Mecklenburg-Strelitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mecklenburg–Strelitzi Nagyhercegség szócikkből átirányítva)
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Mecklenburg-Strelitz
1701. március 8. – 1933. december 31.
Mecklenburg-Strelitz címere
Mecklenburg-Strelitz címere		 Mecklenburg-Strelitz zászlaja
Mecklenburg-Strelitz zászlaja
Mecklenburg-Strelitz a Német Császárságban
Mecklenburg-Strelitz a Német Császárságban
Általános adatok
FővárosaNeustrelitz
Terület2929,5 km²
Népesség72.675 (1817)
106.442 (1910) fő
Hivatalos nyelveknémet
Vallásevangélikus
Kormányzat
ÁllamformaHercegség (1701-1815)
Nagyhercegség (1815-1918)
Szabadállam (1918-1933)
UralkodóHerceg / Nagyherceg
DinasztiaMecklenburgi-ház
ElődállamUtódállam
← Mecklenburg-GüstrowMecklenburg →
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburg-Strelitz témájú médiaállományokat.

Mecklenburg-Strelitz egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.

Történelem[szerkesztés]

Mecklenburg-Strelitz

A hercegség (1701–1815)[szerkesztés]

Gusztáv Adolf mecklenburg-güstrowi herceg halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban. II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és I. Frigyes Vilmos mecklenburg–schwerini herceg csatolta a részhercegséget. 1701 megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították és a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).

Neubrandenburgnak a részhercegség fővárosává kellett válnia, amely Neubrandenburg polgárainak büszkesége miatt kudarcot vallott. Úgy a strelitzi kastély maradt a rezidencia. Miután a kastély 1712-ben leégett, a közeli Glienecke vadászház a főrezidencia lett, és Neustrelitz kastélynak (Schloss Neustrelitz) hívták. Neustrelitz városa a kastély körül alakult ki.

II. Keresztyén Lajos mecklenburg–schwerini herceg és III. Adolf Frigyes 1748-ban megpróbálták feloszlatni az Mecklenburg összállamat. Ez a terv a nagybirtokosság ellenállása miatt nem sikerült.

1755-ben egész Mecklenburg (Ratzeburg nélkül) egy alkotmányt (Landesgrundgesetzlichen Erbvergleich) kapott.

A nagyhercegség (1815–1918)[szerkesztés]

Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini herceg elérte a bécsi kongresszuson, hogy II. Károly és a saját apja a nagyhercegi címet kaptak.

Strenbergban az (össz-)mecklenburgi országgyűlés (Landtag) 1819 őszén döntött a jobbágyság megszüntetéséről.

1836-tól volt a nagyhercegségnek egy himnusza, a Vandalia. Johann Friedrich Bahrdt (1789-1847) általános iskola tanára írta a szöveget.[1] Carl Ludwig von Oertzen (1801-1871) volt a zeneszerző.[2][3]

1867-ben mint a két nagyhercegség belépett az Északnémet Szövetségbe, majd 1871-ben a Német Császárság része lett.

A szabadállam (1918–1933)[szerkesztés]

A monarchia 1918-os bukása után Mecklenburg-Strelitz történelmének első alkalommal nyert politikai autonómiát és a Német Birodalom független és független tagállama maradt (az 1923. május 23-i tartományi alaptörvény (németül: Landesgrundgesetzes) 1. §-a). Ugyanakkor a politikai függetlenség fenntartása, mint az egyik legkisebb német tagállam, egy idő után pénzügyi szempontból lehetetlennek bizonyult. Az utolsó nagyherceg állami kincsét 1926 körül használták fel. A Poroszországhoz való csatlakozási tervek politikailag végrehajthatatlannak bizonyultak.

1934. január 1-jétől egységes lett Mecklenburg tartománya (németül: Land Mecklenburg).

