Medgyesegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Medgyesháza szócikkből átirányítva)
Medgyesegyháza
Medgyesegyháza címere
Medgyesegyháza címere		 Medgyesegyháza zászlaja
Medgyesegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásváros
PolgármesterKraller József (Fidesz)[1]
Irányítószám5666
Körzethívószám68
Testvértelepülései
Lista
Gúta[2]
Népesség
Teljes népesség3146 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség54,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 21° 01′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 21° 01′ 48″
Medgyesegyháza (Békés vármegye)
Medgyesegyháza
Medgyesegyháza
Pozíció Békés vármegye térképén
Medgyesegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyesegyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Medgyesegyháza (szlovákul: Medeš) kisváros Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Békéscsabától mintegy 20 kilométerre délre fekszik, a megye délkeleti részén. Szomszédai: észak felől Pusztaottlaka és Újkígyós, északkelet felől Kétegyháza, kelet felől Nagykamarás, délkelet felől Almáskamarás, dél felől Kunágota, délnyugat felől Magyarbánhegyes, nyugat felől pedig Medgyesbodzás.

Megközelítése[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

A város a Gyula-Makó közti 4434-es és a Csanádapáca-Kevermes közti 4429-es utak kereszteződésében fekszik, e két út valamelyikén érhető el mind a négy égtáj irányából. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti még a Csabaszabaditól idáig húzódó 4436-os út is, Bánkút nevű különálló településrészére pedig a 4429-es útból (már nagykamarási területen) kiágazó 44 342-es számú mellékút vezet.

Budapest felől indulva az egyik leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: Kiskunfélegyházáig az 5-ös főúton, majd Szentesig a 451-esen, tovább délkeleti irányban Orosházára a 4406-oson, onnét pedig keleti irányban a 4429-esen.

Vasút[szerkesztés]

A településen áthalad a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala, amelynek két megállási pontja van itt: Békéscsaba vasútállomás felől sorrendben előbb Bánkút megállóhely, majd Medgyesegyháza vasútállomás. Az állomás a központban található, közúti elérését a 4429-es útból kiágazó, rövidke 44 336-os út teszi lehetővé, Bánkút megállóhelyre pedig a már említett 44 342-es számú mellékút vezet.

Története[szerkesztés]

Az első írásos emlék 1418-ban szól először Medgyesegyházáról. A török hódoltság-ig terjedő időben a gyulai vár fennhatósága alá tartozó Medgyesegyházát időrendileg a Maróthiak, Mátyás király, Corvin János, Gerdosich Péter, Gál Ispán uralták.

A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik. 1726-ban III. Károly király Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta. 1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár, a kamara kezébe került. A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők az egész 18. század folyamán és a 19. század első évtizedeiben az erdélyi örmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat.

A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe. A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár. Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora. Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.

1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák. Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.

Az 1883-ban megépített Kétegyháza – Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági helyzetbe juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított. Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg.

Medgyesegyháza 1893-ban vált önállóvá Medgyesbodzás határából. Ekkortól 1950-ig nagyközség volt, a tanácsrendszerben kezdetben önálló tanácsú község, majd 1971-től nagyközség. 1990-től továbbra is nagyközségi címet viselt, majd 2009-ben városi rangot kapott.

A település 1923-ig Arad vármegye, 1923-tól 1945-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1946-ig Csanád vármegye Eleki járásához tartozott, azután 1983-ig Békés (vár)megye Mezőkovácsházi járásához.

1945-1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény értelmében kitelepült a helyi szlovák nemzetiségűek nagyobb része, helyükbe felvidéki magyarokat telepítettek ide.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Nagy Béla SZDSZ 1990–2010 Az 1990-es polgármester-választásról csak a végeredmény ismert.[4]
SZDSZ-Fidesz-FKgP-Agrárszövetség Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 1774 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[5]
SZDSZ Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 2042 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1740 szavazatot szerzett meg, amivel 85,21%-os eredményt ért el.[6]
A 2002. október 20-án megtartott választáson az 1756 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1292 szavazatot szerzett meg, amivel 73,8 %-os eredményt ért el.[7]
A 2006. október 1-jén megtartott választáson az 1737 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1207 szavazatot szerzett meg, amivel 78,53%-os eredményt ért el.[8]
Ruck Márton Fidesz 2010–2014 A 2010. október 3-án megtartott választáson az 1753 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 731 szavazatot szerzett meg, amivel 41,70%-os eredményt ért el.[9]
Dr. Nagy Béla György független 2014–2019 A 2014. október 12-én megtartott választáson az 1804 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 945 szavazatot szerzett meg, amivel 52,38%-os eredményt ért el.[10]
Kraller József Fidesz 2019– A 2019. október 13-án megtartott választáson az 1594 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 708 szavazatot szerzett meg, amivel 44,42%-os eredményt ért el.[1]

Önkormányzati választások[szerkesztés]

Medgyesegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta a mindenkori polgármesterből és 6 képviselőből áll. A város polgármestere 2014 és 2019 között dr. Nagy Béla független jelölt volt, aki 1990 és 2010 között SZDSZ-színekben volt polgármester, de megszűnt alóla a párt. 2010-ben a fidesz–KDNP-s Ruck Márton nyert a választáson, 2014-ben Nagy Béla visszaszerezte a polgármesteri széket, így hatodik ciklusát kezdte, 2019-ben pedig ismét fideszes győzelem született a településen.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3721
3635
3451
3417
3190
3146
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szlovák, 1%-a román és 1%-a egyéb (főleg cigány vagy német) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak, 2,9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 3,5%, evangélikus 14,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 32,3% (15,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% szlováknak, 3,3% románnak, 1,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnak és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 13,8% evangélikus, 2,7% református, 2% egyéb katolikus, 1,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 19% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[13]

Román és szlovák kisebbségi önkormányzat is működik a kisvárosban.

Nevezetességei[szerkesztés]

Trianon-emlékmű
  • Szobrok, emlékművek
    • A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található.
    • A második világháború áldozatainak emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik.
    • A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll.
    • Trianon-emlékmű
  • Schéner-ház: 2002. szeptember 29-én ünnepélyes keretek között adták át Schéner-emlékházat. A falu néhány évvel korábban vásárolta meg Schéner Mihály festőművész szülőházát a Damjanich utcában, melyet nagy titokban újítottak fel, ezzel nagy meglepetést okozva a mesternek névnapja alkalmából. A mester művészetét 1978-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. 1995-től Kossuth-díj fémjelzi munkásságát. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
  • Templomok, kastélyok
    • A településen evangélikus és katolikus templom is található.
    • Az utóbbit még a Telbisz család építtette.
    • Az egykori Telbisz-kastély ma idősek otthonaként működik.
    • Az egykori zsinagóga épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll.

A bánkúti búzák atyjaként számontartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt. A gazdasági világválság idején Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett az amerikai Manitubában. A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak, ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.

  • Csanád Emlékpark: A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült, ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák.

A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől. Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik, mely Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Ismert emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Medgyesegyháza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. ↑ https://www.medgyesegyhaza.hu/Testv%C3%A9rv%C3%A1rosi+meg%C3%A1llapod%C3%A1s+G%C3%BAta+v%C3%A1ros%C3%A1val-h177
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Medgyesegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Medgyesegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Medgyesegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Medgyesegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ Medgyesegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  9. ↑ Medgyesegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  10. ↑ Medgyesegyháza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Medgyesegyháza Helységnévtár
  13. ↑ Medgyesegyháza Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Medgyesegyháza&oldid=26743621”