Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mechlabor szócikkből átirányítva)
Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat
Típus üzleti vállalkozás
Alapító
Commons

A Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai kísérleti Vállalat (rövidítése: ML, rövid neve: Mechanikai Laboratórium, általánosan használt neve: Mechlabor) a szocialista Magyarország egyik, részben katonai, részben stúdiótechnikai berendezéseket gyártó állami vállalata volt.

Az eredetileg 18 főt foglalkoztató vállalatot 1947 körül az akkori Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium alapította abból a célból, hogy a testületeket az akkori embargó miatt számukra elérhetetlen korszerű, de hazai fejlesztésű és gyártású elektronikai berendezésekkel ellássák.

A rendszerváltás után, a ML által gyártott katonai berendezések piaca (volt szocialista és harmadik világbeli országok) nem bizonyult fizetőképesnek, ezért a vállalatot a rendszerváltó kormány felszámolta. A stúdiótechnikai ág sorsát pedig a digitális hang és képtechnikai eszközök elterjedése pecsételte meg.

Székhelye, telephelyei[szerkesztés]

A vállalat központja Budapest VII. kerület Gorkij fasor (ma: Városligeti fasor) 25-27. alatt volt. Alagon (Dunakeszi), valamint Dunaföldváron [1] és végül 1972-től Pécsen is létesült gyáregysége, ahol a magnógyártás folyt.

Története[szerkesztés]

A vállalat működésének jellemzői[szerkesztés]

A számítógépek korai használatba vétele, amikkel lerövidítették a fejlesztés idejét. Öntvények megmunkálásához numerikus vezérlésű gépeket alkalmaztak. Volt a Laborban mini asztalos műhely, könnyűfém öntöde, homokfúvó, lakatos, hegesztő, forgácsoló, galvanizáló, festőműhely, volt fröccsöntőgép, volt transzformátor, mechanikus alkatrészgyártó és szerelő műhely. A technológiát klímavizsgáló, fotó, és elektromos, valamint mechanikai laboratóriumok támogatták.

Jól képzett szakembergárda, akik nem csak saját területükhöz értettek kiválóan, hanem a gyártmányok valamennyi szerkesztési, konstrukciós, technológiai, áramköri, de még esztétikai problémáihoz is. Egyesek teljesítményét Kossuth, és Állami díjakkal, a céget pedig kitüntetések sokaságával ismerték el.[forrás?]

A vállalat termékei[szerkesztés]

STM-100
STM-210
STM-610
STM-610
STM-700
STM-850
STM-90
SL-100
SL-101

Katonai rádió vevőkészülékek[szerkesztés]

vevőberendezések képei és rövid specifikációi [1]

- rövidhullámú (30MHz-ig)

  • ML-213
  • ML-400 (1957-től)
  • ML-1250 (1960-tól)
  • REV-251 (1978-tól) ( [2])

- ultrarövd-hullámú (UHF 20-100 MHz és VHF 100-500MHz)

  • VU-21M (1967-tól)
  • VU-32
  • UP-3MA panoráma vevő
  • VREV
  • UREV
  • UREV-P panoráma vevő
  • VREV-P panoráma vevő

- iránymérő vevők

  • R-1301 rövidhullámú távkeretes
  • REV-22
  • IU-60 ultrarövid 20-100
  • IU-70 (100-500)

Magnetofonok[szerkesztés]

  • ML EHR-11 [3]

Televízió stúdió berendezések[szerkesztés]

  • 8 csatornás fekete-fehér televízió stúdió /1957/

Stúdiómagnetofonok[szerkesztés]

A Mechanikai laboratóriumban az évtizedek folyamán /1958-1993/ készült több ezer stúdiómagnói nem csak a Magyar Rádió illetve a Magyar Televízió szükségleteit fedezte. A gyártott készülékek nagy része a KGST-n belül talált gazdára. Európán kívül Ázsiába, Afrikába és Kuba révén Amerikába is jutott belőlük.

