Medgyes Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Medgyes Lajos emlékezete Erdélyben szócikkből átirányítva)
Medgyes Lajos
Született1817. november 17.
Magyarberkesz, Kővárvidék
Elhunyt1894. március 9. (76 évesen)
Dés
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész,
költő,
író
SablonWikidataSegítség

Nyarádszentimrei Medgyes Lajos (Magyarberkesz, Kővárvidék, ma Szatmár megye, 1817. november 17.Dés, 1894. március 9.) erdélyi magyar református lelkész, költő és író. Álneve: Zömlén (a Kolozsvári Közlönyben és több más politikai lapban).

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Medgyes Sándor ügyvéd és Nagy Eszter fia, Magyarberkeszen tartózkodtak, amikor fiuk, Medgyes Lajos született, de nemsokára visszatértek a család ősi otthonába Nyárádszentimrére. 1826. november 26-án iratták be szülei a marosvásárhelyi református kollégiumba első elemi osztályos tanulónak. 1834. július 1-én végezte el a hat osztályos gimnáziumot. Azután két évi bölcseleti, két évi jogi s két évi teológiai tanfolyamot végzett. Az 1840-41. tanévben köztanító volt az I. gimnáziumi osztályban. 1843. május 1-én indult el Kolozsvárról a marburgi egyetemre. Pesten meglátogatta az ott élt nevesebb költőket, máj. 14-én érkezett Bécsbe. Bécsből további utazásra nem kapott engedélyt, így Bécsben maradt, itt fejlesztette ízlését és tudományát. Itt időzött 1844 elejéig, amikor a dési református egyház lelkészéül választotta.

Az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, mint pap és költő lelkesítette a magyar honvédeket. 1849 január végén Petőfi Sándor meglátogatta, amikor Désen átment Bem József táborába. 1850-ben az év első vasárnapján elfogták és január 6-án Kolozsvárra vitték; május 9-én kiszabadult, de papi hivatását nem folytathatta tovább. Ebben az időben magántanítással foglalkozott, előkelő családok fogadták leányaik mellé oktatónak. 1851-ben újra engedélyezték számára papi hivatásának gyakorlását, július 6-tól újra misézett és beszédet tartott a templomban. Ezután lelkészi teendői mellett folytatta költeményeivel és prózai cikkeivel irodalmi működését is. A korszak valamennyi jeles lapjában (Vasárnapi Ujság, Hölgyfutár, stb.) jelentek meg hazafias, vallási, valláserkölcsi és magyar irodalmi vonatkozású írásai, költeményei. Korai verseire Petőfi Sándor költészete hatott.

Hagyatékában kéziratban mintegy 4-5 kötetnyi egyházi ima és beszéd; három kötetre terjedő költemény maradt, melyeket kiadni szándékozott. Kéziratait az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Hagyatékából költeményeket adott közre Versényi György 1904-ben Brassóban. A bátrakhoz leszáll az Isten címen Danyi Gábor, Kovács Andrásné, Simor András adott közre válogatást Medgyes Lajos cikkeiből, verseiből, prédikációiból. (Budapest : Táncsics Gimnázium, 1986.)

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Erdélyi lant. 1837-1845. Kolozsvár, 1846.
  • Eredeti egyházi beszédek. Kolozsvár, 1849., 1851. Két kötet. III. kötet (Uj folyam 1.) 1854., IV. kötet (Uj folyam 2.) 1858.[1]
  • A hivatását betöltő keresztyén. Halotti beszéd gyógyszerész Telegdy Roth Károly ur fölött. Kolozsvár, 1854.
  • A jó családfő, becsületes hazai és igaz keresztyén. Gyászbeszéd Veres János felett. Kolozsvár, 1855.
  • Egyházi imakönyv. Eredeti imák. Kolozsvár, 1855.[2]
  • Eredeti halotti imák előfordulni szokott alkalmakra és esetekre. Kolozsvár, 1856.
  • Halotti ima monostori ifj. b. Kemény Ferencz fölött. Kolozsvár, 1856.
  • Protestáns nők imakönyve. Pest, 1859.
  • Növendék ifjuság imakönyve hymnuszokkal, hitben megerősödött protestáns fiúk és leányok számára. Kolozsvár, 1861.
  • Protestáns családok imakönyve imadalokkal. Pest, 1868.
  • Gyász ima báró Eötvös József emlékére Deésen 1871. febr. 6. rendezett nemzeti gyászünnepély alkalmával, írta s a református templomban elmondta. Kolozsvár, 1871
  • Szünórákra. A magyar ember új házi könyvtára; Jókai Mór, Medgyes Lajos, Moldován Gergely et al. műveiből; Stein János, Kolozsvár, 1873
  • Költemények; tan. Versényi György; Brassói Lapok Ny., Brassó, 1904
  • A bátrakhoz leszáll az Isten; vál., szerk. Danyi Gábor, Kovács Andrásné, Simor András; Táncsics Gimnázium, Budapest, 1986 (Táncsics-sorozat)
  • Eredeti egyházi beszédek; vál., utószó Simor András; Eötvös, Budapest, 1998 (Eötvös klasszikusok)