Uralkodók[szerkesztés]

Bővebben: Mecklenburg uralkodóinak listája

Hercegek[szerkesztés]

Nagyhercegek[szerkesztés]

Államminiszterek (Staatsminister)[szerkesztés]
  • 1918–1919: Peter Stubmann (DDP)
  • 1919–1919: Hans Krüger (SPD)
  • 1919–1923: Kurt von Reibnitz (SPD)
  • 1923–1928: Karl Schwabe (DNVP)
  • 1928–1928: Beamtenministerium: Harry Ludewig (parteilos) und Erich Cordua (DNVP)
  • 1928–1931: Kurt von Reibnitz (SPD)
  • 1931–1933: Heinrich von Michael (DNVP)
  • 1933–1933: Fritz Stichtenoth (NSDAP)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Hans Witte [Hrsg.]: Mecklenburg-Strelitzer Geschichtsblätter. Band 1–3. Im Auftrag des Mecklenburg-Strelitzer Vereins für Geschichte und Heimatkunde, Neustrelitz 1925, S. 279, S. 293.
  2. ↑ Oertzen, von (Deutsche Biographie)
  3. ↑ Otto Boehm: Die Volkshymnen aller Staaten des deutschen Reiches. Beiträge zu einer Geschichte über ihre Entstehung und Verbreitung. Beilage zum Programm des Gymnasiums zu Wismar 1901. Eberhardtsche Hof- und Ratsbuchdruckerei, Wismar 1901, S. 53 f.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecklenburg-Strelitz című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Daniel Zander: Stoff zur Landeskunde von Mecklenburg-Strelitz. Neustrelitz 1889.
  • Georg Krüger [Hrsg.]: Kunst- und Geschichtsdenkmäler des Freistaates Mecklenburg-Strelitz. 2 Bde. in 4 Teilen. Neubrandenburg 1921–1934 (Digitalisate).
  • Mecklenburg-Strelitzer Geschichtsblätter / hrsg. von Hans Witte. 11 Jge. (1925–1935).
  • Carl August Endler: Geschichte des Landes Mecklenburg-Strelitz (1701–1933). Hamburg 1935.
  • Hans Terran (d. i. Hans-Peter Range): Mecklenburg-Strelitz: Glanz und Elend im 20. Jahrhundert. Berg 1994.
  • Rajko Lippert: Das Großherzogliche Haus Mecklenburg-Strelitz. Reutlingen 1994.
  • Reno Stutz: Ratzeburger Land: Mecklenburgs ungewöhnlicher Landesteil zwischen Wismar und Lübeck. Rostock 1996.
  • Peter Hoffmann: Mecklenburg-Strelitz: eine Region im Auf und Nieder der Geschichte. Nienburg 2001.
  • Mecklenburg-Strelitz: Beiträge zur Geschichte einer Region / Hrsg.: Landkreis Mecklenburg-Strelitz. 2 Bde. Friedland 2001.
  • Axel Lubinski, Klaus Schwabe: Mecklenburg-Strelitz. Bezirk Neubrandenburg. Landkreis Mecklenburg-Strelitz: 300 Jahre Geschichte einer Region / Hrsg.: Landeszentrale für politische Bildung M-V. Thomas Helms Verlag Schwerin 2001.
  • Vom Anfang und Ende Mecklenburg-Strelitzer Geschichte: Internationale Wissenschaftliche Konferenz „300 Jahre Mecklenburg-Strelitz“ 6. und 7. April 2001 in Neustrelitz, veranstaltet vom Landesheimatverband Mecklenburg-Vorpommern e. V. Friedland 2003.
  • Helmut Borth: Schlösser, die am Wege liegen: Unterwegs zu 101 Guts- und Herrenhäuser in Mecklenburg-Strelitz. Friedland 2004.
  • Helmut Borth: Zwischen Fürstenschloss und Zahrenhof: Unterwegs zu Guts- und Herrenhäusern im alten Mecklenburg-Strelitz. Friedland 2004.
  • Sabine Bock: Herrschaftliche Wohnhäuser auf den Gütern und Domänen in Mecklenburg-Strelitz. Architektur und Geschichte. 3 Bde. Thomas Helms Verlag Schwerin, 2008.
  • Neubrandenburg schwarz auf weiß. 750 Jahre Stadtgeschichte in literarischen Dokumenten; eine Auswahlbibliographie …. Hrsg.: Regionalbibliothek Neubrandenburg. Neubrandenburg 1998.
  • Mecklenburg-Strelitz schwarz auf weiß. Geschichte einer Region in literarischen Dokumenten; eine Auswahlbibliographie …. Hrsg.: Regionalbibliothek Neubrandenburg. Neubrandenburg 2001.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mecklenburg-Strelitz&oldid=24085033”