A 200-as típustól kezdve elektromosan és mechanikusan is modulrendszerű készülékcsaládok monó (x00), sztereó (x10), pilot később TC (x50), vágóasztal (x31) változatokban készültek. Szalagsebességük, az európai stúdiókban szokásos 19,05 illetve 38,1 cm/s.

  • M6 [4]
  • STM-6J [5]
  • STM-10 [6]
  • STM-100 / STM-110 - 1972.
  • STM-200 / STM-210 / STM-224 / STM-226 / STM-250 / STM-231 - 1966.
  • STM-300 / STM-301 / STM-310 - 1974 [7]
  • STM-4016 - 0,6-19 cm/s
  • STM-500 / STM-510
  • STM-600 / STM-610 / STM-650 / STM-631
  • STM-700 - 1985. 8/16/24 sáv, varyspeed
  • STM-800 / STM-810 / STM-812 / STM-850 - 1988. 4,7-76 cm/s, varyspeed /-50,+33%/
  • STM-90 - 1992.
MLvevok.jpg


Az STM-10 típus elektroncsöves, a 200-asok tranzisztoros, a 300-as sorozattól kezdve az újabbak részben integrált áramkörös elektronikával készültek.
A legsikeresebb és egyben leggyakoribb típusok a 200-as és 600-as sorozat tagjai voltak. Ezekből több ezer darabos szériák készültek. A megkésett megjelenésének, és a speciális felhasználási területnek köszönhetően a soksávos 700-asból lényegesen kevesebb hagyta el a gyárat. A rendkívül nagy tudású, processzoros vezérlésű 800-as családból a kísérleti darabokon kívül csak egy néhányszor tíz darabos sorozatot gyártott a cég. A ML utolsó konstrukciója, az STM-90 már nem jutott el a gyártósorig. Csak néhány prototípusa épült meg.

Típuscsaládon belül a mechanikai és elektronikai részegységek nagyrészt cserélhetők. Ezek az egységek folyamatos fejlesztés alatt álltak, de a csereszabatosság fenntartására a konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak. Van rá példa, hogy egy típuscsalád bizonyos egységei másik családba tartozó készülékbe is illeszkednek. Pl. a 600-as család mechanikai egységei /motoregységek, fejegység/ a régebbi 200-as sorozatban is megállják a helyüket. A 300-as és 600-as sorozat hangfrekvenciás áramkörei azonosak. Csakúgy, mint a 700-asok és a 800-asok erősítői.

Stúdiólemezjátszók[szerkesztés]

  • SL-100 /1976/
  • SL-101 /1979/
  • SL-102 /1984/

Riportermagnók[szerkesztés]

  • Riporter 5
  • Riporter 6
  • R-7

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon II. kötet 126. old.
  • lazarbibi.hu
  • Heckenast Gábor: A stúdiók világa
  • Mechanikai Laboratórium: STM-200 Mágneses hangrögzítő berendezés karbantartási leírása /1965/
  • Mechanikai Laboratórium: STM-600 Kezelési utasítás
  • Mechanikai Laboratórium: STM-600 Karbantartási utasítás
  • Mechanikai Laboratórium: STM-310 Tip Stúdiómagnetofon család műszaki leírása, Kezelése és karbantartása /1974/
  • Mechanikai Laboratórium: STM-700 sokcsatornás stúdiómagnetofon műszaki kézikönyv /1985/
  • Mechanikai Laboratórium: STM-800 Stúdió magnetofon család műszaki kézikönyv /1989/
  • Rádiótechnika évkönyv 1973
  • Rádiótechnika 1976
  • www.stm.hu
  • Germuska Pál: Kadhafi "fülei". Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon, 1965-1985 (Történelmi Szemle 2008/1. sz.)
  • [8] ,Líbiában rendszerátadás [9] , Kadhafi fülei [10]
  • Dékány István – Szőnyi István: A magyar katonai rádiófelderítés története (Zrínyi Kiadó 2009)[11] ,[12]
  • A külkereskedelmét a Technika Külkereskedelmi Vállalat bonyolította [13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapest lexikon II. kötet 126. old.

További információk[szerkesztés]