Emlékezete[szerkesztés]

Emléke sokáig feledésbe merült, egy 1853-ban Berde Áron Hetilapjában közölt közleményét Sántha Lajos a Kristóf-emlékkönyvben megemlíti ugyan (1939), de verseire csak a második világháború feszültségei közepette irányult nagyobb figyelem. A Versekben tündöklő Erdély c. gyűjtemény (1941) nem kevesebb mint hét versét újítja fel (köztük van a Jós-szózat, Rabságom oka, Szózat a magyar hölgyekhez, Erdély sorsa s az az 1860-ban szerzett Békeszózat, mely az adott történelmi helyzetben újra időszerűvé vált néptestvériség-követelményt szólaltatta meg). A gyűjtemény szerkesztője, Szentimrei Jenő, Medgyes Lajos unokaöccse később önéletrajzában így jellemzi a dési rokont: "...ezt a költőt csak agyon lehetett hallgatni a közösügyes Magyarországon."

Ez után az erdélyi írók 1848-as Erdély c. antológiája (1943) is közölt Medgyes-verseket. A második világháborút követő kibontakozás során e versek pódiumra, sajtóba, iskolakönyvekbe kerültek, a Békeszózat megzenésítésére az MNSZ eredményes pályázatot írt ki, s a díjnyertes Chilf Miklós-féle megzenésítés a Dalosszövetség (1946-49) révén vált népszerűvé. Ebben az időben Medgyes Lajos Népfőiskola néven szabadegyetem is működött Désen.

Felújult Medgyes Lajos emlékezete az irodalomtörténeti kutatások nyomán is: Gálffy Zoltán doktori értekezésében az OSZK-ban őrzött kéziratos anyagot is feldolgozta, Dávid Gyula pedig kiderítette, hogy a meggyőződése miatt hivatalos körökben háttérbe szorított költőt 1877-ben az ellenzéki lelkületű Tolnai Lajos vonta be a Marosvásárhelyen akkor alakult Kemény Zsigmond Társaság munkakörébe, s helyet nyitott számára a szerkesztésében megjelenő Erdélyi Figyelő, ill. Figyelő c. közlönyben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ismerteti Pesti Napló 1854. 258. szám.
  2. Ismertetés: Magyar Sajtó 52. sz. Fürdős, Papi Dolgozatok VI. 1857.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Versényi György: Medgyes Lajos élete, Erdélyi Múzeum XII
  • Versényi György: Medgyes Lajos élete. Erdélyi Múzeum 1896. Előszóként újraközölve: Medgyes Lajos: Költemények. Brassó 1904.
  • Sántha Lajos: Kolozsvár irodalma a Bach-korszakban 1856-ig. Közli Magyar irodalomtörténet 1939.
  • Emlékkönyv Kristóf György hatvanadik születésnapjára. Kolozsvár, 1939. 263.
  • Szentimrei Jenő: Városok, emberek. 1973. 55, 132, 262, 264.
  • A marosvásárhelyi KZST levelesládája. 1973. 11-18, 68, 323.
  • Dávid Gyula: Tolnai Lajos Marosvásárhelyen. 1974.
  • Kajcsa Jenő: Medgyes Lajos élete és költészete. Kolozsvár, 1958. (államvizsga dolgozat, kézirat)