen tekintélyes és jómódú Mednyánszky család sarjaként. Szülei, mednyei Mednyánszky János és kelemenfalvi Hazucha Borbála római katolikus pár voltak. Édesapja az Árpád-ház óta nemes, ősrégi Mednyánszky család leszármazottja, azon belül pedig a sissói ág képviselője. Keresztszülei Dolinszky György és Scholzer Mária voltak.[1] Testvérei:

  • nemes mednei Mednyánszky Tivadar Eduárd Lukács (Gerencsér, 1819. október 17. – ?) Hamar Erzsébet férje.
  • nemes mednei Mednyánszky Eduárd Mihály (Saár, 1821. szeptember 23. – ?) Royko Mária férje.
  • nemes mednei Mednyánszky János Nepomuk Baptista (Saár, 1825. június 23. – ?)
  • nemes mednei Mednyánszky Adél Vilma Viktória (Saár, 1827. március 23. – ?)
  • nemes mednei Mednyánszky János (Gyöngyöshalász, 1831. április 11. – Trencsén, 1898. október 12.) királyi tanácsos, Trencsén vármegye egykori tanfelügyelője. Felesége, nemes szlavniczai Sándor Eszter volt, aki rokona volt Mednyánszky Berta férjének.

Elhagyva Heves vármegyét a család Gödöllőbe költözött, ahol édesapja a gödöllői Grassalkovich uradalom jószágigazgatója volt. A könyvelésbe sokszor – titokban – Berta is besegített.[2] 22 évesen, 1845. augusztus 10. körül ismerkedett meg Petőfi Sándorral a gödöllői református lelkész, Erdélyi Ferenc felesége által, azonban Berta már korábban is ismerte a költő addigi munkásságát.[3] Mindössze kétszer-háromszor találkoztak, de kölcsönös vonzalmat éreztek egymás irányába.[4] A költő írásban kérte meg a lány kezét Mednyánszky Jánostól, aki válaszlevelében elutasította az eljegyzést, lányát pedig eltiltotta a költőtől. Petőfi csalódottságát és a lányhoz való szerelmét a Szerelem gyöngyei című kötetében fejezte ki, amelyet még ez év októberében ki is adta.[5][6]

1852-ben elvesztette édesanyját, rá három évvel pedig édesapját.

Mednyánszky Bertát apja végül nemes szlavniczai Sándor Lajos földbirtokoshoz adta nőül. Több gyermekük is született, de köztük kevesen érték meg a felnőttkort. 1890. július 20-án férje hosszú és kínos szenvedés után Pozsonyban elhunyt.[7] Ekkor már csak két gyermekük élt:

  • nemes szlavniczai Sándor István (Trencsén, 1856. augusztus 23.). Felsőkubini és deménfalvi Kubinyi Valéria férje, Kubinyi György országgyűlési képviselő veje.
  • nemes szlavniczai Sándor Géza (Szlavnicza, 1858. június 29.). Főszolgabíró, szemereharaszti Szombathelyi Marianne férje.

1896. április 15-én fia, Sándor Géza Budapesten elhunyt. Ekkor már másik fia is halott volt. Megözvegyülve egy darabig még férje családjának ősi fészkében, Szlavniczán tartózkodott. 1898-ban még részt vett öccse, János temetésén.[8] 1901 januárjában a Szerelem gyöngyei című kötetet a benne lévő Petőfitől kapott préselt bokrétával a Petőfi Társaságnak adományozta. Szintén ez évben költözött Pozsonyba unokái, és özvegy menye, Kubinyi Viktória közelébe.[9]

1902. február 22-én, 78 évesen hunyt el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]