Medgyesegyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2019. február 1., 14:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népcsoportok)
Medgyesegyháza
Medgyesegyháza címere
Medgyesegyháza címere		 Medgyesegyháza zászlaja
Medgyesegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásváros
Polgármesterdr. Nagy Béla György (független)[1]
Irányítószám5666
Körzethívószám68
Testvértelepülései
Lista
Gúta[2]
Népesség
Teljes népesség3146 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség54,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 21° 01′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 21° 01′ 48″
Medgyesegyháza (Békés vármegye)
Medgyesegyháza
Medgyesegyháza
Pozíció Békés vármegye térképén
Medgyesegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyesegyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Medgyesegyháza (szlovákul: Medeš) kisváros Békés megye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése

Megközelíthetősége

Története

Az első írásos emlék 1418-ban szól először Medgyesegyházáról. A török hódoltság-ig terjedő időben a gyulai vár fennhatósága alá tartozó Medgyesegyházát időrendileg a Maróthiak, Mátyás király, Corvin János, Gerdosich Péter, Gál Ispán uralták.

A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik. 1726-ban III. Károly király Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta. 1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár, a kamara kezébe került. A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők az egész 18. század folyamán és a 19. század első évtizedeiben az erdélyi örmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat.

A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe. A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár. Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora. Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.

1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák. Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.

Az 1883-ban megépített Kétegyháza – Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági helyzetbe juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított. Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg.

Medgyesegyháza 1893-ban vált önállóvá Medgyesbodzás határából. Ekkortól 1950-ig nagyközség volt, a tanácsrendszerben kezdetben önálló tanácsú község, majd 1971-től nagyközség. 1990-től továbbra is nagyközségi címet viselt, majd 2009-ben városi rangot kapott.

A település 1923-ig Arad vármegye, 1923-tól 1945-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1946-ig Csanád vármegye Eleki járásához tartozott, azután 1983-ig Békés (vár)megye Mezőkovácsházi járásához.

1945-1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény értelmében kitelepült a helyi szlovák nemzetiségűek nagyobb része, helyükbe felvidéki magyarokat telepítettek ide.

Politikai élete

Medgyesegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 7 főből áll. A város polgármestere 2014 óta dr. Nagy Béla független jelölt, aki 1990 és 2010 között SZDSZ-színekben volt polgármester, de megszűnt alóla a párt. 2010-ben a Fidesz-KDNP-s Ruck Márton nyert a választáson, de 2014-ben Nagy Béla visszaszerezte a polgármesteri széket, aki így hatodik ciklusát kezdte. A képviselő-testület tagjai[4]:

  • dr. Nagy Béla polgármester (független)
  • Sütő Mária Márta alpolgármester (Fidesz-KDNP), Fidesz-KDNP-frakcióvezető[5]
  • Dusik János (MSZP-DK-EGYÜTT), az MSZP-DK-EGYÜTT-frakció vezetője
  • Farkas Gyula (Független jelölt)
  • Király Gyöngyi Ilona (FIDESZ-KDNP)
  • Kraller József (FIDESZ-KDNP)
  • Nagy Attila (Független jelölt)

Bizottságok:[4]

  • Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága
Elnök: Dusik János
Tagok: Kraller József
 Nagy Attila
 Király Gyöngyi
  • Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Szociális és Oktatási Bizottsága
Elnök: Farkas Gyula
Tagok: Kraller József
 Nagy Attila
 Király Gyöngyi

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3721
3635
3451
3417
3190
3146
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szlovák, 1%-a román és 1%-a egyéb (főleg cigány vagy német) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak, 2,9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 3,5%, evangélikus 14,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 32,3% (15,7% nem nyilatkozott).[7]

Román és szlovák kisebbségi önkormányzat is működik a kisvárosban.

Nevezetességei

Trianon-emlékmű
  • Szobrok, emlékművek
    • A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található.
    • A második világháború áldozatainak emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik.
    • A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll.
    • Trianon-emlékmű
  • Schéner-ház: Szeptember 29-én[mikor?] ünnepélyes keretek között adták át Schéner-emlékházat. A falu néhány évvel korábban vásárolta meg Schéner Mihály festőművész szülőházát a Damjanich utcában, melyet nagy titokban újítottak fel, ezzel nagy meglepetést okozva a mesternek névnapja alkalmából. A mester művészetét 1978-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. 1995-től Kossuth-díj fémjelzi munkásságát. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
  • Templomok, kastélyok
    • A településen evangélikus és katolikus templom is található.
    • Az utóbbit még a Telbisz család építtette.
    • Az egykori Telbisz-kastély ma idősek otthonaként működik.
    • Az egykori zsinagóga épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll.

A bánkúti búzák atyjaként számontartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt. A gazdasági világválság idején Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett az amerikai Manitubában. A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak, ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.

  • Csanád Emlékpark: A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült, ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák.

A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől. Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik, mely Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel.

Testvértelepülés

Ismert emberek

Jegyzetek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Medgyesegyháza&oldid=20939245”